blikk Bulvár

Kiszámítható szerelem: matematikai egyenletek és az AI írják le, miért maradunk együtt, vagy éppen válunk el

Szerző: blikk 4 napja 9 percnyi olvasás


Kiszámítható szerelem: matematikai egyenletek és az AI írják le, miért maradunk együtt, vagy éppen válunk el

A romanticizált elképzelésekkel ellentétben, a párkapcsolatok dinamikája és tartóssága meglepően pontosan modellezhető matematikai képletek segítségével. A kutatók évtizedes munkával olyan dinamikus rendszereket hoztak létre, amelyek az érzelmi kötődés változásait, a külső stresszhatásokat és a viták utáni helyreállítási képességet elemzik. A legújabb felfedezések szerint létezik egy kritikus stabilitási küszöb, amely alá süllyedve a kapcsolat szinte törvényszerűen a felbomlás felé sodródik.


  • A párkapcsolatok dinamikája matematikai modellekkel is jól leírható
  • Létezik egy kritikus stabilitási küszöb, amely alatt a kapcsolat könnyen felbomlik
  • A modellek figyelembe veszik a viták utáni helyreállítási képességet és a reakcióidőt is
  • Jövőbeli, AI-alapú rendszerek korai figyelmeztetést adhatnak az instabilitásra
  • A modelleknek vannak korlátai, az emberi döntés és a kulturális tényezők továbbra is meghatározók

Amikor a szerelemre gondolunk, ritkán jutnak eszünkbe a differenciálegyenletek vagy a populációdinamikai modellek. A legújabb tudományos eredmények szerint azonban a párkapcsolatokban zajló komplex érzelmi folyamatok messze nem annyira kiszámíthatatlanok, mint ahogyan azt a költészet vagy a hollywoodi filmek sugallják. A kutatók olyan matematikai rendszereket fejlesztettek ki, amelyek segítségével nyomon követhető, miként reagálnak a partnerek a mindennapi élet stresszhelyzeteire, hogyan élik meg a konfliktusokat, illetve mi határozza meg, hogy egy pár hosszabb távon együtt marad-e. A vizsgálatokról és a modellek működéséről a ScienceDaily számolt be.

A mezei nyulaktól az érzelmi egyensúlyig

A párkapcsolati dinamika modellezéséhez vezető út meglehetősen szokatlan területről indul: az ökológiából és a népességkutatásból. A szakemberek felismerték, hogy az állatpopulációk változásait leíró klasszikus egyenletek – mint a 18. századi Malthus-féle népességnövekedési modellek vagy az 1920-as években kidolgozott Lotka–Volterra ragadozó-zsákmány egyenletek – meglepő párhuzamokat mutatnak az emberi érzelmek alakulásával.

Különösen fontos viszonyítási ponttá vált az úgynevezett Allee-hatás. A biológiai modellekben ez a jelenség azt írja le, hogy ha egy populáció egy bizonyos kritikus létszám alá csökken, a faj fennmaradása veszélybe kerül, míg a küszöbérték felett a népesség stabil marad, sőt, növekedni tud. Laurent Pujo-Menjouet, a Lyoni I. Claude Bernard Egyetem professzora és csapata kimutatta, hogy ez a logikai struktúra közvetlenül átültethető a romantikus kapcsolatok világára is. Az erről szóló Szerelem! Bátorság! Egyenletek! – A párkapcsolat matematikája (LOVE! VALOUR! EQUATIONS! – Mathematics of the Couple) című könyvet a Taylor & Francis Group adta ki nemrégiben.

A matematikán alapuló megközelítés nem teljesen új keletű, hiszen olyan úttörők fektették le az alapjait, mint Steven Strogatz matematikus vagy John Gottman pszichológus, akit a szaksajtóban gyakran csak „Doctor Love-ként” emlegetnek. Gottman volt az első, aki a párok közötti interakciókat kódolta, grafikonokká alakította, és bebizonyította, hogy a párkapcsolati kimenetelek matematikai pontossággal előrejelezhetők.

A kritikus küszöb és a reakcióidő szerepe

A legújabb modellek még ennél is tovább mennek, és olyan összetett tényezőket is beépítenek a számításokba, mint a késleltetett reakciók. A lengyel kutatók (Bielezyk, Forys és Bodnar) által bevezetett tényező azt veszi figyelembe, hogy az emberek nem mindig azonnal reagálnak a vitás helyzetekben. Az az idő, amit valaki a válaszadással vagy a reflexióval tölt, döntő módon befolyásolhatja, hogy egy vita elsimul, vagy még jobban elmélyül.

A komplexitás ellenére a fizikai és matematikai modellek alapelve meglehetősen egyértelmű. Minden kapcsolatnak van egy egyedi, kritikus stabilitási küszöbje:

  • Ha a felek közötti érzelmi kötődés szintje e kritikus érték alá esik, és tartósan ott is marad, a matematikai modell szerint a kapcsolat elkerülhetetlenül a felbomlás felé halad.
  • Ha azonban az érzelmi szint a küszöbérték felett marad, a kapcsolat képes átvészelni a súlyosabb megrázkódtatásokat is.

Pujo-Menjouet hangsúlyozza, hogy a modellek nem a konfliktusok létezését vagy hiányát mérik, hiszen viták minden kapcsolatban előfordulnak. A kulcskérdés az úgynevezett reziliencia, azaz a helyreállítási képesség: az, hogy a pár a stresszhatás után milyen hatékonysággal tud visszatérni a korábbi egyensúlyi állapotba – olvasható a könyvkiadó híroldalán.

Ez is érdekelheti
90 országban végeztek felmérést a kutatók, hogy mennyire fontos a világ különböző pontjain a szerelem – Itt az eredmény
90 országban végeztek felmérést a kutatók, hogy mennyire fontos a világ különböző pontjain a szerelem – Itt az eredmény

Honnan ered a romantikus kapcsolat? És hogyan képes támogatni az emberi evolúciót? A szerelemnek óriási jelentősége van, ugyanis garantálja a tartós kapcsolatok kialakulását, támogatja a partnerek közötti elkötelezettséget és biztonságérzetet ad. Tudósok most 90 országban végeztek felmérést a témában, mutatjuk honnan jön a szerelem és miért is olyan fontos.

A hosszan tartó kapcsolat három alappillére

A matematikai egyenletek három fő erőt határoznak meg, amelyek alapvetően formálják a párkapcsolatok hosszabb távú alakulását:

  1. 1.
    Kölcsönös vonzalom: a felek közötti kezdeti és fennmaradó alapvető vonzódás mértéke
  2. 2.
    Természetes elhalványulás: az az idővel törvényszerűen megjelenő folyamat, amely során az érzelmek intenzitása csökken
  3. 3.
    Érzelmi válaszkészség: az a mód, ahogyan a partnerek egymás reakcióira és hangulati változásaira reagálnak

A kutatók a kapcsolat ellenálló-képességét a három kismalac meséjéhez hasonlítják. Az élet elkerülhetetlenül elhozza a maga „farkasait”, azaz a munkahelyi stresszt, a betegségeket, az anyagi nehézségeket vagy a gyermeknevelési kihívásokat. A matematika abban segít, hogy megértsük, miként építhetünk téglázatot a szalmakunyhó helyett.

A szerelem és a párkapcsolat alakulását matematikai modellek és AI segítségével előre lehet jelezni / Illusztráció: Getty Images

A szerelem és a párkapcsolat alakulását matematikai modellek és AI segítségével előre lehet jelezni / Illusztráció: Getty Images

Az AI, mint korai figyelmeztető rendszer?

A jövőbeli fejlesztések egyik legizgalmasabb iránya a matematikai modellek és a mesterséges intelligencia ötvözése. A tudósok elképzelései szerint a közeljövőben olyan korai figyelmeztető rendszerek hozhatók létre, amelyek a digitális kommunikáció vagy a napi interakciók mintázatai alapján képesek érzékelni, ha egy kapcsolat az instabilitási zóna felé sodródik.

Egy ilyen eszköz lényegében úgy működne, mint egy párkapcsolati GPS: megmutatná, hol tartanak a felek, merre haladnak, és alternatív útvonalakat javasolna a kívánt cél eléréséhez. Ez időt biztosítana a partnereknek a szükséges korrekciók elvégzésére, még mielőtt az érzelmi szint a kritikus küszöbérték alá süllyedne.

A képletek korlátai: a szabad akarat szerepe

A szakemberek ugyanakkor óva intenek attól, hogy a szerelmet tisztán mechanikus folyamatként kezeljük. A jelenlegi modellek jelentős része nyugati társadalmakból származó adatokon alapul, miközben a kapcsolatok sikerességét nagymértékben befolyásolják a kulturális, vallási, szociológiai és generációs eltérések is.

Ezen túlmenően az emberi viselkedés nem mindig követ racionális mintákat. Az egyének képesek megváltoztatni a szokásaikat, terápiára járhatnak, tudatosan megerősíthetik az elköteleződésüket, vagy olyan személyiségfejlődésen mehetnek keresztül, amelyet egyetlen egyenlet sem tud teljes mértékben kiszámítani.

A matematikai modellek tehát nem kőbe vésett jövőt jósolnak meg, hanem tendenciákat és veszélyzónákat azonosítanak. A képletek megmutathatják a helyes utat, de a kapcsolat ápolása és a döntés, hogy a felek minden nap egymást választják, továbbra is az emberi tényezőn múlik.

ad

További tartalom Önnek