KülföldSzerző: index 4 napja 6 percnyi olvasás
Megosztott az iráni vezetés, de Donald Trump se könnyíti meg a helyzetüket.
Több mint négy évtizeddel ezelőtt fiatal iráni katonák ezrei indítottak meglepetésszerű offenzívát, amely megfordította a helyzetet az Irak elleni háborúban. Azonban az akkori legfelsőbb vezető, Ruhollah Hameini ajatollah többre vágyott: meg akarta dönteni az iraki diktátor hatalmát, és példát akart statuálni a lehetséges ellenfelek számára, mire számíthatnak akkor, ha Irán ellen indítanak háborút.
Az Irak elleni konfliktus meghatározó pillanata volt a modern iráni állam kialakulásának, az ajatollah döntése hatéves kimerítő harccá változtatta a háborút, amely több százezer ember életét követelte.
Ugyanakkor évtizedekkel később Teherán ismét ugyanazzal a kérdéssel néz szembe: folytassa a küzdelmet az Egyesült Államok ellen, vagy kössön megállapodást Washingtonnal.
A teheráni hatalom kulcspozícióit jelenleg azok a forradalmárok uralják, akik annak az idején az iraki offenzívát vezették. Számukra az Egyesült Államok és Izrael ellen vívott háború egy kikényszerített konfliktus, amelynek kimenetelét nem az dönti el, melyik fél az erősebb, hanem hogy melyik bírja tovább. Velük szemben pedig egy mérsékelt tábor áll, amely lehetőséget lát arra, hogy a tárgyalásokon megszilárdítsa Irán eddigi eredményeit. A fél éve tartó háború megosztja az Iráni Iszlám Köztársaságot, miközben a legfelsőbb vezetőről, Modzstaba Hameneiről továbbra sem állna rendelkezésre biztos információk.
Egy dologban minden iráni politikus egyetért, mindannyian azt állítják, Teherán győztesen kerül ki a konfliktusból. Ugyanakkor mély ideológiai szakadék húzódik afölött, hogy az iszlám köztársaság számára valójában mit is jelent a győzelem.
Az egyik oldalon a pragmatikusok és technokraták állnak, élükön Maszúd Peszeskján elnökkel, Mohammad Bagher Ghalibaf házelnökkel és Abbász Araghcsi külügyminiszterrel. Ők egy megállapodás megkötése mellett érvelnek, és a háború sújtotta gazdasági helyzetre, az amerikai tengeri blokádra és az infrastruktúrában keletkezett károkra hivatkoznak.
Egyúttal arra is figyelmeztettek, hogy egyre szűkül az az ablak, amelyben a konfliktust erőpozícióból lehetne lezárni.
Azokat képviselik, akik szerint a Washingtonnal folytatott, évtizedek óta tartó szembenállás lezárása a legbiztosabb módja annak, hogy enyhüljön az ország belső válsága, és az iszlám köztársaság a nemzetközi elszigeteltség feloldásával fennmaradhasson.
A háborúnak egyszer véget kell érnie. Jobb lenne ma véget vetni neki, amíg erőpozícióban és méltóságban vagyunk, és az egész világ elismeri a győzelmünket
− fogalmazott Maszúd Peszeskján.
Velük szemben a keményvonalas konzervatívok állnak, az ő ideológiájuk középpontjában a bizalmatlanság áll az Egyesült Államokkal szemben, akiről úgy gondolják, hogy el akarja pusztítani az Iráni Iszlám Köztársaságot. Donald Trump törekvései pedig csak megerősítették őket ebbéli hitükben. Továbbá azzal vádolják az iráni állami vezetőket, hogy nyugatbarátok, és hogy a belső problémák eltúlzásával próbálják egy megállapodás felé terelni a közvéleményt.
Úgy tekintenek az Egyesült Államokra, mint egy megbízhatatlan szereplőre, és annyiszor megégették magukat Trump miatt, hogy azt gondolják, ugyanez fog megismétlődni
− közölte Sanam Vakil, a londoni Chatham House Közel-Kelet és Észak-Afrika programjának igazgatója, aki hozzátette: „az ő felfogásukban, mivel nem vesztették el a háborút, már győztek – és nem csupán jobb washingtoni alkut akarnak kiharcolni, hanem belpolitikai fennmaradásukat is biztosítani szeretnék a riválisaikkal szembeni versengésben.”
A konzervatívok Maszúd Peszeskjánt gyenge elnöknek tartják, aki csak a véletlennek köszönhető jutott hatalomra, miután elődje helikopter-balesetben életét vesztette. Az, hogy Peszeskján aláírása ott szerepel Trumpé mellett a júniusi tűzszüneti megállapodáson, még inkább kiszolgáltatottá tette őt, és megerősítette azoknak a kampányát, akik az összeomlott gazdaságért és a Washingtonnal kötött, kudarcot vallott megállapodásért őt hibáztatják.
Olyan mély a politikai megosztottság, hogy a keményvonalasok azzal vádolják az állami tisztségviselőket, hogy szándékosan rontják tovább a gazdasági válságot, hogy a kimerült lakosságra nyomást gyakoroljanak és rákényszerítsék egy megállapodás elfogadására. Egyesek szerint a kormány mesterségesen idézett elő üzemanyaghiányt, hogy elkerülhetetlennek tüntesse fel az egyezséget, mások pedig egyenesen azzal vádolják a mérsékelteket, hogy puccsot szerveznek.
„Valóban zsákutcában vagyunk gazdaságilag, vagy csak azt a látszatot keltik, hogy zsákutcában vagyunk?” – tette fel a kérdést Mohammad-Manan Raiszi keményvonalas képviselő. „Mindent a háborúra fognak rá, pedig nem minden abból ered.”
A keményvonalasok a Washingtonnal kötött korábbi, kudarcot vallott megállapodásokra hivatkoznak, köztük a 2015-ben az Obama-kormányzattal aláírt nukleáris egyezményre, amelyet Donald Trump később felmondott, valamint arra a két alkalomra, amikor az Egyesült Államok a tárgyalások közepette támadta meg az Iszlám Köztársaságot. Emiatt az ország kitartására számítanak, és azt állítják, hogy a regionális szövetségesek és a konfrontációs politika hatékonyabban védte meg az országot, mint a nyugatbarát politikusok által hirdetett diplomácia.
„A keményvonalasok arra a következtetésre jutottak, hogy Trumppal semmilyen megállapodást nem lehet elérni, és talán most éppen a háborúk közötti háborúban élnek. Úgy gondolják, kifáraszthatják Trumpot, és időhúzással, a gazdasági szenvedés elnyújtásával gyengíthetik őt” − mondta Sanam Vakil.
Egy konzervatív képviselő szerint azok, akik az Egyesült Államokkal kötendő megállapodás mellett érvelnek, valójában szembenállnak a korábbi legfelsőbb vezetővel, Ali Hameneijel. „Fel akarják készíteni a közvéleményt egy megállapodás és egy megalázó béke elfogadására” – mondta Kamran Ghazanfari az iráni parlamentben csütörtökön.
„Az ellenség azonban újra és újra bebizonyította, hogy bármennyi engedményt is teszünk neki, bármennyire is visszavonulunk előtte, sosem lesz elégedett, és továbbra is újabb dolgokat fog követelni tőlünk, és nem fog beérni mással, mint a teljes megadásunkkal” − tette hozzá a képviselő.
Miközben folytatódik a küzdelem a két ország között, a szakértő úgy véli, Donald Trump nem segít kiszámíthatatlan stratégiai elképzeléseivel, hiszen egyik pillanatban még a megállapodás mielőbbi megkötéséről beszél, a másikban már újra megfenyegeti a perzsa államot. Emiatt a konzervatívok szerint az amerikai elnök egy újabb hadjárat előkészítésére használja fel a diplomáciai erőfeszítéseket, és valahányszor elindulnak a diplomáciai úton, Donald Trump elárulja őket.
Modzstaba Hamenei ugyanakkor nem foglalt állást a megosztottság kérdésében, úgy tűnik, tisztában van vele, hogy ha letenné a garast valamelyik megoldás mellett, az ártana pozíciójának, miközben éppen a legitimációja megszilárdításán dolgozik. Pénteken elismerően nyilatkozott a kormány nyomás alatti teljesítményéről, egyúttal arra kérte a tisztségviselőket, hogy az ország gyengeségeit anélkül kezeljék, hogy azokat nyilvánosan is hangsúlyoznák, valamint figyelmeztette őket, hogy ezzel felbátoríthatják Irán ellenségeit, és demoralizálhatják szövetségeseiket. Emiatt a keményvonalasok tovább folytatják a megállapodás elleni kampányukat, ráadásul hétfőn csaknem egy hónappal a legutóbbi amerikai légicsapásokat követően Donald Trump ismét támadást vezényelt a perzsa állam ellen, amely szintén a konzervatívok malmára hajtja a vizet.
(Borítókép: Az iráni biztonsági erők tagjai őrséget állnak Irán új legfelsőbb vezetőjének, Modzstaba Hameneinek nagyméretű portréja alatt, az apja, Ali ajatollah Hamenei halála utáni 40. napon tartott megemlékezésen Teheránban, 2026. április 9-én. Fotó: Majid Saeedi / Getty Images)
Napi