Két évvel Mario Draghi nagy visszhangot kiváltó versenyképességi jelentése után az Európai Unió továbbra is csak lassan halad a javasolt reformok végrehajtásával – írja a Financial Times. Az European Policy Innovation Council nyomon követése alapján

júliusig a jelentésben szereplő 383 ajánlás mindössze 15,7 százaléka valósult meg teljes egészében, további 41,3 százalék esetében pedig részleges előrelépés történt.

Draghi 2024-ben arra figyelmeztetett, hogy Európára „lassú agónia” várhat, ha nem javítja versenyképességét, Ursula von der Leyen pedig második bizottsági ciklusának egyik fő programjává tette a jelentés végrehajtását. A reformokat azonban háttérbe szorította az ukrajnai háború, a migráció és a következő uniós költségvetés körüli vita, miközben az Egyesült Államok és Kína tovább növeli előnyét többek között a mesterséges intelligencia, az adatközpontok és a fejlett félvezetők területén.

A legfontosabb reformok közül továbbra sem sikerült áttörést elérni az európai tőkepiacok integrációjában, az egységes piac belső akadályainak lebontásában és a stratégiai függőségek csökkentésében.

Az energia-, távközlési és védelmi piacok egységesítése is vontatottan halad, elsősorban azért, mert ezekben a kérdésekben a tagállamoknak saját hatásköreikről és nemzeti szabályaikról kellene részben lemondaniuk.

Nagyobb előrelépés főként azokon a területeken történt, ahol az Európai Bizottság önállóbban tudott cselekedni:

csökkentették az adminisztratív terheket, javították a növekedni kívánó vállalatok finanszírozási lehetőségeit, és gyorsították a tiszta technológiák engedélyezését.

A lap ugyanakkor példaként említi a kiküldött munkavállalók közös digitális bejelentési rendszerét, amelyet a tagállami kiegészítő követelmények annyira felhígítottak, hogy uniós tisztviselők szerint kérdéses, érdemi könnyebbséget jelent-e majd a vállalatoknak.

Tehát lényegében az a helyzet, hogy az Európai Bizottság haladna Európa megmentésével, de a 27 tagállam kormányai ott tesznek keresztbe, ahol csak tudnak.

Mario Monti volt olasz miniszterelnök szerint Draghi javaslatai könnyen ugyanarra a sorsra juthatnak, mint az egységes piacról készített saját, 2010-es jelentése: a politikusok kezdetben támogatják a reformokat, majd a nemzeti kormányok és közigazgatások elkezdik visszabontani őket. Az elemzők szerint a végrehajtás legfőbb akadálya ma is a tagállami ellenállás és az, hogy a kormányok nem vállalják a mélyebb gazdasági integrációval járó politikai kompromisszumokat.

A következő nagy próba az egységes európai tőkepiac kialakítása lehet, amely nélkül az európai cégek továbbra is nehezebben jutnak a globális növekedéshez szükséges finanszírozáshoz.

Írország, amely 2027 júliusában vette át az EU soros elnökségét, az év végéig politikai megállapodást szeretne elérni ezen a területen. Az európai üzleti szereplők szerint kedvező változás, hogy Brüsszel a korábbinál egyértelműbben felismeri a gazdasági növekedés jelentőségét, de arra figyelmeztetnek: az Egyesült Államokkal és Kínával zajló versenyben az EU-nak ennél jóval gyorsabban kellene cselekednie.

Címlapkép forrása: EU