KülföldSzerző: magyarnemzet 4 napja 1 percnyi olvasás
Nem kellett sokat várni az iráni csapásra az amerikai támadás után, a számlát a világpiac szereplői állják majd.
Az Egyesült Államok nemrég súlyos csapást mért az iráni Forradalmi Gárda öt nyersolajszállító tankerére az Ománi-öbölben. Washington szerint ez jogos önvédelem volt, mert az irániak az elmúlt napokban többször is megpróbáltak rakétákkal eltalálni egy amerikai hadihajót. Marco Rubio amerikai külügyminiszter rögtön figyelmeztette is Teheránt, hogy minden egyes amerikai hajó elleni akcióért újabb tankerekkel fognak fizetni.
Az iráni válasz nem váratott magára, és a tenger után a szárazföldön is támadást indított. A hajnali órákban húsz ballisztikus rakétát lőttek ki a Jordániában lévő Al-Azraq légibázisra, ami az amerikai légierő egyik legfontosabb helyi központja. A jordániai légvédelem tizennyolcat elkapott a levegőben, kettő pedig lakatlan területre zuhant, így nincsenek halálos áldozatai az akciónak.
Ezzel egy időben az irániak bejelentették, hogy a Hormuzi-szorosban megtámadtak további két amerikai hadihajót és nyolc, Nyugathoz köthető kereskedelmi hajót is. A helyzetet fokozza, hogy a jemeni húszi lázadók is beszálltak, és drónokkal kezdték lőni a világ legnagyobb olajtermelőjének számító Szaúd-Arábia létesítményeit.
Mivel a Hormuzi-szoroson halad át a világ tengeri olajkereskedelmének jelentős része, a kialakult helyzet azonnal pánikot szült a tőzsdéken. A Brent olaj ára rakétaként lőtt ki, és reggelre elérte a 99,49 dollárt hordónként. A szakértők attól tartanak, hogy az olaj ára akár a 120-130 dolláros szintig is elmehet. Ez pedig a szállítási költségek növekedését és a Nyugaton éppen csak megfékezett infláció újbóli elszabadulását okozná, ami hamar padlóra küldheti az európai és az amerikai gazdaságot is.
Politikai téren a válság végleg szétrombolja a közel-keleti diplomáciát. Teherán már meg is vádolta Kuvaitot és Bahreint, hogy segítettek az amerikaiaknak az iráni hajók elpusztításában, és megadásra szólította fel az ottani katonákat. Közben Jordánia nyílt szerepvállalása az iráni rakéták lelövésében tovább élezi a feszültséget az arab világ és az iráni tengely között. Nemzetközi szinten ez a háborús helyzet Donald Trumpnak és az amerikai vezetésnek is hatalmas teszt.
Washingtonnak valahogy meg kell védenie a szabad hajózást, de közben el kell kerülnie egy olyan totális szárazföldi háborút, ami közvetlenül beránthatná Izraelt, a NATO-szövetségeseket, vagy akár Oroszországot és Kínát is.
A világ most feszülten figyel, hogy Washington és Teherán hajlandó-e behúzni a kéziféket, és lecsillapodnak-e a tőzsdék.
Napi