GazdaságSzerző: economx 3 napja 2 percnyi olvasás
Augusztusban országosan 0,6 százalékkal emelkedtek, Budapesten viszont 0,1 százalékkal csökkentek a lakásárak az előző hónaphoz képest az ingatlan.com lakásárindexe szerint.
Az elmúlt hónapokban látványosan megváltozott a lakáspiaci árak dinamikája és különösen Budapest fogta vissza a tempót. Miközben tavaly nyáron még a fővárosban volt az egyik legjelentősebb drágulás, mára itt jóval visszafogottabbá vált az áremelkedés.
Az ingatlan.com legfrissebb lakásárindexe szerint augusztusban országosan 0,6 százalékkal nőttek az árak júliushoz képest, Budapesten viszont 0,1 százalékkal csökkentek. Éves összevetésben országosan 11,5 százalékra, a fővárosban pedig mindössze 6,7 százalékra lassult a drágulás tempója.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az új adatoka értékelve azt mondta: „az elmúlt hónapokban egyfajta szitáló stagnálás alakult ki a lakáspiacon: egyik hónapban egy kicsit feljebb mennek az árak, a következőben pedig részben visszakorrigálnak. Összességében tehát hónapról hónapra már alig változik az árszint.”
Ennek egyik legfontosabb következménye, hogy folyamatosan lassul az éves lakásdrágulás üteme, amit már kezdenek érezni a vevők és az eladók is. A változás Budapesten különösen látványos. Tavaly augusztusban még 21,5 százalékkal voltak magasabbak a fővárosi lakásárak az egy évvel korábbinál, ez a tempó mostanra a harmadára csökkent.
A lakáspiaci dinamika területileg is átalakult. Jelenleg ugyanis azokban a régiókban látható az országos átlagnál nagyobb éves drágulás, ahol a lakásárak még relatíve alacsonyabb szintről indulnak. Észak-Alföldön 15,3, Észak-Magyarországon 15,2 százalékkal emelkedtek az árak egy év alatt. Pest megyében 13,4, Dél-Alföldön 12,6, Nyugat-Dunántúlon 12,5 százalékos volt az éves növekedés.
A szeptember elején kínálati árak szintén a lakáspiac stabilizálódásáról árulkodnak. Budapesten a használt lakások és házak medián négyzetméterára 1,41 millió forint volt, szinte pontosan ugyanannyi, mint az augusztus eleji 1,41 millió forint. A megyeszékhelyeken pedig 881 ezerről 877 ezer forintra mérséklődött az átlagos medián négyzetméterár.
A főváros legdrágább városrészeiben, az I., a II., a XII. és az V. kerületben 1,77-2,03 millió forint a medián négyzetméterár. A jelentős kínálattal rendelkező XIII. kerületben 1,62 millió, a XI. kerületben pedig 1,64 millió forint volt a medián négyzetméterár szeptember elején.
A legolcsóbb fővárosi kerületekben jóval alacsonyabb négyzetméterárakkal találkozhatnak a vevőjelöltek. A XXIII. kerületben 949 ezer forint, a XX. és XXI. kerületben is alig több mint 1 millió forint a mediánérték, de a XVIII. kerületre jellemző 1,05 milliós négyzetméterárszint sem sokkal magasabb összeg.
A megyeszékhelyek között továbbra is Debrecen a legdrágább, ahol 1,04 millió forint volt a használt lakóingatlanok medián négyzetméterára. Szegeden 980 ezer, Székesfehérváron 953 ezer forintnál járt ugyanez az érték. A legolcsóbb megyeszékhely Salgótarján volt 309 ezer forintos medián négyzetméterárral, Békéscsabán 542 ezer, Miskolcon pedig átlagosan 604 ezer forintért kínálták négyzetméterenként a használt lakóingatlanokat.
Az idei évre jellemző lakáspiaci lassulás már az eladók és a vevők számára is egyre inkább érezhető, ami paradox módon tovább fékezi az ingatlanpiac tempóját. A lakásvásárlóknak egyre kevésbé kell kapkodniuk, és a következő időszakban sem látható semmi olyan piaci vagy szabályozási változás, ami újabb keresleti hullámot indítana be.
„A jelenlegi helyzet alapján az idei második félévben tapasztalt visszafogott tempóra számíthatunk 2027-ben is. A tavalyi 150 ezer adásvétel után Idén 130-140 ezer tranzakcióra kerülhet sor, és hasonló forgalomra számíthatunk 2027-ben is. Ezzel együtt a lakásárak drágulási üteme folyamatosan csökken, ami a jövedelmek növekedésével minimálisan javíthatja a lakásárak megfizethetőségét a vevők számára” – értékelte a helyzetet Balogh László.
Napi