Az olajvállalatok extraprofitjának megadóztatását, a technológiai óriáscégek adatközpontjaihoz szükséges zöldenergia-beruházások előírását és az éghajlati katasztrófák elleni védekezés megerősítését is szorgalmazza Teresa Ribera. Az Európai Bizottság zöld átmenetért és versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnöke a Politicónak adott interjúját azzal a felütéssel kezdte, hogy

Őrület volt ez a nyár.

Ribera szerint az idei hőhullámok mindenkit ráébresztettek a klímaváltozást veszélyére, és egyre szélesebb az egyetértés abban, hogy az éghajlatvédelmi beruházások nem ellentétesek Európa versenyképességi céljaival. Ellenkezőleg, pont, hogy a jövőbeli károk mérséklésével hosszabb távon csökkentik a gazdasági költségeket.

Úgy látja, Ursula von der Leyen bizottsági elnök is őszintén elkötelezett a fellépés mellett, és az idei nyár komoly sokkot okozott Brüsszelben. Azt ugyanakkor Ribera sem tudta megmondani, hogy a kialakult sürgősségérzet elég gyors intézkedéseket eredményez-e az uniós klímacélok teljesítéséhez.

A Bizottság jelenleg is olyan javaslatokon dolgozik, amely megerősítené Európa védelmét az éghajlati katasztrófákkal szemben, ennek finanszírozásáról azonban még komoly vita várható. Ribera a nagyobb közös uniós költségvetés (MFF) és az újabb közös hitelfelvétel mellett

a fosszilisenergiahordozó-vállalatok nyereségére kivetett rendkívüli adót is lehetséges megoldásnak tartja.

Érvelése szerint az olajcégek kiemelkedő nyeresége szűk körben összpontosul, az üzleti tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti károk és társadalmi költségek jelentős részét azonban a közösség viseli, ráadásul ahogy egy szakmabeli barátját is idézte:

egy jól vezetett olajcég a legjövedelmezőbb üzlet, de egy rosszul vezetett is a második legjövedelmezőbb.

Az ügyvezető alelnök a gyorsan szaporodó európai adatközpontok energiaigénye is megoldható lenne, azzal, hogy a mögöttük álló technológiai nagyvállalatok kötelezésével arra, hogy saját megújulóenergia-termelő kapacitások kiépítésébe fektessenek. Ezzel a már most is kifeszített villamosenergia-hálózatokat is tehermentesíteni lehetne, és példaként említette a spanyol kormány tervezetét, amely szerint

az adatközpontok áramfogyasztásának 80 százalékát újonnan telepített nap- és szélerőművekből kellene fedezni.

Riberára versenypolitikai vezetőként a Google ügyében is fontos döntés vár: a Bizottságnak mérlegelnie kell, követelje-e a keresőóriás egyes üzletágainak leválasztását.

Bár kívánatosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok és az EU szabályozói lehetőség szerint következetesen hasonló ítéleteket hozzanak a globális vállalatokkal szemben, nem mutatott hajlandóságot arra, hogy Washington nyomására enyhítse az európai versenyjogi fellépést. Hangsúlyozta, hogy Brüsszel a saját vizsgálataira, hatásköreire és jogszabályaira támaszkodva hozza meg döntését.

Kínával kapcsolatban Ribera a politikai párbeszéd és az európai ipart védő kereskedelmi intézkedések kombinációját támogatja. Szerinte az EU-nak kezelnie kell a kínai termelési fölényből és a kereskedelmi egyensúlytalanságokból eredő problémákat, de közben azokat a területeket is meg kell találnia, amelyeken együttműködhet Pekinggel.

Az alelnök ugyanakkor világossá tette, hogy a párbeszéd nem jelenthet feltétel nélküli engedékenységet:

az uniónak szerinte saját gazdasági erejét is fel kell használnia vörös vonalai és ipari érdekei védelmében.

Címlapkép forrása: EU