GazdaságSzerző: vg 3 napja 2 percnyi olvasás
Kevesebb kérdőív, korszerűbb adatforrások és gyorsabban rendelkezésre álló statisztikák – ebbe az irányba halad a hazai és az európai statisztikai rendszer.
A modern statisztika egyik legfontosabb kihívása a fenti ellentmondásban rejlik. A döntéshozók, a gazdasági szereplők és a társadalom egyaránt gyors, megbízható és részletes információkat várnak el. A statisztikai hivataloknak ugyanakkor arra is figyelniük kell, hogy az adatok előállítása ne jelentsen indokolatlanul nagy adminisztratív terhet a vállalkozások és a lakosság számára. Magyarországon az adminisztratív terhek mindössze 2 százaléka kapcsolódik statisztikai célú adatszolgáltatáshoz, vagyis az adminisztráció döntő része nem a hivatalos statisztika igényeihez kapcsolódik. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ezen a területen ne lenne lehetőség és szükség a további egyszerűsítésre. A kérdéskör nemzetközi jelentőségét az is jól mutatja, hogy a statisztikai hivatalok vezetőinek múlt heti, Dublinban megtartott találkozóján szintén kiemelten foglalkoztak az adminisztratív terhek csökkentésének lehetőségeivel.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fentiek okán folyamatosan törekszik az adatszolgáltatók adminisztratív terheinek mérséklésére, figyelve arra, hogy közben ne sérüljön a statisztikák minősége, megbízhatósága és összehasonlíthatósága. A KSH adatstratégiája az adatkezelés és az adatfelhasználás területén teremti meg a hivatali célok megvalósításának alapfeltételeit, amelyek középpontjában az adatforrások tudatos, rendszerszintű kezelése és az egységes adatvagyon kialakítása áll. Az adminisztratív és más, alternatív adatforrások feltárása, integrálása és újrahasznosítása révén csökkenthetők az adatszolgáltatók terhei. A gyakorlati megvalósítást jól példázzák a KSH-nak az elmúlt években megvalósult fejlesztései. Az adatgyűjtések folyamatos felülvizsgálatával, a kérdőívek egyszerűsítésével és az adminisztratív adatforrások egyre szélesebb körű felhasználásával jelentősen mérséklődtek az adatszolgáltatók adminisztratív terhei.
A vállalkozások jelentéstételi terhei 2025-ben 7,6, az adatszolgáltatásra fordított idő pedig 8,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Következő lépésként a lakosság válaszadói terheit fogjuk mérsékelni, ennek módszertani előkészítése már folyamatban van.
A válaszadói terhek csökkentésének egyik eszköze az adatgyűjtések egyszerűsítése. Ez jelentheti a kérdőívek felülvizsgálatát és rövidítését, illetve indokolt esetben az adatgyűjtések gyakoriságának mérséklését is. Ugyanilyen fontos, hogy ahol lehet, ne közvetlenül az adatszolgáltatóktól kérjük be az információkat. Az adminisztratív, a scanner és más alternatív adatforrások eddiginél szélesebb körű felhasználása, a magánkézben lévő adatokhoz való megfelelő hozzáférés, valamint modellek és becslések alkalmazása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb közvetlen adatszolgáltatás mellett is rendelkezésre álljanak a szükséges statisztikai információk.
További lehetőségek rejlenek az adatok fokozott újrahasznosításában, a digitalizáció, az automatizált adatfeldolgozás és a mesterséges intelligenciával támogatott folyamatok fokozott alkalmazásában. Mindez nem helyettesíti a statisztikai szakértelmet, de jelentősen megváltoztatja azt, ahogyan előállítjuk, feldolgozzuk és ellenőrizzük az adatokat.
A statisztika jövője tehát nem egyszerűen technológiai kérdés. Sokkal inkább arról szól, hogyan használjuk okosabban azt az egyre nagyobb mennyiségű adatot, amely a modern társadalom és gazdaság működése során létrejön. Az egyszerűsítés nem kevesebb statisztikát jelent, hanem okosabb és hatékonyabb működést, azt, hogy kevesebb párhuzamos adatgyűjtéssel, kisebb adminisztratív teherrel és korszerűbb adatforrások felhasználásával, de az eddiginél is gyorsabban jussunk megbízható információkhoz. A jövő statisztikája nem feltétlenül többet kérdez, inkább jobban használja fel azt, amit már tudunk.
Napi