Az Európai Unió Törvényszéke szerdán elutasította Magyarország korábbi keresetét azzal a döntéssel szemben, amely a befagyasztott orosz vagyonelemekből származó rendkívüli bevételek első részletét az ukrán fegyveres erők támogatására fordította. Az eljárást még az előző magyar kormány indította 2024-ben, miután egy korábbi konstruktív tartózkodására hivatkozva nem vonták be az összegek felhasználásáról szóló döntésbe.

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió után bevezetett uniós szankciók következtében mintegy 210 milliárd eurónak megfelelő orosz vagyonelemet immobilizáltak Európában.

Ennek túlnyomó részét a belgiumi székhelyű Euroclear értékpapír-elszámoló kezeli, de az EU egyelőre nem nyúlt hozzá magához a jegybanki vagyonhoz, az annak kezeléséből keletkező rendkívüli bevételeket viszont Ukrajna támogatására kezdte felhasználni.

A tagállami kormányok 2024 májusában fogadták el az erre vonatkozó szabályokat, majd meghatározták azt is, hogyan osszák el a pénzt. A magyar kormány az első határozatot támogatta, a második elfogadásakor viszont konstruktívan tartózkodott. Ez azt jelenti, hogy

Magyarországnak nem kell végrehajtania az adott döntést, ugyanakkor elfogadja, hogy az az Európai Uniót köti.

A tagállamok egy hónappal később döntöttek arról, hogy a bevételek első részletét az ukrán fegyveres erők támogatására használják fel. Az akkori magyar kormányt azonban a korábbi konstruktív tartózkodás miatt ebből a döntéshozatalból kihagyták. Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter durva szabálytalanságként beszélt az egyébként szokásos eljárásról, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, amit Magyarország végül az év októberében indított meg.

A Törvényszék most nem érdemben bírálta el a magyar kifogásokat, hanem arra jutott, hogy az ügy nem tartozik az uniós bíróságok hatáskörébe. Az uniós kül- és biztonságpolitika alapvetően tagállami hatáskör, amelyben az uniós bíróságok fő szabály szerint nem járhatnak el. Bár ez alól két kivétel is létezik,

a Törvényszék szerint a vitatott döntés egyikkel sem hozható összefüggésbe.

Az orosz vagyon további sorsa ettől még nem tekinthető lezárt kérdésnek. Bár egyelőre elbukott az a kezdeményezés, amely közvetlenebbül vonta volna be a befagyasztott eszközöket Ukrajna finanszírozásába, Brüsszel nyitva hagyta a lehetőséget arra, hogy később jóvátételi hitel fedezeteként vagy más konstrukcióban használják fel azokat Ukrajna kártalanítására. Egy ilyen lépés azonban a jelenlegi gyakorlatnál jóval komolyabb jogi, pénzügyi és politikai kérdéseket vetne fel.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos