Az Európai Bizottság leállította az Andrej Babis cseh miniszterelnökhöz köthető Agrofert csoport egyes kohéziós és agrártámogatásainak kifizetését. A brüsszeli testület szerint a politikus által létrehozott vagyonkezelői konstrukció nem szüntette meg megfelelően annak kockázatát, hogy Babis kormányfőként olyan uniós források kezelésére lehet befolyással, amelyekből az egykori vállalatbirodalma is részesülhet.

A cseh mezőgazdasági támogatásokat kezelő SZIF közlése szerint a vizsgálat idejére mintegy hárommillió euró, azaz a jelenlegi árfolyamon közel 1,1 milliárd forint kifizetését szakították meg. A Reuters beszámolója szerint az intézkedés egyes kohéziós politikai és agrárforrásokat érint.

Andrej Babis cégét támadják, de a közvetlen támogatásokat folyósíthatják

Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy a döntés nem terjed ki a jogosultsági feltételek alapján, automatikusan folyósított közvetlen gazdatámogatásokra. Ez azért lényeges, mert az Agrofert Csehország legnagyobb mezőgazdasági vállalatcsoportja, amely mintegy 130 ezer hektárt kezel, így az agrárkifizetések teljes befagyasztása már számottevő működési következményekkel járhatna.

A brüsszeli vizsgálat középpontjában az áll, hogy Babis ténylegesen megszakította-e gazdasági és irányítási kapcsolatát a konglomerátummal. A politikus 2025 decemberében, miniszterelnöki visszatérése után vagyonkezelő alapba helyezte az Agrofertet, állítása szerint úgy, hogy a továbbiakban sem tulajdonosa, sem kedvezményezettje nem lesz a vállalatnak. A Bizottság azonban úgy látja, hogy a konstrukció nem kezeli kielégítően a lehetséges összeférhetetlenséget.

Babis visszautasította az aggályokat, és azt állította, hogy 

• többé nem birtokolja az Agrofertet, 
• nem húz hasznot a működéséből, 
• és később sem szerezheti vissza. 

A cég ugyancsak azt közölte, hogy valamennyi jogszabályi előírást betartja.

Nem ez az első ilyen vita: egy korábbi uniós vizsgálat Babis 2017 és 2021 közötti miniszterelnöksége alatt már megállapította az összeférhetetlenséget. A Bizottság 2026 májusában ismét részletes tájékoztatást kért a cseh hatóságoktól, és azt is kezdeményezte, hogy a helyzet tisztázásáig az érintett vállalatok kiadásai ne kerüljenek be az uniós visszatérítési kérelmekbe.

A műtrágyapiacon is megkerülhetetlen az Agrofert

Az Agrofert jóval több egyszerű mezőgazdasági nagyüzemnél. A több száz vállalatot összefogó konglomerátum az élelmiszeriparban, a vegyiparban és a műtrágyagyártásban is meghatározó szereplő. Csehországi, szlovákiai és németországi üzemeiben egyebek mellett nitrogénműtrágyát, ammóniát, karbamidot, salétromsavat és karbamid–ammónium-nitrát-oldatot állít elő.

A csoport 2025-ben 2,2 milliárd cseh korona adózott eredményt ért el, miközben világszerte 12,9 milliárd koronát fordított beruházásokra. Ebből 5,3 milliárd korona jutott a vegyipari, megújulóenergia- és üzemanyag-üzletágakra. Az Agrofert több mint 28 ezer embert foglalkoztat, bevételének csaknem kétharmada pedig külföldről származik.

Ehhez képest a most visszatartott hárommillió euró önmagában még nem veszélyezteti a csoport működését vagy a régiós műtrágyaellátást. Ha azonban a vizsgálat további támogatások kizárásához vagy hosszabb távú finanszírozási korlátozásokhoz vezetne, az már befolyásolhatná a tervezett beruházásokat. Ennek a nitrogénműtrágya-piacon azért lehet jelentősége, mert az európai gyártás eleve érzékenyen reagál az energiaárakra, az importversenyre és a környezetvédelmi költségekre.

Az Agrofert-ügy így túlmutat a hárommillió eurós tételen: rámutat arra is, hogy milyen politikai befolyást gyakorol az uniós forrásokon keresztül az Európai Bizottság.