A nemzetközi irányadónak számító Brent határidős jegyzése 2,2 százalékkal (2,15 dollárral) 100,07 dollárig emelkedett, míg az észak-amerikai WTI (West Texas Intermediate) hordónkénti ára 1,83 százalékos (1,70 dolláros) drágulással 94,73 dollárra nőtt. Július végén volt legutóbb ilyen magas hordóár.

A Brent jegyzése augusztus eleje óta mintegy 25 százalékkal ugrott meg, párhuzamosan azzal, hogy fokozatosan eloszlani látszanak a már hat hónapja tartó amerikai–iráni konfliktus tartós rendezéséhez fűzött remények.

A csapások következtében olajipari infrastruktúrák kaptak lángra, ami a konfliktus jelentős kiterjedésének kockázatát vetíti előre. A húszi támadások ráadásul a vörös-tengeri hajózási útvonalakat is fenyegetik, amelyek kulcsfontosságú alternatívát jelentenek a Hormuzi-szorossal szemben. Utóbbin keresztül ugyanis az iráni háború február 28-i kirobbanása óta drasztikusan visszaesett az olajtranzit.

A Rystad Energy vezető közgazdásza, Claudio Galimberti adatai szerint a harcok augusztus 30-i újbóli kiújulását megelőző héten még napi 8–9 millió hordónyi olaj haladt át a Hormuzi-szoroson (ami az azt megelőző hét volumenének a duplája volt), ám az utóbbi napokban ez a forgalom napi 2 millió hordó alá zuhant.

A romló geopolitikai kilátások hatására a napokban egyre több nagybank – köztük a Goldman Sachs, a Bank of America és a HSBC – emelte meg a nyersolajra vonatkozó ár-előrejelzését.

Bár az OPEC-en kívüli termelők – például az Egyesült Államok, Kanada és Guyana – folyamatosan növelik a kitermelésüket, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi becslése szerint a globális olajkínálat az idei évben így is napi 4,3 millió hordóval, azaz nagyjából 4 százalékkal csökkenhet.