GazdaságSzerző: index 3 napja 9 percnyi olvasás
Lassan az is kiderül, hogy ki a leggyengébb miniszter a kormányban.
Elindul a Szent István-program vidékfejlesztési részének tesztüzeme – így lehet értelmezni Magyar Péter miniszterelnök keddi bejelentését. A választások előtt meghirdetett, majd idén augusztusban kormányprogramként elindított vállalásból egyelőre tíz térségben próbálják ki azt a modellt, amely később az egész országot átszabhatja. A kormány tíz települést – Bácsot, Göncöt, Gyöngyöst, Harkányt, Igalt, Medgyesegyházát, Nyírbátort, Pásztót, Tiszaújvárost és Zalakarost – jelölt ki.
A kisebb falvakat és nagyobb városokat egyaránt felvonultató kör tagjait arra ösztönzik, hogy további kilenc településsel összefogva dolgozzák ki, mire költenének térségenként egymilliárd forintot. A pénz sorsáról pedig nem Budapesten, hanem helyben döntenének, ugyanakkor ez nem új ígéret. A Tisza Párt még a választások előtt, 2025. augusztus 20-án hirdette meg a Szent István-programot, majd Magyar Péter már miniszterelnökként egy évvel később, ismét az államalapítás ünnepén jelentette be annak elindítását.
A tíz pontból álló, rendkívül széles merítésű, de tömör program az oktatás és az egészségügy rendbetételétől az életminőség javításáig sorol vállalásokat. A bejelentés szerint egymilliárd forintos fejlesztési keretet kap minden tíz falu, úgy, hogy annak felhasználásáról maguk a települések dönthessenek. Ehhez kapcsolódik lazábban egy másik vállalás is, az önkormányzatok döntési szabadságának visszaadása, ami a megyei önkormányzatok várható megszűnésével különösen érdekes kérdéssé válhat.
A döntésből ugyanakkor az is látszik, hogy az országos rendszer még várat magára, az új modell a legutóbbi, augusztus 20-i bejelentéssel ellentétben mégsem január 1-jén indul el. Előbb lefuttatják a tíz térségi kísérletet, majd kiértékelik annak eredményeit, és ezek alapján építenék ki a vidékfejlesztési hálózatot. Ha minden a tervek szerint halad, a programnak ez a része 2027. augusztus 20. után válhat országossá.
Az egymilliárd forintnál azonban fontosabb kérdés, hogy ki dönti el, mire van szüksége egy térségnek, hogyan hangolják össze a települések eltérő érdekeit, és mitől áll össze mindebből működő rendszer.
Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Navracsics Tiborral, aki az ötödik Orbán-kormány területfejlesztési minisztereként éppen ezért a területért felelt. A volt miniszter pedig több ponton is komoly problémákat lát abban, ahogyan az új kormány nekivág a programnak.
Mindenekelőtt van egy alapvető bizonytalanság: egyelőre nem tudni, hogy a tíz kijelölt település pontosan mely környékbeli településekkel állhat össze – erre a G7 is felhívta a figyelmet. A kormányzati kommunikációban a „mikrokistérség” és a „térség” kifejezés szerepel, csakhogy egyik sem közigazgatási egység, inkább helyben használt elnevezések, például közös gazdasági ügyekben. A korábbi kistérség ezzel szemben területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység volt 1994-től, ám 2014-ben megszűnt, helyét a jóval nagyobb járások vették át.
A most kijelölt települések is ilyen, tíznél jóval több települést magukba foglaló járások részei. Vagyis a kormány már kijelölte a program tíz kiindulópontját, azt azonban nem lehet pontosan látni, hol húzódnak majd az új fejlesztési térségek határai.
Navracsics Tibor szerint már a bejelentésből is látszik, hogy a kormány visszavett az eredeti tervekből. „Ez egy határozott visszalépés az augusztus 20-i bejelentéshez képest. Valószínűleg kiderült, hogy nincsen annyi pénz” – mondta az Indexnek a volt területfejlesztési miniszter, arra utalva, hogy az országos indulás helyett egyelőre csak tesztüzem veszi kezdetét. Szerinte az sem világos, hogy az egymilliárdos keretek valóban pluszpénzt jelentenek-e a vidékfejlesztésben, vagy a Szent István-program részben a korábbi támogatási rendszerek helyére lép.
Minisztersége alatt ugyanis egymásra épült a Magyar Falu Program és a Versenyképes Járások Programja: előbbi az ötezer fő alatti települések kisebb beruházásait támogatta, utóbbi már a térségi fejlesztések felé mozdult el. Ez azért lényeges, mert Navracsics szerint a kormány újdonságként mutat be valamit, aminek fontos elemei korábban is léteztek. „Ha ezek megmaradnak, akkor nem egészen világos, hogy mi a Szent István-tervnek az újdonsága” – fogalmazott.
Mint mondta, a Versenyképes Járások Programjában járási fejlesztési fórumok döntöttek a fejlesztésekről, a Magyar Falu Programban pedig maguk a falvak pályázhattak saját terveikkel. Vagyis szerinte az az alapelv, hogy ne Budapesten, hanem helyben döntsenek a fejlesztésekről, önmagában nem új. A volt miniszternek azonban nemcsak a finanszírozással és a konstrukció újdonságával vannak kérdései. Azt sem látja, milyen szempontok alapján választották ki éppen ezt a tíz térséget.
Példaként a Dél-Dunántúlt említette, amelynek nagytérségi fejlesztéséhez állítása szerint az előző kormány már elkészítette a fejlesztési tervet. „Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési miniszter, ha körülnéz az irattárban, akkor meg is találja” – jegyezte meg.
Navracsics szerint a mostani listáról mindössze három település kapcsolódik ehhez a térséghez, amit kevésnek tart ahhoz, hogy valódi térségi felzárkóztatásról lehessen beszélni. Külön Zalakarost emelte ki, amely szerinte nem egy kifejezetten hátrányos helyzetű térség. „Ez kevés szerintem ahhoz, hogyha valóban térségi felzárkóztatásban gondolkoznak” – összegezte.
Navracsics magát a tesztelést nem tartja feleslegesnek, azt viszont igen, hogy a kormány olyan tapasztalatokat próbál most megszerezni, amelyek már rendelkezésre állnak. A Versenyképes Járások Programja két évadot is lefutott. „Mindig fontos egy pilot, fontos tesztelni egy rendszert, mielőtt elindítják, de ezek a tudások jórészt már megvannak.” Navracsics szerint a szükséges tapasztalat ott van a polgármestereknél, a járási fejlesztési fórumok vezetőinél és a megyei közgyűlési elnököknél.
„Őnáluk megvan az a tudás, amit most megpróbálnak megszerezni Budapesten, a minisztériumban” – fogalmazott a volt miniszter, külön odaszúrva, hogy a megyei közgyűléseket éppen most készül megszüntetni a kormány, de erre még visszatérünk. Hasonló problémát lát Navracsics a tíz pilot kiértékelése után felállítani tervezett Országos Vidékfejlesztési Hálózatnál is. Mint mondta, már létezik területfejlesztési szolgálat, amelyet viszont éppen leépíteni, illetve megszüntetni készülnek. „Ugyanazt a játékot játsszuk évtizedek óta: létező intézményeket megszüntetnek, helyettük hihetetlen összegből létrehoznak újakat, és ezeknek nincs hozzáadott értékük.”
Ennél is alapvetőbb kifogása, hogy szerinte maga a Szent István-program sincs világosan definiálva.
Míg a Magyar Falu Programnak az elmaradt, kisebb fejlesztések támogatása, a Versenyképes Járások Programjának pedig a térségi összefogás megteremtése és a területi felzárkóztatás volt a deklarált célja, itt Navracsics egyelőre nem lát hasonló kapaszkodót. „Nem olvastam még semmilyen szakpolitikai célt, ami a Szent István-program számára akár koncepciót adna a fejlesztések elbírálása tekintetében.”
A bejelentés után ráadásul előkerült egy olyan részlet is, amely Magyar Péter ismertetéséből még kimaradt. Kármán András pénzügyminiszter egy későbbi posztjában azt közölte: „A program erősíti a demokratikus részvételt, mivel a helyiek is véleményt nyilváníthatnak azért, hogy valóban fontos fejlesztések valósuljanak meg. Az előkészített projektjavaslatokról a térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok sorrendbe rendezhetik a megvalósítható fejlesztéseket.” Vagyis a kormány a prioritások meghatározásába már a 16 éveseket is bevonná, de további részletet ezzel kapcsolatban nem lehet tudni.
Navracsics a 16 évesek bevonása mögött már más politikai szándékot sejt. Szerinte a Tisza Párt az április 12-i választás tapasztalatai alapján tudatosan próbálja erősíteni a támogatottságát a fiatalok körében, és ehhez kapcsolódhat a választójogi korhatár 16 évre csökkentésének terve is. Megjegyezte, erre Európában is van példa, Ausztriát és Máltát említette, de úgy vélte, a mostani megoldás egy újabb legitimáló érv felépítését szolgálhatja. A fejlesztési döntésekbe való bevonásukat pedig megkérdőjelezte: „Nem akarom lebecsülni a 16 éveseket, de érdemben területfejlesztési kérdésekben egy tizedikes, tizenegyedikes középiskolás mennyiben tud beleszólni?”
Navracsics Tibor végül volt tárcája új vezetőjéről, Lőrincz Viktóriáról is keményen fogalmazott. Szerinte a miniszter kormányon belüli súlyáról sokat elárul, ami szeptember elején történt.
Navracsics Tibor Úgy véli, ennek egyszerű oka volt: „A miniszter asszony nem is tudta szegény, hogy három nap múlva fogják megszüntetni az önkormányzat egyik formáját.”
Majd levonta a politikai következtetést is: „Ez mindent elmond arról, hogy milyen súllyal játszik ma a kormányban a területfejlesztési miniszter.”
Az Indexen részletesen foglalkoztunk azzal is, hogy Magyar Péter kedden bejelentette, a kormány már dolgozik azon a javaslaton, amely „a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza”. A miniszterelnök indoklása szerint a közgyűlések „ma kizárólag a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek”. A politikai kép meglehetősen egyértelmű: mind a tizenkilenc megyei közgyűlésben fideszes többség van. Ezeknek a testületeknek jelenleg elsősorban fejlesztési és koordinációs feladataik vannak – vagyis éppen azon a területen töltenek be szerepet, amelynek rendszerét a kormány most átalakítaná.
Navracsics szerint azonban a megyei önkormányzatokat éppen a területfejlesztésben betöltött szerepük miatt nem lehet egyszerűen kiiktatni a rendszerből. Mint mondta, az uniós források elosztásában, így a TOP Plusz programokban is „kulcsfontosságú szereplők”, megszüntetésük ezért az uniós projektek jogutódlásának kérdését is felveti. Ezt ugyan megoldhatónak tartja, de szerinte az átalakítás így is rengeteg energiával, munkával és költséggel jár majd.
A volt miniszter szerint a megyéknek ezen túl is fontos szerepük van: összefogják és megjelenítik a falvak, illetve a kisvárosok érdekeit. A megszüntetés módját ezért „súlyos problémának” nevezte, különösen azért, mert szerinte a döntés politikai indíttatású. Arra utalt, hogy a Tisza 2024-ben nem indult a megyei önkormányzati választásokon, így képviselői sincsenek ezekben a testületekben.
Készen állok arra, hogy megvitassuk, milyen hatáskörökkel bírjanak a jövőben. Nekem is vannak ötleteim, terveim is voltak. De az, hogy egyik pillanatról a másikra, csak azért, mert megsértődik egy miniszterelnök egy önkormányzattípusra, megszüntetni őket: ez bűn
– fogalmazott az Indexnek Navracsics Tibor.
Navracsics a Facebookon még ennél is tovább ment. Azt írta, Budapestről nézve valóban fölöslegesnek tűnhetnek a megyei önkormányzatok, ahogyan annak is, „aki megszokta, hogy amit nem ural, azt megszünteti”. Szerinte azonban ezek a testületek a térségi együttműködés, a helyi identitások és az uniós forrásból megvalósuló beruházások szempontjából is fontosak. A tervezett megszüntetést pedig már nyíltan politikai bosszúként értelmezte: „Értem én, hogy érdemi kormányzati teljesítmény hiányában a politikai bosszút szánják a nagyérdemű figyelmének lefoglalására. Ez azonban a jelenlegi kormánypárt számára is a pokolba vezető út.”
A Szent István-program vidékfejlesztési részének valódi próbája így nem pusztán az lesz, hogy a kiválasztott térségek mire költik el az egymilliárd forintot. Legalább ennyire fontos kérdés, hogy a kormány képes-e világos szakpolitikai célt és működő intézményi rendszert építeni az ígéret köré. Navracsics kritikája ugyanis éppen erre mutat rá:
miközben az új kormány helyi döntéseket, térségi együttműködést és országos vidékfejlesztési hálózatot ígér, ezek több eleme valamilyen formában eddig is létezett.
A következő hónapokban ezért nemcsak az derülhet ki, működik-e a tíz térségben elindított teszt, hanem az is, hogy a Szent István-program valóban új vidékfejlesztési modellt hoz-e létre, vagy elsősorban a meglévő rendszert építi újjá más néven.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. augusztus 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Napi