Rugalmasabb szabályokat igen, új uniós pénzt azonban nem kapnak az idei rendkívüli hőség és aszály által sújtott európai gazdák – dőlt el a szeptember 6–8. között megtartott dublini informális agrárminiszteri találkozón. Az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika (KAP) már rendelkezésre álló eszközeinek gyorsabb és engedékenyebb alkalmazását helyezte kilátásba az aszály által kozott károk mérséklésére, miközben több tagállam közös pénzügyi beavatkozást sürgetett.

Christophe Hansen mezőgazdasági biztos a találkozó után közölte: 

• a tagállamok korábban folyósíthatják a KAP-kifizetéseket, hogy javítsák a gazdaságok likviditását,
• rendkívüli körülményekre hivatkozva eltérhetnek egyes támogatási és környezetvédelmi követelményektől, 
• továbbá a helyi időjárási viszonyokhoz igazíthatják például a szerves trágya kijuttatásának időszakát is.

A biztos arra is emlékeztetett, hogy a tagállamok a KAP-forrásaik legfeljebb 3 százalékát természeti katasztrófák után folyósítható támogatásokra használhatják. Ez azonban nem jelent új brüsszeli forrást: a károk kezeléséhez a már meglévő agrárkeretből kell pénzt átcsoportosítani. Az RTÉ beszámolója szerint ezért a találkozó lényegi eredménye a nagyobb rugalmasság, nem pedig egy új aszály- vagy válságalap létrehozása volt.

Aszály: súlyos magyar adat került az uniós miniszterek elé

Magyarország számára különösen fájó az új források elmaradása. Bóna Szabolcs agrárminiszter közlése szerint augusztus végéig több mint 1,4 millió hektárra nyújtottak be aszálykárigényt a gazdálkodók. 

Egyes térségekben a terméskiesés 80 százalék fölé emelkedett, és olyan gazdaságok is vannak, amelyek a teljes termésüket elveszítették. A miniszter szerint a korábban harminc-negyven évente jelentkező szélsőséges események a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válnak.

Bóna Szabolcs Dublinban azt képviselte, hogy a károkat hosszabb távon már nem lehet kizárólag utólagos kártalanítással kezelni. Ehhez a termelési szerkezet átalakítására, vízmegtartó beruházásokra és alkalmazkodást segítő fejlesztésekre is szükség van. Mindez azonban jelentős finanszírozást igényel, miközben a tárcavezető szerint a 2027 utáni KAP számára jelenleg javasolt összeg nem elegendő a kitűzött célok megvalósításához.

Nemcsak az aszályról tárgyaltak

A miniszteri találkozó középpontjában az európai állattenyésztés jövője állt. A résztvevők azt vizsgálták, hogyan őrizhető meg az ágazat versenyképessége és fenntarthatósága, miközben biztosítani kell az unió élelmiszer- és fehérjeellátását, valamint a vidéki térségek megélhetését.

Az ír uniós elnökség hivatalos tájékoztatása szerint az innováció, a kutatás, a generációváltás és a klímaalkalmazkodás ugyancsak kiemelt téma volt. Az egyeztetésen szóba kerültek az állattenyésztés kibocsátását mérséklő takarmányozási és tenyésztési megoldások, illetve az uniós fehérjetermelés erősítése is.

Az aszály miatt kárt szenvedett magyar gazdaságok számára ugyanakkor rövid távon továbbra is elsősorban a hazai kárenyhítési rendszer, a mezőgazdasági biztosítások, a KAP-előlegek és az adósságszolgálat átmeneti könnyítése jelenthet segítséget. A dublini eredmény ráadásult azt mutatja: Brüsszel a gyors válságkezelést egyelőre főként a tagállamokra és a már meglévő keretekre bízza.

A nyugati országok már százmilliárdokat mozgósítottak

A magyar gazdák helyzetét különösen nehézzé teszi, hogy az uniós tagállamok között támogatási verseny bontakozott ki. A Világgazdaság összefoglalója szerint Franciaország és Németország egyaránt egymilliárd eurós, mintegy 370 milliárd forintos nemzeti mentőprogramot jelentett be. Görögország 160 millió eurót, Portugália húszmillió eurót mozgósít, Olaszországban pedig egy 500 millió eurós támogatási programot hagytak jóvá.