Az Airbus védelmi és űripari üzletága évekig veszteségesen működött, tavaly azonban már mintegy 800 millió eurós nyereséget termelt, a divízió vezetése pedig 2029-re akár 1,3 milliárd eurós profitot ígér a befektetőknek. A fordulat hátterében az európai kormányok példátlan léptékű megrendelései állnak. Egyedül a Bundeswehr 35 milliárd eurót tervez űrtechnológiára fordítani a következő években, és legalább 1200 műhold beszerezését tervezi a csapatok korszerű kommunikációs és rádiófelderítési képességeinek kiépítéséhez. Hasonló folyamatok figyelhetők meg a francia Thales-nál és az olasz Leonardónál is, amelyek szintén rekordszintű megrendelésállományról számolnak be.

A három vállalat ennek ellenére kitart az összeolvadás mellett.

A tervezett közös vállalat 25 ezer alkalmazottal és 6,5 milliárd eurós árbevétellel európai bajnokként lépne fel a globális piacon. A cégek azzal érvelnek, hogy csak a megfelelő mérettel tudják előteremteni a szükséges tőkét, elérni a kívánt gyártási volument, és felvállalni azokat a kockázatokat, amelyek a SpaceX-szel, az Amazonnal és a kínai űriparral folytatott versenyben elengedhetetlenek. A fúziót az Airbus polgári repülőgépgyártó üzletágának mintájára képzelik el, amely fél évszázada több kisebb európai gyártó egyesüléséből jött létre, és mára a Boeing fő riválisává vált.

A versenytársak élesen bírálják a tervet. Marco Fuchs, a brémai OHB műholdgyártó vezérigazgatója szerint egy fellendülő piacon semmi értelme monopóliumot létrehozni. Fuchs rámutatott, hogy a legnagyobb űrpiacok – az Egyesült Államok és Kína – zártak, a feltörekvő piacokon pedig a méret nem jelent előnyt, így az "európai bajnok az exportpiacokért" koncepciója szerinte nem állja meg a helyét. Az OHB mellett a spanyol Indra Space is ellenzi az összeolvadást, mivel tartanak az áremelkedéstől és a választék beszűkülésétől.

A Bromo-projekt az Airbus németországi telephelyeit, különösen Friedrichshafent és Brémát közvetlenül érinti. A német szaktárcák és a Német Légi- és Űrkutatási Központ (DLR) munkatársai a háttérben a fúzió ellen foglalnak állást, a politikai vezetés azonban nem kíván újabb konfrontációt Franciaországgal az FCAS vadászgép-projekt idei kudarca után. Berlin hivatalosan semleges maradt, noha egyébként a fokozott verseny híve az európai űriparban. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az EU néhány hete úgy döntött, az IRIS műholdrendszer egységeinek túlnyomó többségét egy belga startupra bízza – a francia várakozásokkal szemben.

Az Európai Bizottságnál Teresa Ribera versenyjogi biztos foglalkozik az üggyel. A három cég vezetője még 2025 tavaszán egyeztetett vele, az informális tárgyalások pedig néhány hete is folytatódtak. A hivatalos bejelentés benyújtása után a Bizottságnak nagyjából négy hónapja lesz a döntésre. A megváltozott piaci környezet – a teli megrendelésállományok és a műholdak rendszeres cseréjéből adódó hosszú távú üzleti kilátások – ugyanakkor megnehezítheti a fúzió jóváhagyását, hiszen a vevők az áremelkedéstől, a versenytársak pedig a kiszorulástól tartanak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.