GazdaságSzerző: economx 4 napja 4 percnyi olvasás
Az építőipar digitalizációja még messze nem tart ott, ahol a technológia lehetőségei alapján tarthatna. A mesterséges intelligencia azonban új lendületet adhat a folyamatnak: a tervezéstől a kivitelezésen át egészen az üzemeltetésig képes lehet gyorsabb döntéseket, kevesebb pazarlást és pontosabb működést eredményezni. Ehhez azonban mindenekelőtt jó minőségű, strukturált adatokra lenne szükség.
A mesterséges intelligencia lassan az építőiparba is megérkezik, de önmagában nem fogja megoldani az ágazat digitalizációs problémáit.
Ehhez mindenekelőtt jó minőségű adatokra, megfelelő digitális folyamatokra és olyan szemléletre van szükség, amely az épületet nem az átadáskor tekinti késznek, hanem a teljes életciklusában kezeli.
A „Fenntarthatóság, körforgásos gazdaság és az AI az építőiparban” című kerekasztal-beszélgetés résztvevői azt világították meg, hogyan pörgetheti fel az egyes részfolyamatokat az AI az életcikluson belül.
Miközben a mesterséges intelligencia már számos területen alapvető technológiává vált, az építőiparban még inkább a kísérletezés és az első gyakorlati alkalmazások időszakát éljük. A kérdés azonban már nem az, hogy bekerül-e az AI az építőiparba, hanem az, hogy mire lehet valóban jól használni.
Barta Zsombor, a Greenbors Consulting alapító partnere, a beszélgetés moderátora szerint a digitalizáció és az AI egyik legfontosabb tétje éppen az lehet, hogy az építési projektek ne csak gyorsabban és hatékonyabban valósuljanak meg, hanem fenntarthatóbbá és finanszírozhatóbbá is váljanak.
A finanszírozók és a befektetők ugyanis egyre inkább az adatokból szeretnék látni egy épület kockázatait, energiafelhasználását és várható teljesítményét. „Az AI akkor tud igazán értéket teremteni, ha az épület mögött rendelkezésre áll a megfelelő minőségű és strukturált adat” – foglalta össze a moderátor a probléma esszenciáját.
A tervezésben az AI egyik legnagyobb előnye az lehet, hogy rövid idő alatt nagyszámú változatot képes előállítani és összehasonlítani.
Kovács Gábor, a Cordia főépítésze szerint ez különösen a fenntarthatósági szempontoknál lehet fontos. Egy épület tervezésekor ugyanis egyszerre kell figyelembe venni az energiahatékonyságot, az anyaghasználatot, a karbonlábnyomot, a parkolási igényeket vagy éppen a költségeket.
„Az AI ezekben a döntési helyzetekben nem a tervező helyett gondolkodik, hanem gyorsítja a lehetőségek feltárását. Az AI önmagában tehát nem megoldás, hanem eszköz a variációk vizsgálatára és a folyamatok gyorsítására” – tette hozzá Kovács Gábor.
Hosszabb távon ennél is nagyobb jelentősége lehet annak, hogy az épületekhez digitális anyagkataszter kapcsolódjon. Ha tudjuk, hogy egy épület milyen anyagokból, milyen mennyiségben és milyen minőségben készült el, akkor egy későbbi bontás során ezek nem egyszerűen hulladékká válnak, hanem újra felhasználható erőforrásként jelenhetnek meg.
A probléma elsősorban a már meglévő épületállomány, hiszen az új projektek esetében egyre több adat áll rendelkezésre, a régebbi épületeknél azonban sokszor még az alapvető dokumentáció is hiányos.
Az építés, vagyis a kivitelezés során az AI egyik legmeghatározóbb alkalmazási területe az anyagfelhasználás és a folyamatok optimalizálása. Egy nagy beruházásnál már néhány százaléknyi megtakarítás is komoly összeget jelenthet, ha pontosabban lehet megtervezni a rendeléseket, a szállításokat vagy a szükséges anyagmennyiséget.
Csakhogy ehhez először az adatokat kell rendbe tenni. Florovics Géza, a Market Építő Zrt. cégcsoport szintű informatikai vezetője szerint jelenleg éppen ez az egyik legnagyobb akadály. A vállalatnál már kísérleteznek AI-alapú megoldásokkal, például piaci adatok elemzésével, de hamar kiderül, hogy a mesterséges intelligencia csak olyan minőségű eredményt tud adni, amilyen minőségű adatokból dolgozik.
„Az AI jó minőségű adatok nélkül nem tud jól dolgozni. Ha az információk rendben vannak, akkor a következtetések után lehet jobb döntéseket hozni. Ez azért is fontos, mert az AI energiaigénye önmagában sem elhanyagolható. Vagyis az sem mindegy, hogy milyen problémát és milyen módon próbálunk mesterséges intelligenciával megoldani. A technológia akkor hoz valódi fenntarthatósági eredményt, ha az általa elérhető hatékonyság nagyobb, mint az alkalmazásának erőforrásigénye” – hangsúlyozta a Market Építő Zrt. szakértője.
A legtöbb épület életében az átadás még csak a történet kezdete. A valódi kérdés az, hogy a használat első hónapjaiban és éveiben hogyan működik az épület, mennyi energiát fogyaszt, hol vannak a hatékonysági tartalékok, és mikor kezdenek jelentkezni azok a problémák, amelyek később komoly költséget okozhatnak.
Győri Gyula, a CPI Hungary Facility Management igazgatója szerint az AI különösen komoly változást hozhat. A technológia ugyanis képes egyszerre feldolgozni a régi dokumentációkat, használati útmutatókat, képeket, hanganyagokat és az épület üzemeltetési adatait, majd ezekből olyan összefüggéseket keres, amelyek korábban csak hosszadalmas manuális munkával voltak feltárhatók.
„A következő lépés a prediktív működés lehet: nem akkor avatkozni be, amikor már meghibásodott valami, hanem az adatok alapján előre felismerni a problémára utaló jeleket. Egy épületet tehát nem elég átadni, utána meg is kell tanulni, hogyan működik – az AI ebben egyre fontosabb eszköz lehet” – fogalmazott Győri Gyula.
Ez ugyanakkor nem pusztán technológiai kérdés, hiszen ha egy épület üzemeltetésében nincs pazarlás vagy hatékonysági tartalék, az AI sem fog csodát tenni. A gond az, hogy sok ingatlan ma még meglehetősen reaktív módon működik: akkor történik beavatkozás, amikor már érzékelhető a probléma. A nagy lehetőség ezért az lehet, hogy a működés egyre inkább mérhetővé válik, az adatokból pedig előre jelezhető teljesítménymutatók és beavatkozási pontok születnek.
Meghatározó alapvetés, hogy az épület digitális modelljének nem szabad eltűnnie az átadás pillanatában. A BIM, a digitális iker vagy az egyes épületelemekhez kapcsolódó digitális adatok ma már technológiailag elérhetők. A kihívást inkább az jelenti, hogy ezek az információk végig megmaradjanak az épület életciklusában.
A tervezőtől a kivitelezőn át az üzemeltetőig minden szereplőnek ugyanazt az információs láncot kellene tovább építenie. Ha azonban az adatok útközben elvesznek vagy pontatlanná válnak, az AI már csak tökéletlen alapanyagból tud dolgozni. Ez egyben kulturális és szervezeti kihívás is, hiszen bár a technológia rendelkezésre áll, de az építőiparban még nem minden szereplő rendelkezik azzal a tudással és szemlélettel, amely a digitális folyamatok következetes használatához szükséges.
A végső cél ezért nem egyszerűen egy AI-építőipar létrehozása. Sokkal inkább egy olyan digitális életciklus kialakítása, amelyben az épületről keletkező információ nem vész el, hanem folyamatosan bővül és használható marad. Az AI ebben a folyamatban segíthet értelmezni az adatokat, összehasonlítani a lehetőségeket, előre jelezni a problémákat és jobb döntéseket hozni. De az alap továbbra is ugyanaz: először rendbe kell tenni az épületekről rendelkezésre álló adatokat.
Napi