Bár régóta téma az ügy, a múlt pénteki tanévnyitó szenátusi ülésen felszólaló Magyar Péter miniszterelnök nem jelentett be béremelést az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói számára. A miniszterelnöki látogatás során Gregor Anikó szociológus, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ELTE-bizottságának elnöke egy négypontos dokumentumot adott át a kormányfőnek, amely részletesen bemutatja az egyetemi oktatók tarthatatlan bérhelyzetét. A tájékoztató tartalmáról a Qubit adott hírt.

Az átadott adatokból kiderül, hogy

• az ELTE-n a 2026-os garantált bruttó bérminimumok rendkívül alacsonyak, egy egyetemi tanár garantált 770 ezer forintos bére ugyanis még egy pályakezdő szakoktató 775 ezer forintos kezdőfizetését sem éri el.
• Egy mesterdiplomás, sok esetben már a doktori képzést is megkezdő tanársegéd mindössze bruttó 530 ezer, egy adjunktus 580 ezer, míg egy docens 630 ezer forintra számíthat.
• A helyzet visszásságát fokozza, hogy az ELTE munkatársainak 60 százaléka kevesebbet keres, mint egy általános iskolai tanár, miközben épp az egyetem oktatói képzik a jövő pedagógusait.

A 2025-ös statisztikák alapján a bérkülönbség még szembetűnőbb. Az ELTE oktató-kutatóinak bruttó átlagbére 857 ezer forint volt, ami jócskán elmarad a Központi Statisztikai Hivatal által mért, egymillió forintot meghaladó országos felsőoktatási átlagtól. Eközben az alapítványi egyetemeken ugyanazért a közfeladatért munkakörtől függően 20-30 százalékkal magasabb fizetést adnak.

Az egyetem mintegy ezer főt számláló, az oktatást és kutatást támogató munkatársi gárdájának a legnehezebb a helyzete, az ő tavalyi átlagbérük mindössze 643 ezer forintot tett ki.

Az anyagi megbecsültség hiánya miatt a dolgozók mindennapos túlterheltséggel küzdenek. Szöllősi Adrienne, a Bölcsészettudományi Kar oktatója elmondta, hogy hiába igyekeznek felelősségteljesen helytállni az egyetemi munkában, a publikálásban és a hallgatók segítésében, a megélhetés érdekében szinte mindenki másodállásra kényszerül. Az oktatók esténként nyelviskolákban tanítanak, fordítanak, online órákat adnak vagy éppen idegenvezetőként dolgoznak, ami folyamatos stresszt és lelkiismereti válságot okoz, hosszú távon pedig a minőségi oktatást veszélyezteti.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.