Kisoroszi gyönyörű, zöldellő központjában bújik meg Havas Henrik otthona és a hozzá tartozó kertje. Eredetileg úgy terveztük, hogy a Tanár Úrral együtt sétáljuk körbe a gondosan megtervezett birtokot, ő pedig minden növényt, minden zugot megmutat nekünk. Ám az élet ezúttal közbeszólt. Havas lába ugyanis másként gondolta.

• Privát életterét ritkán osztja meg másokkal, nem szereti mutogatni kertjét
• Kerti munkát inkább másra bízza, de szeret a zöldben időzni, kikapcsolódni
• A kert nyugalmat és örömöt ad neki, emberibb oldalát is megmutatja itt

- Nem kicsi a lábammal a probléma… Ma épp rosszkor jöttek, mert nem vagyok túl jól. Polineuropátia az állapotom neve. Mert ez nem betegség, hanem állapot, valaminek a következménye - kezdte meglepő őszinteséggel.

A 77 éves újságíró elárulta, ennek hátterében egy több mint egy évtizeddel ezelőtti, komoly műtét áll. 12-13 éve a vastagbele mintegy 80 százalékát eltávolították, emellett a lépét és a hasnyálmirigy egy részét is kivették.

- Nem volt daganat, de voltak rákos szövetek. Egy négy és fél órás, nagyon komoly műtét volt. A hasnyálmirigy egy részének eltávolítása miatt inzulint kell pótolnom, ennek folyományaként jöttek a lábammal a problémák - mesélte. Aztán nemrégiben végre annak is neve lett, amivel évek óta együtt él. Rangos Katalin férje, dr. Bazsó Péter, aki idegsebész és neurológus, segített felismerni, hogy polineuropátiáról van szó.

- Ezzel egyébként nem nagyon lehet mit kezdeni… Gyanakszom, hogy lelki okai vannak ennek az egésznek - tette hozzá.

Így a tervezett kertbejárás helyett leültünk beszélgetni. Miközben mi az élet nagy dolgait boncolgattuk, az operatőr kamerája lassan végig pásztázta Havas Henrik különleges birodalmát.

Mindjárt az első kérdésünkkel megpróbáltuk kissé túlértékelni a saját jelentőségünket. Megkérdeztük ugyanis, hogy vajon mi vagyunk-e az elsők, akiket beengedett a kertjébe. A Tanár Úr egyetlen szóval helyretett minket.

- Nem.

Kiderült, a privát szféráját valóban nagyon kevesekkel osztja meg.

- Egyszer szerepeltem a Hal a Tortán című műsorban, akkor járt itt forgatóstáb, egyébként nem nagyon engedek ide idegeneket. Nem kívánom a társaságukat és mutogatni sem szeretem a privát szférámat - mondta a tőle megszokott, jellegzetesen vitriolos stílusban.

A kert azonban egészen mást mesél a gazdájáról. Bár Havas Henrik előzetesen igyekezett lelombozni bennünket, a valóságban egy rendezett, gondosan kialakított, élettel teli zöld oázis tárult elénk.

Pedig amikor telefonon bejelentkeztünk, a Tanár Úr előre figyelmeztetett bennünket:

- Felőlem jöhetnek, de szarul néz ki minden. Mert túl vagyunk egy rohadt nagy hőhullámon. És Magyar Péter miniszterelnök is azt mondta, hogy takarékoskodjunk a vízzel. Mi nem készakarva takarékoskodtunk, elromlott az öntözőrendszer. Úgyhogy, ha tavasszal jönnek, tényleg nagyon szépet látnak, így be kell érniük ezzel, ami most van.

Nos, mi azért nem panaszkodtunk. A kertben egy 120 éves, egészséges diófa áll, hatalmasra nőtt pampafű, fűszerkert, nemesített akácfa, libanoni cédrus, japán birs és még számtalan különleges növény és egy aranyhalakkal teli mesterséges tó teszi hangulatossá a területet.

És van egy hatalmas fenyőfa helye is - no meg hozzá egy egészen hihetetlen történet.

- Az volt a mániám, hogy nekem gyorsan kellenek a növények. Így, amikor megvettük a szomszéd kertjét is, felmentem a Mátrába, bekopogtattam egy olyan kertbe, ahol rengeteg gyönyörű fenyő volt. Kijött a gazda, akivel közöltem, hogy el akarom vinni az egyik fenyőjét.

A férfi alighanem azt hitte, Havas tréfál.

- Szegény, nem hitt a fülének, de amikor látta, hogy nem viccelek, szerzett embereket, kiásták az egyik hatalmas fenyőt, szereztem darus kocsit, és hazahozattam. Itt Kisorosziban csak néztek a parasztok, mint a moziban! Tegnap itt még nem volt semmi, másnap egy hatalmas fenyő - mesélte nevetve.

A Tanár úr kertjében áll egy különleges szobor is. Egy Szent Istvánt ábrázoló szobor, aminek az eredetijét Székesfehérváron a szoborparkban van kiállítva. Havas elmesélte a szobor történetét. A faluban lakott két barátja, sajnos már egyikük sem él. Az egyikük Sváby Lajos Kossuth-díjas festőművész, aki Sváby András édesapja, másikuk Dienes Gábor Munkácsy-díjas festőművész. A bronz szobrot Török Richárd szobrász cserélte el Dienes Gábor egy festményére. A Tanár úr 13 évvel ezelőtt, amikor Dienes Gábor anyagi gondokkal küzdött, megvette tőle a szobrot 5 millió forintért.

- Eléggé hiúságos dolog, hogy egy magánkertben egy ilyen szobor legyen, de mindenkinek tetszik. Sokan meg akarták már venni, de nem adom el - mesélte.

A beszélgetés közben egy egészen más Havas Henriket ismerhettünk meg. A képernyőről ismert morcos, szúrós nyelvű újságíró mögött ott van egy férfi, aki láthatóan kötődik ehhez a helyhez. Szeret a zöldben üldögélni, figyelni a kertet, élvezni a csendet. A kertészkedés azonban már kevésbé az ő műfaja – a munkát inkább meghagyja azoknak, akik értenek hozzá.

Talán éppen ez a kis zöld oázis az, ami az utóbbi évek nehézségei között egy kis nyugalmat ad neki.

És miközben ott ültünk a kertben, feltűnt valami, amit ritkán látni Havas Henrikből: mosolygott, nevetett, kifejezetten jókedvűnek tűnt.

Lehet, hogy a növények titka nem is csak az, hogy szépek. Hanem az, hogy képesek egy kicsit lecsendesíteni azt az embert is, akit az ország leginkább csípős humoráról és kemény véleményéről ismer.

Havas kertje talán éppen ezért több egyszerű kertnél: egy hely, ahol a mindig morcos Tanár Úr időnként egyszerűen csak… Havas Henrik lehet.