GazdaságSzerző: vg 4 napja 4 percnyi olvasás
Németország külügyminisztere egyértelműen fogalmazott.
Az orosz külügyminiszter már „egy valódi háború kezdetéről” beszél Németországgal kapcsolatban. Vajon csupán orosz propagandáról van szó, vagy Moszkva valóban a NATO-val szembeni eszkalációra készül? A BILD-nek adott interjúban Johann Wadephul, a CDU politikusa és Németország külügyminisztere egyértelműen fogalmazott: keményen bírálta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, üdvözölte annak lehetőségét, hogy a katonakorú ukrán férfiak egy része elhagyja Németországot, és egyúttal nagyobb felelősségvállalást vár Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől.
Johann Wadephul határozottan visszautasította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentéseit, és azzal vádolta, hogy hazudik. Lavrov Németország Moszkvával szembeni diplomáciai lépéseire reagálva beszélt arról, hogy a lipcsei/halle-i repülőtér ellen megkísérelt dróntámadások miatt tett német intézkedések „egy valódi háború kezdetét” jelentik.
A német szövetségi kormány Oroszországot teszi felelőssé a támadási kísérletekért, és többek között bezárta az orosz bonni főkonzulátust. A Kreml továbbra is tagadja, hogy köze lenne az incidenshez.
Wadephul a Ronzheimer című műsorban kijelentette:
„Pontosan tudjuk, és természetesen Szergej Lavrov is tudja, hogy Oroszország követte el ezt Lipcsében, és hogy mi erre reagáltunk, illetve reagálnunk kellett. Ezt ő is tudja, és ez mindenki számára egyértelmű.”
Wadephul szerint az sem lehet véletlen, hogy Lavrov éppen a szász-anhalti választás napján tette meg háborús retorikájú kijelentését.
„Lehetséges, hogy ezzel is az volt a célja, hogy további bizonytalanságot keltsen” – fogalmazott a német külügyminiszter. Szerinte Németországnak számolnia kell azzal, hogy az orosz kormány „minden rendelkezésére álló eszközzel megpróbál hatást gyakorolni a társadalmunkra”.
„De nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni”
– hangsúlyozta.
Wadephul Lavrov verbális eszkalációját „az orosz kétségbeesés bizonyos fokú kifejeződésének” nevezte. Szerinte Oroszország „ebben a háborúban messze nem olyan sikeres, mint amilyen szeretett volna lenni”. „A háborúnak néhány napon belül véget kellett volna érnie – most pedig már az ötödik évben járunk” – mondta.
A német külügyminiszter az ukrán vezetést sem kímélte. Azt várja Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, hogy Kijev a jelenleginél jobban vegye figyelembe a német érdekeket is. A Németországból Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról Wadephul azt mondta:
„Mára mi lettünk Ukrajna legerősebb támogatója mind a pénzügyi, mind a katonai segítség tekintetében. Ennek természetesen az is velejárója kell legyen, hogy a német hadiipar ebből profitáljon.”
A miniszter szerint ezt már legutóbbi ukrajnai látogatásán is egyértelműen közölte Zelenszkijjel.
„Azt mondtam az ukrán elnöknek: mellettetek állunk, támogatunk benneteket. De ezt a német adófizetőknek is meg kell indokolnom. A legkevesebb pedig az, hogy minden beszerzés során a német védelmi ipart is bevonjátok.”
Wadephul szerint Berlin jelenleg nem elégedett azzal, hogy Ukrajna milyen mértékben rendel német vállalatoktól.
„Jelenleg nem vagyunk teljesen elégedettek a németországi megrendelések számával. Ezért arra kértük az ukrán kormányt, hogy vizsgálja felül a helyzetet, és gondoskodjon arról, hogy ez javuljon.”
A CDU-s külügyminiszter egyetértett Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnökének azon követelésével is, hogy a Németországban tartózkodó, katonai szolgálatra alkalmas korú ukrán férfiak térjenek vissza Ukrajnába. Wadephul szerint a német állam akár abban is segíthetne Kijevnek, hogy azonosítsa ezeket a férfiakat.
„Tudjuk, ki él itt. Például azt, hogy ki részesül szociális ellátásban, ki van bejelentve, illetve kinek van tartózkodási jogcíme.”
Ezekből az adatokból kiindulva az ukrán kormány kapcsolatba léphetne az érintettekkel, és tájékoztathatná őket arról, hogy katonai szolgálatra behívhatják őket.
„Szerintem erről lehet beszélni, és beszélni is kell róla” – mondta Wadephul. Ugyanakkor hangsúlyozta: az ukrán férfiak hazatérésének „kényszer nélkül” kell történnie.
Wadephul határozottan elutasította a baden-württembergi SPD egyik politikusának, Isabel Cademartorinak az ukrajnai háborúval kapcsolatos kezdeményezését is.
Cademartori a szász-anhalti tartományi választás után irányváltást sürgetett. Azt mondta, Németországnak „a béke megoldására” kellene törekednie, és felül kellene vizsgálnia a fegyverkezésre fordított kiadások mértékét.
Wadephul – utalva arra, hogy hasonló követeléseket eddig elsősorban az AfD fogalmazott meg – azt tanácsolta az SPD politikusának, hogy „beszéljen az SPD védelmi miniszterével, Pistoriusszal”.
A külügyminiszter hozzátette:
„A német lakosság nagy többsége támogatja az Ukrajnával kapcsolatos politikánkat.”
Ami az Oroszországgal való jövőbeni kapcsolatokat illeti, Wadephul hangsúlyozta: Németország érdekelt a háború lezárásában és az európai helyzet stabilizálásában.
„Németország szeretné lezárni ezt a konfliktust, és azt szeretné, hogy Európában ismét általánosan megnyugodjon a helyzet. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha véget ér egy olyan agresszió, mint az ukrajnai háború, amelynek semmilyen indoka nem volt.”
Arra a kérdésre, hogy Európa kész lenne-e tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, Wadephul azt mondta: ha az orosz elnök valóban komolyan gondolja a háború befejezéséről szóló tárgyalásokat, akkor Európa is kész lenne tárgyalni vele.
„Ha ő komolyan kész arra, hogy a háború befejezéséről tárgyaljon, akkor minden bizonnyal mi is készek leszünk erről beszélni vele.”
Wadephul szerint azonban jelenleg semmi jele annak, hogy Putyin valóban erre készülne. Németország ennek ellenére támogatja a diplomáciai kezdeményezéseket. A miniszter példaként említette az Oroszország és Ukrajna között a gabonaszállításokról folyó egyeztetéseket.
„Tudom, hogy Ukrajna és Oroszország tárgyal erről a kérdésről. Ez jó dolog.”
Egy esetleges fekete-tengeri tűzszünet később akár az energetikai infrastruktúrára is kiterjedhetne – véli Wadephul. Ez szerinte „talán egy első, kis lépés lehetne ahhoz, hogy ez a konfliktus véget érjen”.
Napi