A szervezet átvilágításáért felelős kamarai biztos tájékoztatása szerint az agrárkamara korábban mélyen átpolitizálódott, és eltért az eredeti küldetésétől. Úgy vélte: a korábbi kormánypárt és a MAGOSZ a kamarai erőforrásokat, valamint a falugazdász-hálózatot tudatosan politikai célokra és mozgósításra használta fel. Ennek során súlyos visszaélések gyanúja is felmerült, mint például a tisztségviselői díjak egy részének átengedése a MAGOSZ részére, vagy a legutóbbi választási kampányban a falugazdászok által kezelt e-mail-címek politikai célú, az adatvédelmi rendeletet (GDPR) is sértő felhasználása.

Ezek az ügyek jelenleg is teljes körű kivizsgálás alatt állnak.

A politikai befolyás megszüntetése érdekében az augusztus közepén hatályba lépett törvénymódosítás alapján a kamarai tisztségviselőktől minden korábbi juttatást és kedvezményt megvontak. A tisztségviselők a jövőben társadalmi munkában látják el feladataikat, és kizárólag az igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. Emellett szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezettek be, így aki az elmúlt tíz évben politikai szerepet vállalt, nem tölthet be tisztséget a kamarában, a jelenlegi munkavállalóknak pedig szigorúan tilos munkaidőben politikai tevékenységet folytatniuk. A szervezeti átalakítás komoly személyi következményekkel is járt, hiszen augusztus végén felmentették a főigazgatót és a felsővezetés nagy részét, szeptember elejéig pedig közel ötven munkatárstól váltak meg.

Mivel a cél a szervezet karcsúsítása és a párhuzamos feladatkörök leépítése, október végéig további jelentős létszámcsökkentés várható.

A szervezet vagyoni helyzetének átvilágítása is a végéhez közeledik, a részletes pénzügyi és gazdálkodási jelentést a napokban, 2026. szeptember 15-ig kell benyújtani a miniszternek. Bár az állam által rábízott közfeladatok és az uniós pályázatok finanszírozásával a kamara szigorúan elszámolt, a befizetett tagdíjakkal jóval lazábban gazdálkodott a korábbi vezetés.

Ennek fényében idén senkinek sem kell kamarai tagdíjat fizetnie.

A jövőben egy jóval méltányosabb, sávos rendszer lép életbe, amely alapján az őstermelők és a kisebb családi gazdaságok számára a tagdíj csupán szimbolikus összeg lesz, miközben a nagyobb vállalatok terhei is a korábbiak felére csökkennek.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára átkeresztelt testület megújítása a szakmai munka alapos áttekintését is magában foglalja. Jelenleg a mintegy hétszáz falugazdász feladatkörének és hatékonyságának felülvizsgálata zajlik, amelybe magukat a munkavállalókat és egy újonnan felálló szakmai tanácsadó testületet is bevonnak.

A legjelentősebb változás a szervezet demokratizálását célzó új választási rendszert érinti, amelynek törvénymódosító javaslatát még szeptember első felében véglegesítik. A tervek szerint az eddigi 304 helyett 200 fős lesz a küldöttgyűlés, amely megyei delegáltakból és érdekképviseleti tagokból áll majd össze. A küldöttek egy tízfős elnökséget választanak meg öt évre úgy, hogy a tagok a tíz legnagyobb hazai termékpályát képviseljék, megelőzve az élelmiszeripar vagy a kereskedelem kiszorítását. A hatalomkoncentráció és a politikai zsákmányszerzés elkerülése érdekében az elnökségi tagok félévente váltják majd egymást az elnöki tisztségben, garantálva, hogy a kamara a jövőben kizárólag a magyar agrárium és a szakma érdekeit szolgálja.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.