„A megyei önkormányzatokat a Fidesz teljesen kiüresítette. Ma már csak a szétesett ellenzék tízmilliárdos kifizetőhelyeként szolgálnak. Jelen formájában a rendszer teljesen feleslegessé és okafogyottá vált” – közölte Magyar Péter kedden, az Országgyűlés ülése előtt a Facebook-oldalán.

A miniszterelnök a parlamenti felszólalásában bővebben is kifejtette kritikáját: „A megyei közgyűlések ma kizárólag a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek. Közpénz-ATM-nek használják önök a megyei közgyűléseket. Olyan hellyé alakították ezeket, ahol az eredeti Fidesz, a zöld Fidesz és a kék Fidesz megmaradt csápjai együtt tudnak mutyizni az uniós pályázatokon. Havi egy-két nap, és már repül is a sokmilliós fizetés a párttársaik zsebébe, közben a megye semmit sem profitál a közgyűlések munkájából.”

Megyei földesúrként uralkodnak a még megmaradt birtokukon, ezért is állítottuk meg a féktelen közpénzköltést, a közgyűlési elnökök és alelnökök költségtérítésének eltörlésével, a milliós fizetések csökkentésével. Ideje továbblépni. Ennek a rendszernek egyszerűen véget kell vetni. Már dolgozunk azon a javaslaton, amely a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza. Évente sok tíz milliárd forintot fogunk megspórolni

– jelentette be Magyar Péter.

Tizenkilenc megye, tizenkilenc fideszes többség

Magyarországon legutóbb 2024-ben voltak önkormányzati választások, amelyeken az arra jogosult választópolgárok az akkor még vármegyeinek (a tiszás többség épp a keddi parlamenti ülésen határozott arról, hogy a vármegyék helyett újra a megyék kifejezés használatos) nevezett közgyűlések összetételéről dönthettek.

A fideszes fölény egyik oka, hogy a megyei listákra csak a kistelepülések, valamint a kisebb, nem megyei jogú városok választópolgárai adhatják le voksukat. Ezek a településtípusok hagyományosan a Fidesz legerősebb bázisai közé tartoztak.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény rögzíti: „A vármegyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok vármegyei listán választják. A választás tekintetében minden vármegye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros.” A megyei közgyűlés tagjainak száma a megye lakosságszáma alapján kerül meghatározásra.

A Tisza rajthoz sem állt

Magyar Péter pártvezetői szerepvállalása óta eddig egyetlen önkormányzati választás volt Magyarországon, viszont a Tisza végül nem indult a megyei közgyűlési versenyben. A későbbi miniszterelnök 2024 májusában közölte, hogy bár a párt mind a tizenkilenc megyében összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlásokat, a Tisza vezetése úgy döntött, hogy nem szállnak ringbe a megyei pozíciókért.

A közösségünk vezetése vállalva azt, hogy ezzel sok segítőnknek és támogatónknak is csalódást okozunk, úgy döntött, hogy a TISZA Párt tiszta jövője és a magyarok bizalmának megőrzése érdekében nem indul a megyei közgyűlési listákért, nem ad le a választási irodákhoz megyei listákat. Az utolsó napon nagyon sok olyan jelzést kaptunk, hogy a kiválasztott jelöltek között szinte minden megyében vannak álcivil kormánypárti és ellenzéki pártokhoz köthető trójai falovak, olyanok, akiket szándékosan azért küldtek, hogy ártsanak a TISZA Párt hitelességének, ezzel ellehetetlenítve, hogy minél gyorsabban le tudjuk győzni a NER-t és az azt kiszolgáló ellenzéki pártokat

– állította Magyar Péter, hozzátéve: „Sajnos a rendelkezésünkre álló rendkívül rövid idő nem volt elegendő ahhoz, hogy minden jelölt múltját és motivációját tökéletesen fel tudjuk deríteni.”

Miről tárgyal egy vármegyei közgyűlés?

A vonatkozó törvény szerint a vármegyei önkormányzat területfejlesztési, vidékfejlesztési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei közgyűléseknek viszonylag szűk a gyakorlati mozgástere, de nem volt ez mindig így: 2010 után, az Orbán-kormány többek között intézményfenntartási hatáskört vont el a megyei önkormányzatoktól.

Az önkormányzati rendszer átalakítása már 2006-ban, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is felmerült, akkor a megyei szint helyett regionális önkormányzatok kialakítása szerepelt a meg nem valósult tervek között. Magyar Péterék javaslatának részletei – a fent említett miniszterelnöki mondatokon túl – egyelőre nem nyilvánosak.

Egy konkrét példán keresztül bemutatva a megyei szintű feladatokat, a Pest vármegyei önkormányzat a területfejlesztési feladatait három részre bontva foglalta össze: tervezés, végrehajtás és koordináció. Ezek közül

• a tervezési feladatok keretében a vármegyei önkormányzat elfogadja a vármegyei területfejlesztési koncepciót és programot, valamint részt vesz az országos fejlesztési koncepciók, operatív programok és ágazati stratégiák kialakításában, továbbá véleményezi a vármegye területét érintő fejlesztési dokumentumokat. A partnerség elve mentén helyi szereplőket – önkormányzatokat, civileket és gazdasági szereplőket – is bevonhatnak a tervezésbe. Szintén a vármegyei vezetés feladata elkészíteni az Integrált Területi Programot, ami megalapozza a forrásfelhasználást a területi operatív programokon belül.
• A végrehajtási feladatokhoz sorolandó a fejlesztési koncepciók és programok megvalósításának nyomon követése, értékelése. A vármegyei vezetés dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, közreműködik az operatív programok irányításában, a projektek megvalósításában. Gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenységet is folytathat a vármegyei önkormányzat.
• A koordinációs feladatok része a nemzetközi együttműködések összehangolása, a helyi önkormányzati társulások támogatása, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti helyzet folyamatos vizsgálata.

A fent említett területekkel összefüggő javaslatokat a közgyűlés képviselői vitatják meg. Ha szeretnénk belelátni egy vármegyei közgyűlés gyakorlati működésébe, érdemes megnéznünk, hogy a Pest vármegyei képviselők legutóbb, július végén milyen napirendi pontokat tárgyaltak. A hat téma között volt a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének kinevezése, a vármegyei önkormányzat költségvetésének módosítása, az alelnökök illetményének megállapítása, az Integrált Területi Program félidei értékelése, a kerékpáros turisztikai hálózat kialakítása a Dunakanyar térségében, valamint a Ráckevén tervezett nemzetiségi kiállításhoz szükséges forrás biztosítása.

(Borítókép: Magyar Péter 2026. augusztus 27-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)