Magyar Péter miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter bejelentése nyomán az érintett orosz diplomatáknak távozniuk kell az országból. Az 1961-es bécsi egyezmény értelmében a külképviseleteken dolgozóknak tiszteletben kell tartaniuk a fogadóállam törvényeit, és kizárólag legális eszközökkel gyűjthetnek információkat. Rácz András Oroszország-szakértő elmondta, hogy a diplomáciai gyakorlatnak megfelelően az érintettek nevét nem hozzák nyilvánosságra. A távozásra való felszólítás történhet informális úton, de akár a nagykövet hivatalos berendelésével és egy diplomáciai jegyzék átadásával is.

Az orosz nagykövetségeken hagyományosan magas a hírszerzők aránya. Jellemzően a külföldi hírszerzés (SZVR), a katonai hírszerzés (GU), sőt a belső biztonsági szolgálat (FSZB) munkatársai is jelen vannak. Többségük diplomáciai mentességet élvez, de információszerzéssel akár egy sofőr vagy egy házastárs is foglalkozhat. Rácz András szerint a budapesti követség munkatársainak nagy része nem beszél magyarul, így ha egy orosz diplomata magas szinten elsajátítja a nyelvet, az önmagában is gyanúra adhat okot, mivel Oroszországnak komoly nehézséget jelent megfelelő embereket találni a kisebb, nem szláv nyelvű országokba.

A követségi fedésben dolgozók mellett léteznek úgynevezett "illegálisok" is. Ők azok a mélyfedésben lévő ügynökök, akik akár évtizedeken át építik fel az életüket és a fedőtörténetüket a célországban. Számukra ez a feladat hatalmas pszichológiai megterhelést jelent, ráadásul lebukás esetén semmilyen mentelmi jog nem védi őket. A diplomáciai státuszban lévő kémek ezzel szemben jobban szem előtt vannak, ami a fogadóország elhárításának is megkönnyíti a munkáját.

A magyar lépésre adott orosz válaszok – mint a külügyi szóvivő vagy az orosz nagykövet ruszofóbiát emlegető nyilatkozatai – a szakértő szerint csupán a megszokott, kötelező sablonválaszok, amelyek összeesküvés-elméletekre építve elsősorban az orosz belpolitikai közönségnek szólnak. Az orosz parlament részéről elhangzott gazdasági fenyegetések sem vehetők komolyan, ezek leginkább a közeledő őszi oroszországi választások miatti felfokozott hangulatnak tudhatók be.

A diplomáciai gyakorlat alapján Oroszországtól egy tükörválasz borítékolható, így várhatóan ők is pontosan tíz magyar diplomatát fognak kiutasítani.

Gazdasági téren nem valószínű komoly orosz megtorlás. Bár felmerülhet a Paks II. beruházásból való orosz kilépés, ez Moszkva számára teljesen illogikus lenne. A Roszatom számára ugyanis hatalmas presztízst és fontos globális referenciát jelent egy EU- és NATO-tagállamban történő erőműépítés, így a projekt felmondásával saját maguknak okoznának kárt.

A jelenlegi magyar döntés diplomáciai jelentősége kiemelkedő. Amikor 2022 tavaszán az európai országok tömegesen küldtek haza orosz diplomatákat, az akkori magyar kormány nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Ennek következtében az orosz hírszerzés jelentősen megnövelte budapesti jelenlétét, és a magyar fővárost bázisként, a schengeni övezetet pedig szabad átjáróként használva végzett műveleteket szerte Európában. Rácz András rámutatott, hogy a mostani kiutasításokkal a kormány lezárhatja az Orbán-korszakra jellemző diplomáciai különutasságot, és komoly lépést tehet a nyugati szövetségi rendszeren belül elvesztett bizalom helyreállítása felé.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.