Ha egy új kormány első száz napjának gazdasági teljesítményét akarjuk lemérni, a beruházási bejelentések jó mérőszámot jelentenek. Egy új üzem, egy új gyár, egy több tíz- vagy százmilliárdos fejlesztés ugyanis tőkét, munkahelyeket, beszállítói megrendeléseket és hosszabb távú gazdasági jelenlétet jelent. Magyarország az előző kormányok alatt jobbára a nagy külföldi működőtőke-beruházásokra építette növekedési stratégiáját. Ehhez képest a Tisza-kormány első száz napjának mérlegében feltűnően kevés az olyan nagy, újonnan bejelentett beruházás, amelyet egyértelműen az új kabinethez lehetne kötni.

Megváltozott a beruházási hangulat

A legnagyobb és egyúttal az egyedüli példa a Suzuki esztergomi fejlesztése. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter július 24-én jelentette be, hogy a japán autóipari vállalat 76 milliárd forintos fejlesztésre készül az esztergomi gyárában. A beruházás az elektromos járművek és az akkumulátorcsomagok gyártását is érinti, a várhatóan létrejövő új munkahelyek számáról nem érkezett hír. A miniszter előző nap Magyar Péter miniszterelnökkel együtt fogadta a Suzuki Motor Corporation elnök-vezérigazgatóját, Szuzuki Tosihirót. A projekt jelentős, csak úgy, mint az Orbán-kormány által idehozott akkumulátoripari beruházások, amelyeket viszont rendre ekézett Magyar Péter a választási kampányban és azon túl is.

Ezzel párhuzamosan a kormány több, korábban kiemelt beruházásnál kezdte el visszavonni vagy felülvizsgálni az állami gyorsítópályát. Vagyis nem akarja a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítás gyakorlatát fenntartani – kivéve, ha a sokat vitatott paksi fenékküszöbről van szó –, ám a beruházók és a gazdasági növekedés ennek minden bizonnyal kárát látja. Az úton-útfélen emlegetett szélenergia-pályázat pedig kis eséllyel teremt Magyarországon munkahelyeket. Emiatt üzemek nem épülnek, a beszállítók és az alapanyagok külföldről érkeznek majd.

Ráadásul a kormány – a jelek szerint Japánon kívül – jól láthatóan zár kelet felé: szakítani akar azzal a beruházási politikával, amelyben az állam igyekezett Magyarországra csábítani a több százmilliárdos ázsiai és autóipari projekteket. Hogy mi lépne ennek a helyére, még nem látszik.

Természetesen számos korábban elindított projekt folytatódott vagy fejeződött be, állami fejlesztéseket finanszíroztak, és több uniós programot is újraszerveztek. A Mercedes kecskeméti, egymilliárd eurós fejlesztése például hatalmas beruházás, Magyar Péter és Kapitány István adta át júliusban, de egyértelmű, hogy nem a Tisza-kormány szerzeménye. Ugyanez igaz a Rossmann 20 milliárd forintos üllői logisztikai és irodaközpontjára is.

Egy új gazdaságpolitikai modell első száz napjához ez önmagában nem feltétlenül kevés. De ha a korábbi évek több száz- és ezermilliárdos beruházási bejelentéseihez mérjük, feltűnően szerény kezdés. Mi ennyit tudtunk összeszedni, ezért megkértük a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot, küldjön listát a Tisza-kormány által nyélbe ütött vagy támogatott munkahelyteremtő beruházásokról. Válasz nem érkezett.

Néma csend a bezárások körül

De van itt még egy téma, amely körül szintén síri csend honol. Pedig ez a lista hosszabb. A legutóbb egy szeptember 7-i hír alapján bővült: a győri WKW Hungária Kft. autóipari multinacionális anyavállalata döntött úgy, hogy a rá nehezedő gazdasági nyomás miatt bezárja a magyar üzemet, mégpedig jogutód nélkül. Pintér Bence polgármester arról írt, hogy egyeztetett László Zoltánnal, a Vasas Szakszervezet alelnökével, áttekintendő, milyen segítséget nyújthatnak a mintegy ötszáz munkavállalónak.

Tíz nappal az országgyűlési választások után, április 12-én jelentette be az Electrolux, hogy leállítja a termelést a jászberényi hűtőgyárban az év végéig. Itt nagyjából hatszázan dolgoznak, a vállalat az üzemi tanáccsal arról állapodott meg, hogy a dolgozók munkaerőpiaci elhelyezkedését segíti.

Július 17-én érkezett a hír a Nestlé Hungária Kft. diósgyőri üzeméről: az üreges csokoládéfigurákat gyártó egység leállítja a termelést, igaz, a vállalat nem számolná fel feltétlenül az üzemet, új befektetőt keres, aki továbbvinné a gyártást a mintegy 220 munkavállalóval.

Augusztus 6-án jelentették be, hogy az Accell Hunland Kft. a tószegi kerékpárgyárát jogutód nélkül szünteti meg felszámolási eljárás részeként. A termelés gyakorlatilag már leállt, 483 ember dolgozott az üzemben, nekik igyekszik segítséget nyújtani a vállalat.

Húsz nappal később vált nyilvánossá, hogy az Ema–Lion Bonyhádi Zománcáru Kft. is felszámolás alá került, így a több mint 115 éves üzem végleg megszűnik, mintegy 150 dolgozónak kell új munka után néznie, amelyben a Vasas szakszervezet és az önkormányzat segít nekik.

Ez nem annyira érdekes, mint a csillogó Mercedes-átadó

A négy bezárás nyomán több mint 1200 állás szűnik meg, és a Nestlé dolgozóinak sorsa kérdéses. A kormány azonban nem adott tájékoztatást arról, hogy bármilyen segítséget vagy együttműködést, egyéb lehetőséget kínálna a pórul járt embereknek. Arról sincs hír, hogy akár az Electroluxnak, akár a Nestlének segítséget ajánlott volna fel abban, hogy sikeresen véghezvigyék a munkavállalókat segítő kezdeményezésüket. Az is visszás, hogy míg a tószegi kerékpárgyár ügye nem kapott segítséget, a Tisza korábban megakadályozta egy ottani, új akkuüzem létrehozását.

Végezetül meg kell említeni a Bayer Construct ellehetetlenítését, ami pedig nemhogy a munkavállalók iránti együttérzést, sokkal inkább kárörömöt váltott ki a kormánypártból. Pedig több mint 1500 ember állásáról van szó közvetlenül, a beszállítókkal együtt pedig akár tízezer munkvállalót érinthet negatívan az építőipari vállalat csődje.