A ChatGPT mögött álló vállalat kedden közzétett közleményében azt állította, hogy egy belső AI-modell által vezérelt, úgynevezett koordinált ügynökrendszerrel jutott el a megoldásig.

A rendszerben nagyjából tízezer, párhuzamosan működő ügynök dolgozott együtt, amelyek hozzáfértek az internet gyorsítótárazott változatához, és kódot is futtathattak.

Az ágensek csoportokba szerveződve, egymással kommunikálva dolgoztak a problémán. A munka szeptember 1-jén indult, a megoldás pedig mintegy 88 órával később, szeptember 5-én, szombaton született meg.

A Navier–Stokes-probléma a folyadékok mozgását leíró egyenletekhez kapcsolódik, és egyike annak a hét Millenniumi Díjfeladatnak, amelyeket a szakma az ezredforduló legnehezebb matematikai problémáinak tart. A massachusettsi Clay Matematikai Intézet 2000-ben hirdette meg a díjakat, feladatonként egymillió dolláros jutalommal. Az intézet egyelőre nem reagált az OpenAI bejelentésére.

A megoldás körül gyorsan vita bontakozott ki. Tristan Buckmaster, a New York-i Egyetem matematikaprofesszora a honlapján közzétett nyilatkozatában kifejtette, hogy az OpenAI riválisánál, az Anthropicnál dolgozó Levent Alpögével együtt, személyes együttműködés keretében már korábban dolgozott a Navier–Stokes-problémán. Buckmaster szerint Alpöge értesüléseket kapott arról, hogy közös munkájukról információk jutottak el az OpenAI-hoz. Állítása szerint az OpenAI által prezentált megoldási út hasonlít az övékéhez, márpedig ez "nem az az irány, amelyre néhány nap alatt el lehet jutni pusztán a feladat megadásával".

Buckmaster azt is felvetette, hogy az OpenAI modelljeit esetleg betaníthatták a két matematikusnak az OpenAI Codex platformján folytatott munkameneteiből származó adatokkal. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem látta az OpenAI bizonyítását, nem tudja, pontosan mit csinált a modell, és nem állítja bizonyosan, hogy felhasználták az adataikat.

Az OpenAI közleményében azt írta, hogy szeptember 1-jén egy pletyka hallatán kezdett el foglalkozni a problémával, és csak utólag derült ki, hogy a hír Alpöge és Buckmaster munkájára vonatkozott. A cég hangsúlyozta, hogy sem a kutatók, sem az ágensek nem fértek hozzá a két matematikus munkájához egészen annak nyilvános közzétételéig, és konkrét felhasználói adatokat sem használtak fel. Azt azonban a vállalat sem zárta ki teljesen, hogy az anonimizált, a termékei használatából származó adatok hozzájárulhattak modelljeik fejlesztéséhez.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.