GazdaságSzerző: vg 3 napja 2 percnyi olvasás
Már volt egy hasonló terv.
Magyar Péter kedden bejelentette, hogy már dolgoznak azon a javaslaton, ami „a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza”. A miniszterelnök úgy látja, hogy a megyei közgyűlések „ma kizárólag a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek”. Tizenkilenc megyében tizenkilenc fideszes többséggel találkozunk, ha a közgyűléseket vizsgáljuk, amelyeknek elsősorban fejlesztési és koordinációs ügyekben vannak feladataik – írja az Index.
Nem új gondolat a megyei önkormányzati rendszer felszámolása: 2006-ban, a Gyurcsány-kormány idején ugyanez a cél már konkrét politikai tervként megjelent. Az MSZP-SZDSZ-kormány a megyei önkormányzatok megszüntetését és a régiós rendszer megerősítését szorgalmazta, sőt az ehhez szükséges kétharmados törvények elfogadásával is megpróbálkozott. A kezdeményezés azonban akkor megbukott, mert az ellenzék nem támogatta a szükséges jogszabályokat.
„A megyei önkormányzatokat a Fidesz teljesen kiüresítette. Ma már csak a szétesett ellenzék tízmilliárdos kifizetőhelyeként szolgálnak. Jelen formájában a rendszer teljesen feleslegessé és okafogyottá vált” – közölte Magyar Péter kedden, az Országgyűlés ülése előtt a Facebook-oldalán.
A miniszterelnök a parlamenti felszólalásában bővebben is kifejtette kritikáját: „A megyei közgyűlések ma kizárólag a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek. Közpénz-ATM-nek használják önök a megyei közgyűléseket. Olyan hellyé alakították ezeket, ahol az eredeti Fidesz, a zöld Fidesz és a kék Fidesz megmaradt csápjai együtt tudnak mutyizni az uniós pályázatokon. Havi egy-két nap, és már repül is a sokmilliós fizetés a párttársaik zsebébe, közben a megye semmit sem profitál a közgyűlések munkájából.”
Megyei földesúrként uralkodnak a még megmaradt birtokukon, ezért is állítottuk meg a féktelen közpénzköltést, a közgyűlési elnökök és alelnökök költségtérítésének eltörlésével, a milliós fizetések csökkentésével. Ideje továbblépni. Ennek a rendszernek egyszerűen véget kell vetni. Már dolgozunk azon a javaslaton, amely a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza. Évente sok tíz milliárd forintot fogunk megspórolni
– jelentette be Magyar Péter.
Magyarországon legutóbb 2024-ben voltak önkormányzati választások, amelyeken az arra jogosult választópolgárok az akkor még vármegyeinek (a tiszás többség épp a keddi parlamenti ülésen határozott arról, hogy a vármegyék helyett újra a megyék kifejezés használatos) nevezett közgyűlések összetételéről dönthettek.
A Fidesz–KDNP mind a tizenkilenc megyei közgyűlésben többségbe került, sőt, 1998 óta fideszes vezetés van valamennyi megyében.
A fideszes fölény egyik oka, hogy a megyei listákra csak a kistelepülések, valamint a kisebb, nem megyei jogú városok választópolgárai adhatják le voksukat. Ezek a településtípusok hagyományosan a Fidesz legerősebb bázisai közé tartoztak.
Magyar Péter pártvezetői szerepvállalása óta eddig egyetlen önkormányzati választás volt Magyarországon, viszont a Tisza végül nem indult a megyei közgyűlési versenyben. A későbbi miniszterelnök 2024 májusában közölte, hogy bár a párt mind a tizenkilenc megyében összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlásokat, a Tisza vezetése úgy döntött, hogy nem szállnak ringbe a megyei pozíciókért.
A vármegyei önkormányzat főként terület- és vidékfejlesztési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A közgyűlés többek között fejlesztési programokról és források felhasználásáról dönt, nyomon követi a projektek megvalósulását, és összehangolja a helyi szereplők együttműködését.
A gyakorlatban olyan ügyek kerülhetnek napirendre, mint:
Napi