Emlékezetes pillanat volt tavaly nyáron, amikor Magyar Péter az országjárása keretében ellátogatott a Csongrád-Csanád megyei Csanytelekre, ahol egy 11 éves kisfiú, Márk arról kérdezte, hogy választási győzelmük esetén ehetőbb lesz-e a menza. A Tisza párt elnöke ekkor ígéretet tett arra, hogy a kormányra kerülésük után változtatnak a közétkeztetés minőségén, „jelenleg ugyanis nagyon sok az elhízott, egészségtelen életmódot élő gyermek”.

Később a Tisza-párt „Működő és Emberséges Magyarország” programjában is megjelent, hogy szigorúan büntetni fogják az egészségtelen alapanyagok és élelmiszerek felhasználását a közétkeztetésben, illetve az ilyen termékek árusítását az iskolákban. Trompler Ildikó, a kormánypárt - korábban dietetikusként dolgozó – országgyűlési képviselője – a bemutatkozásában pedig arról írt: európai színvonalú gyermek- és közétkeztetést szeretne, amelyben helyi termelők kapnak szerepet.

Ilyen előzmények után kíváncsiak voltunk, hogy a közétkeztetés szemszögéből az újonnan megfogalmazott célok mennyire valósíthatók meg, és azok a kormányoldalról milyen segítséget igényelnének.

Forrásra és szemléletváltásra is szükség van

Feigl Edit, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) szakmai vezetője az Indexnek elmondta: a törekvésekkel alapvetően egyetértenek, de a szakmai színvonal emelése több tényező függvénye.

Ha 5 százalékra csökken az egészséges élelmiszerek áfája, az hatalmas könnyebbséget jelentene a közétkeztetésnek, amely nagyságrendileg 1,5-1,8 millió emberről, köztük 1,2 millió, még fejlődésben lévő iskolás, óvodás, bölcsődés gyermekről gondoskodik.

„Szintén költségvetési kérdés, hogy lesz-e elég pénz infrastrukturális beruházásokra, ételtároló-, melegentartó-, és salátás pultok kialakítására, valamint a tálaló konyhák fejlesztésére. A környezet, és az abból adódó lehetőségek meghatározóbbak, mint gondolnánk”– emelte ki Feigl Edit, megjegyezve, hogy vannak olyan javaslataik is, amelyek anyagi forrást nem különösebben, szemléletváltást ugyanakkor nagyon is igényelnek.

Ezek közül talán a legfőbb probléma, hogy

Az óvodákkal és bölcsődékkel ellentétben az iskolákban már nincs akkora hangsúly az egészséges étkezés népszerűsítésén, az ebédszünet sokfele csak 15-20 perc, de ebbe már a sorbanállásnak és a kézmosásnak is bele kell férnie. Kedvező változás lehet, hogy az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az alsó tagozatosokra vonatkozóan már megküldött az iskoláknak egy javaslatcsomagot, mely tartalmazza a rövidebb tanórák lehetőségét, így elviekben lehetőség nyílhat a hosszabb tízórai-, ebéd- és uzsonnaszünetre, kérdés ugyanakkor, hogy a felső tagozatosoknak marad-e az évtizedek óta bevett „szalagrendszer”, mely rohanásra készteti a tanulókat.

Az MKSZ szakmai vezetője szerint az intézmények részéről is szükség van egyfajta nyitottságra, kreativitásra. Egy átalakított útvonal vagy egy új tálalási forma sokat dobhat a színvonalon. Abban bízik, hogy a jövőben minél több helyen lehetősőség nyílik majd a menüválasztásra, az önkiszolgáló rendszer bevezetésére, és az extra tejtermék-és vitaminpontok kialakítására, ezek az opciók ugyanis nagyban növelik az elégedettséget.

Jelenleg a szolgáltatás minősége országszerte eltérő, ebből adódóan a megítélés sem egyforma. A gyerekek kifejezetten szeretik a menzát ott, ahol van választási lehetőségük, dönthetnek arról, hogy mit és mennyit esznek, és nem utolsó sorban az ebédlő is egy trendi közösségi tér, ahol jó lenni és enni. Ezzel szemben van, ahol a menza-helyiség elavult, és még menüopciók sincsenek,  tehát azt kell vagy kellene megenni, amit elétesznek

– mutatott rá Feigl Edit, aki a fentiek alapján kollégáival egy részletes javaslatcsomagon dolgozik, melyet az oktatási-,az agrár- és az egészségügyi tárca felé is megküldenek majd.

Emellett júliusban személyesen egyeztetett Trompler Ildikó tiszás országgyűlési képviselővel, akivel átbeszélték a közétkeztetés jelenét és jövőjét, illetve áttekintették a főbb szakmai irányokat.

Bevált az új rendelet, de a munkát folytatni kell

Ahogyan arról korábban az Index is beszámolt, tavaly februárban módosult a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet, mely több lényeges változást is tartalmazott:

• Kitiltották a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot mint allergéneket, valamint a belőlük készült ételeket. Mindez nagy szervezést igényelt a közétkeztetés részéről, viszont a változó igények megkövetelték mindezt.
• A már említett menüopciók, önkiszolgáló rendszerek bevezetésének köszönhetően 15 százalékkal csökkent az ételhulladék mennyisége, a vitaminpultok által viszont ugyanilyen mértékben nőtt a zöldség-és gyümölcsfogyasztás, ami mindenképpen pozitív változásnak tekinthető.
• A rendelet módosításával a sóbevitelre vonatkozó célértékek is szigorodtak, igaz, a legalacsonyabb határértékeket csak 2028 szeptemberétől kell kötelezően alkalmazni. Van olyan korcsoport, ahol nem kevesebb, mint felére kell csökkenteni a mennyiséget. Feigl Edit úgy véli: ez a cél csak akkor valósítható meg, ha az élelmiszeripar is partner lesz, a kenyér, pékáru és a húskészítmények sótartalmát mindenképpen csökkenteni kell.

(Borítókép: Jennifer Brückner / Getty Images)