Európa a megszokottnál alacsonyabb gáztartalékokkal készülhet a télre, ami az ellátási kockázatok mellett áremelkedést is okozhat a kontinensen. Arról, hogy miért lehetnek kevésbé feltöltöttek az európai gáztárolók, Szőcs Gábor, a Hold Alapkezelő szenior portfóliókezelője beszélt az InfoRádióban.

Inforádió: Kevés a gáz Európában a megszokotthoz képest, ami áremelkedéshez vezethet a tél beállta előtt. Mi vezetett ide?

Szőcs Gábor: Két oka van. Az elsődleges az, hogy mindenki arra számított, hogy az iráni–amerikai konfliktusnak hamar vége lesz, és újraindulhatnak az LNG-, vagyis cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok az öbölből. Erre azonban a mai napig nem került sor, és továbbra is be van ragadva a földgáz.

Az európai kereskedők arra vártak, hogy majd visszaesnek az árak a konfliktus elülésével. Ez azonban nem következett be, ezért a tél közeledtével újra el kell kezdeni vásárolni LNG-t, már magasabb árakon.

A másik ok az, hogy az úgynevezett El Niño időszakát éljük időjárási szempontból, és ez spekulatívan, illetve historikus alapon is egy melegebb telet vetít előre. Ez alapján vélhetően nem lesz szükség annyi gázra, mint az elmúlt években.

Még egy fontos dolog: azért itt mindenki a szívéhez kap, amikor azt látja, hogy mondjuk az évtizedes átlagos szinthez képest hogyan áll a töltöttség. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a fogyasztás az orosz–ukrán háború kirobbanása óta 15–20 százalékos visszaesést mutat. Tehát nem is kell annyira visszatölteni a tározókat, mint mondjuk az előző években.

Ebből kiindulva mennyire reális az a veszély, hogy mondjuk a 2022-eshez hasonló energiaválság, energiakrízis alakuljon ki?

Nem reális ennek az esélye, és nem is használnám az energiakrízis szót, bár nagyon sokan riogatnak most ezzel. Tény, hogy van némi energiaár-emelkedés, és ez nemcsak a földgáz, hanem az üzemanyagok és az elektromos áram árában is tetten érhető, de köszönőviszonyban sincs azzal, amilyen akkoriban volt.

Csak hogy érzékeltessem: akkor mondjuk tíz-tizenötszörösére nőtt az európai földgáz ára. Most, ha megnézzük az év eddig eltelt időszakának átlagát, az körülbelül 50 százalékkal van a tavalyi első nyolc hónap átlaga fölött. A jelenlegi téli ár, tehát az előretekintő ár pedig körülbelül a duplája az év elejinek.

De a kérdés az, hogy mennyire terheli meg a gazdaságot a magasabb energiaár. A gazdaság sokkal erősebb lábakon áll, a nominális GDP ugyanis határozottan sokat nőtt az elmúlt években, részben a növekedés, részben az infláció miatt. Magyarország esetében, de általában az EU esetében is jóval kevésbé terheli meg az összgazdaságot az energiaár-emelkedés.

Arról beszélt, hogy legalábbis kevésbé terhelheti meg a magyar gazdaságot. Mégis megjelenhet-e valamilyen szintű drágulás ennek hatására mondjuk a magyar lakossági számlákban, vagy inkább a vállalati, ipari fogyasztók érezhetik majd ezt meg?

Nyilván lehet inflatorikus hatása. De hadd kanyarodjak még vissza az előző, „mekkora teher?” kérdésre. Ha most évesítenénk a jelenlegi gázárat, és mondjuk egy éven keresztül ennyi lenne, akkor az GDP-arányosan bő 1 százalékos többletterhet jelentene a tavalyi évhez képest. A 2022-es energiakríziskor ugyanezzel a módszerrel körülbelül 15–16 százalékos teherről beszéltünk volna. Tehát tényleg kisebb ez a teher.

Magyarország rendelkezik talán a legnagyobb tárolókapacitással a fogyasztásához képest földgázban, és az ország viszonylag jól áll a töltöttségi szintekkel.

Ilyen szempontból az ellátásbiztonság földgázoldalról kifejezetten jó Magyarország esetében. Sokkal rosszabb például Németországban, amely a válság előtti szinthez képest messze a legjobban LNG-re utalt Európán belül.

---

Szőcs Gábor a HOLD Orion Befektetési Alap portfóliókezelője. Közel 19 éve követi az energia- és részvénypiacokat. Az Orion Alap egyik stratégiai célja, hogy globális palettáról válogatott, alulértékelt energia-, közmű- és nyersanyagpiaci részvénybefektetésekkel növelje az alap hozamát.

---

Gábor rovata, a Tele Energiával sorozat részeit itt böngészheted a HOLDBLOG-on.

A borítókép illusztráció.