BulvárSzerző: blikk 3 napja 8 percnyi olvasás
A mesterséges intelligencia által generált deepfake videók már nem csupán ártatlan szórakozást jelenthetnek, hanem a szervezett bűnözés és az illegális termékek értékesítésének leghatékonyabb eszközeivé váltak. A hírességek visszaélésszerűen felhasznált arcától a kínai eredetű hamisítványokig terjedő illegális piac ma már az Európai Unió költségvetésének is sok milliárd eurós kárt okoz. Az AI Summit konferencia keddi kerekasztalbeszélgetésén megszólaló szakértők szerint a növekvő egészségügyi és gazdasági kockázatokkal szemben az egyéni gyanakvás mellett a kollektív médiatudatosság jelenthet érdemi védelmet.
Az AI-technológia rohamos fejlődése drasztikusan átalakította a digitális világot és a feketekereskedelmet. Míg a deepfake technológia kezdetben, a 2017-es reddites megjelenésekor elsősorban celeb-szexvideók készítésére szolgált, mára a legkülönfélébb szórakoztató, úgynevezett „brainrot” tartalmak mellett a visszaélések és a hamisítások első számú felületévé lépett elő – derült ki az AI Summiton.
A csalók előszeretettel használják fel ismert és hiteles személyiségek imázsát, reputációját, valamint a társadalom feléjük irányuló bizalmát. Magyarországon az egyik legjellemzőbb eset Győrfi Pálhoz és Merkely Bélához kapcsolódik, akiknek a tudta és hozzájárulása nélkül készítettek olyan reklámokat, amelyekben kétes hatóanyagú, akár egészségre káros termékeket – például fogyókúrás szereket vagy vérnyomáscsökkentőket – hirdettek.
Az AI sötét oldaláról folyó pódiumbeszélgetés résztvevői?: Gyöngyösi Balázs, Győrfi Pál, Mezriczky Marcell és Sarkadi-Illyés Csaba (moderátor) / Fotó: Blikk
Győrfi Pál a pódiumbeszélgetésen elmondta, hogy a róla készült „fake Győrfi Pál” videókban olyan állítások szerepeltek, hogy ő egy 2024-es Nobel-díjas találmánnyal rukkolt elő, amellyel 3-4 nap alatt minden betegség meggyógyítható. A valóságban a (mentőszolgálati munka után a jelenleg már egy egyetemen dolgozó és előadásokat tartó szakember) feljelentést is tett az ügyben. A nyomozást azonban hosszabb idő után lezárták, mivel a távol-keleti szerverekről futtatott hálózatot szinte lehetetlen volt felderíteni: mire a hatóságok elértek volna egy szerverhez, a tartalom már egy másikról futott.
Ez is érdekelheti
A mélyhamisítás, a deepfake napjaink egyik igazán súlyos digitális problémájává nőtte ki magát. Nem csak adott személyek kellemetlen helyzetbe hozására használható, hiszen komolyan növekszik a szerepe a bűnözésben és félrevezetésben, mert a mesterséges tartalmak alig különíthetők el a valóságosaktól. Egy brit kutatás rémes tanulságokkal szolgált.
Mezriczky Marcell deepfake kutató elmondta, hogy a kutatások szerint nincs olyan korosztály, amely teljesen védett lenne a deepfake technológiával szemben, a generációk azonban eltérő módon döntik el egy tartalomról, hogy az igazi-e.
A feketekereskedelem ma már nem korlátozódik a határokon átnyúló csempészetre, egyre inkább a hamisítás irányába tolódik el – magyarázta Gyöngyösi Balázs stratégiai tanácsadó, a stratégiai tanácsadó, a Greenfluence Consulting alapítója. Az elképesztő gazdasági és társadalmi kár jól szemléltethető a számok alapján:
A globális feketekereskedelem értéke (az OECD/EUIPO adatai szerint) mintegy 467 milliárd dollár, az EU-ba érkező hamisítványok értéke nagyjából 119 milliárd dollár, az EU-s költségvetési kár csak az illegális cigarettából 16,7 milliárd euró (kb. 6000 milliárd Ft). A hamisított cigaretták mennyisége 2015 és 2024 között 4,1 milliárd szálról 13,4 milliárd szálra emelkedett. Az illegális termékek piaci arány a hagyományos cigarettánál mintegy 10 százalék. Ugyanakkor az illegális/szabályozatlan piaci arány az e-cigarettáknál (vape) 48 százalék, azaz a teljes piac közel fele. Az európai illegális vape-piac jelenlegi mérete 6,6 milliárd euró és drasztikusan nő.
Az Európába áramló illegális e-cigaretták és vape eszközök mintegy 90 százaléka Kínából, azon belül is főként Sencsenből és környékéről származik. A gyártók és terjesztők mindössze 24 óra alatt képesek felállítani egy illegális üzemet, kalkulálva azzal, hogy a hatóságok esetleg lefoglalják az addig működő berendezéseket. Az alacsony előállítási költségek miatt a hamisítás még így is rendkívül jövedelmező marad.
Győrfi Pál hangsúlyozta, hogy az illegális vape eszközök (például az Elf Bar) halmozott egészségügyi kockázatot jelentenek. Magyarországon a jogszabályok szigorúan tiltják a 18 éven aluliak kiszolgálását és az ízesített dohánytermékek forgalmazását, a feketepiacon keresztül azonban a fiatalok könnyen hozzájutnak ezekhez.
Az ízesített gőzökben található aromák és vegyületek a tüdő kis léghólyagocskáiban hegesedést okozhatnak, ami csökkenti a légzőfelületet, és légzési elégtelenséghez vezethet. Emellett a nem bevizsgált termékek ellenőrizetlen mennyiségű nikotint tartalmaznak, akár 100 szál cigarettának megfelelő dózist is bejuttatva a szervezetbe észrevétlenül. Ez rendkívül gyorsan kialakuló szervi (kémiai/biológiai) és mentális függőséget eredményez.
Az AI segítségével a csalók webfejlesztő, szövegíró vagy marketinges nélkül is, néhány jól irányított utasítással (prompt) képesek teljesen hitelesnek tűnő webáruházat, termékfotókat, szövegeket és ügyfélszolgálati chatbotot létrehozni.
A szakértők szerint a megoldás kulcsa az AI-monitoring szigorítása – a gyártástól a szállítási útvonalakig és a közösségi média hirdetésekig –, valamint a kollektív médiatudatosság. Mivel az egyéni elbírálás során gyakran 50-50 százaléka az esélye a tévedésnek, ha a kétes tartalmakat és gyanús webshopokat megosztjuk családtagjainkkal, ismerőseinkkel és kikérjük a véleményüket, a közös értékelés pontossága elérheti a 72 százalékot is. Ami nem tökéletes, de jelentősen magasabb arány, mintha az ember magára volna hagyva a döntéseinél – magyarázta Mezriczky Marcell.
Napi