A háromezres határozatokat eredetileg az olyan érzékeny – például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi – információk védelmére hozták létre, amelyeknél indokolt a titkosság fenntartása. A Miniszterelnökség felülvizsgálata azonban rámutatott, hogy az elmúlt másfél évtizedben a minősítést olyan esetekben is alkalmazták, ahol a titkosítás törvényi feltételei már nem állnak fenn. A tárca álláspontja szerint a valódi államtitkok védelme mellett a közpénzek felhasználása önmagában nem indokolhatja a nyilvánosság kizárását.

A most közzétett dokumentumokból kiderül, hogy az elmúlt időszakban a kormányok jelentős összegeket, nagyjából 65 milliárd forintot különítettek el közvélemény- és médiakutatásokra, elemzésekre, valamint tanácsadói szolgáltatásokra. A megrendelt felmérések nem csupán Magyarországra korlátozódtak, hanem kiterjedtek Közép-Európára, a balti államokra, Albániára és a balkáni országokra is, valamint döntés született a teljes európai uniós lakosságot érintő reprezentatív kutatásról is. A tervek szerint a minősítés feloldása folytatódik, és

összesen mintegy száz hasonló határozatot fognak bemutatni.

Mivel maguk a kormányhatározatok nem minősülnek szerződésnek, a titkosítás megszüntetésével párhuzamosan a Miniszterelnökség a megkötött megállapodások teljesítésigazolásait is ellenőrzi. A felülvizsgálat kiterjed a szerződések alapján elkészült tanulmányokra és elemzésekre is. A vizsgálat célja annak tisztázása, hogy a közpénzek felhasználása minden esetben szabályosan és gondosan történt-e, illetve felmerülhet-e bármilyen büntetőjogi vagy egyéb felelősség.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.