BulvárSzerző: blikk 4 napja 4 percnyi olvasás
Lovas Rozi rávilágított arra, hogy a színházi világban még mindig jelen van a hatalommal való visszaélés és a bántalmazó viselkedés, amelyet sokáig hallgatás övezett. A színésznő szerint azonban elengedhetetlen, hogy a művészeti közösség elérje azt a fejlettségi szintet, ahol az emberi méltóság tisztelete alapvető normává válik. Az ügy kapcsán felmerült kérdések nemcsak az Eszenyi Enikő körüli botrányra, hanem a színházi világ egészére vonatkozóan is fontos tanulságokat hordoznak, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a szakma megtisztulásához és a bántalmazó viselkedés felszámolásához.
Lovas Rozi az RTL Reggeli című műsorában beszélt az Eszenyi Enikő körül kialakult botrányról, amely a színházi világban tapasztalható bántalmazó viselkedésre irányította a figyelmet. A színésznő szerint a színházi közösség még nem szokott hozzá ahhoz a szemlélethez, amely szerint a művészi kiteljesedés nem járhat mások megalázásával.
Ez is érdekelheti
Hat évvel a botrány kirobbanása és a nyílt levélben közzétett bocsánatkérés után, még mindig megosztja a színházi világot Eszenyi Enikő személye. Míg a szakma egy része az elszámoltatást hiányolja, mások a visszatérését támogatják. A kialakult helyzetről és a hatalmi túlkapásokról Cserhalmi György, a Nemzet Színésze is kifejtette álláspontját a Népszavának adott interjújában.
– Nem szoktunk hozzá, lehet, hogy túl hamar vagy túl váratlanul ért el minket ez a fejlettségi szint, hogy nem annak az árán tudsz nagy művész lenni, kiteljesedni és átadni a saját fantasztikus vízióidat, ha megalázod a másikat akár verbálisan, fizikálisan vagy bárhogyan –fejtette ki a véleményét, aztán hozzáfűzte:
– Vannak nagyon csodálatos, tehetséges emberek, de semmi nem jogosít fel arra, hogy a másikat gyaluld – jelentette az nlc.hu beszámolója szerint.
A botrány középpontjában Eszenyi Enikő áll, aki évekkel azután kért bocsánatot a korábbi viselkedéséért, hogy több színész és színházi dolgozó nyilvánosan beszélt a vele kapcsolatos traumatikus élményeiről. A bocsánatkérésre azután került sor, hogy a debreceni színház visszalépett egy vele tervezett rendezéstől, miután a társulat tagjai az aggodalmaikat fejezték ki. Eszenyi a Facebook-oldalán tett közzé egy nyilatkozatot, amelyben elismerte a hibáit, de ez nem hozta meg a várt hatást, és sokan kétségbe vonták a gesztus őszinteségét.
A színházi világ több ismert alakja is megszólalt az ügyben, köztük Lengyel Tamás, Hujber Ferenc és Molnár Áron. Lengyel Tamás részletesen beszámolt arról, hogy – meglátása szerint – Eszenyi Enikő embertelenül viselkedett. „A mikrofonba folyamatosan szidalmazza az embert. Olyan megalázó kijelentéseket tesz, hogy az ember egy idő után traumatizálva érzi magát”. Szerinte a rendező rendszeresen verbálisan bántalmazta a színészeket, de olykor fizikai agressziót is alkalmazott. Egy konkrét esetet is felidézett, amikor „feljött a színpadra, és rángatott embereket. (...) Levette rólam a kabátot, és megmutatta, hogyan kell férfinak lenni”.
Hujber Ferenc szintén kemény szavakkal illette Eszenyit, visszaemlékezve arra, hogy – állítása szerint – fiatal színészként egy főpróbahéten kénytelen volt otthagyni az előadást, mert nem tudta tovább elviselni a rendező viselkedését. Ez a döntése azonban súlyos következményekkel járt, hiszen gyakorlatilag munkanélkülivé vált. Molnár Áron még súlyosabb vádakat fogalmazott meg: elmondása szerint Enikő késsel fenyegette és a falhoz vágta a beosztottjait. Úgy véli, a rendező bocsánatkérése nem őszinte, csupán az egzisztenciális válság és a munkalehetőségek elvesztésének félelme motiválta.
Napi