A mesterséges intelligenciát övező csodavárás és a mindennapi üzleti valóság határán folyó vita az AI Summit egyik legizgalmasabb kerekasztal-beszélgetésén került terítékre.

A panelt alkotó szakértők – Dorn András (vezérigazgató, DAM Invisible Technology), Szabó Péter (a Microsoft Magyarország korábbi ügyvezető igazgatója) és Vinnai Balázs (az IVSZ elnöke) – egyetértettek abban, hogy a technológiai hullám nem tiszavirág életű hype, hanem valódi, az ipari forradalomhoz mérhető gyökeres átalakulás.

Ugyanakkor rámutattak arra is: a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelentős része még mindig nem a megfelelő szemszögből közelít az AI bevezetéséhez.

A mindenáron való alkalmazástól a teljes elutasításig

A beszélgetés során elhangzott, hogy sok cégvezető szélsőséges álláspontot képvisel: vagy csodaszerként tekint a mesterséges intelligenciára, amit mindenáron alkalmazni akar, vagy teljesen elutasítja azt, mondván, a hagyományos módszerek is megfelelnek.

Szabó Péter rámutatott, hogy a sikeres AI-adaptáció kulcsa nem maga a technológia, hanem a konkrét üzleti probléma pontos azonosítása. Gyakori tévhit, hogy az adatok tökéletes rendbetételével kell kezdeni mindent – de sokkal célravezetőbb egy unalmas, időigényes vagy irritálóan ismétlődő folyamatot kiválasztani, és arra megoldást találni.

Nem állunk jól az adatvagyon rendbetételével

Ezt támasztotta alá egy gyakorlati példával is: egy szoftverdisztribútor partnerük a beszállítóitól érkező, ezerféle formátumú számlák manuális összevezetését automatizálta egy generatív AI-alapú megoldással. A mindössze néhány munkanapnyi fejlesztést igénylő projekt 100 százalék pontosságot ért el, és havonta közvetlenül két teljes munkanapot spórol meg a cégnek. Az ilyen gyors sikerélmények után a vezetők maguktól is ráébrednek az adatvagyonuk rendbetételének fontosságára.

Növekedési ambíció és a vezetői szemléletváltás

A szakértők éles párhuzamot vontak a magyar és a nyugat-európai vagy amerikai vállalkozói kultúra között. Míg a 40 pluszos korosztályú hazai cégvezetők körében gyakori a kényelmi zóna elérése utáni megtorpanás, addig a nemzetközi piacon a folyamatos növekedési ambíció az alapelvárás.

Vinnai Balázs hangsúlyozta, hogy ha egy cég versenyképessége és hatékonysága nő az AI által, az nem minden esetben a létszámleépítést szolgálja, hanem a kapacitások felszabadítását a gyorsabb terjeszkedésre.

A technológia terjedésének legnagyobb akadálya sokszor a humán tényező és a félelem. A munkavállalók szoronganak attól, hogy a munkafolyamataik felgyorsításával feleslegessé válnak, míg a vezetők sokszor maguk sem tudják, mit kezdjenek a felszabaduló idővel. Ezért elengedhetetlen a folyamatos oktatás és a vezetői jövőkép tisztázása. ahogy Dorn András saját vállalati példáján keresztül szemléltette: náluk az alapvető munkafolyamatok 85 százalékát már mesterséges intelligencia végzi, és a fennmaradó 15 százalékban a kollégák feladata az AI által vétett hibák javítása és a folyamatok finomhangolása.

Mit hoz a jövő?

A beszélgetést záró előrejelzések szerint a következő években a hazai kkv-k AI-érettsége jelentősen növekedni fog, és a gyakorlati megvalósítások száma megduplázódhat. Ugyanakkor a valódi áttöréshez a piaci szereplők egyéni törekvésein túl átfogó társadalmi és gazdasági összefogásra – így célzott EU-s programokra, állami támogatásokra és átképzési stratégiákra – is szükség lesz. Az AI önmagában nem ad versenyelőnyt; a piaci versenyt azok a vállalkozások fogják megnyerni, akik bátrabban, céltudatosabban és hatékonyabban integrálják a mindennapi működésükbe.