GazdaságSzerző: vg 4 napja 2 percnyi olvasás
Éles vita bontakozott ki a vármegyei közgyűlések jövőjéről.
Magyar Péter szerint a vármegyei közgyűlések megszüntetésével évente több tízmilliárd forintot lehetne megtakarítani, és ezt a pénzt vidékfejlesztésre fordítanák. Pajna Zoltán szerint azonban a miniszterelnök nincs tisztában a rendszer működésével, hiszen az ország 19 vármegyei önkormányzata összesen mindössze 5,5 milliárd forint állami támogatást kapott 2024-ben – írta a dehir.hu.
Magyar Péter kedden a parlamentben jelentette be, hogy dolgoznak a vármegyei közgyűlések megszüntetését és az egész rendszer átalakítását célzó javaslaton.
A miniszterelnök szerint ezzel évente több tízmilliárd forintot lehetne megtakarítani, amelyet inkább vidékfejlesztésre fordítanának.
Magyar Péter ennél is keményebben fogalmazott: szerinte az előző kormányok szándékosan kiürítették a megyei közgyűléseket, amelyek mára az ellenzéki pártok kifizetőhelyeivé váltak.
„A megyei közgyűléseket közpénz ATM-nek használják önök” – mondta az ellenzéknek.
A miniszterelnök azt is kifogásolta, hogy miközben a közgyűlések havonta tartanak ülést, tisztségviselőik milliós fizetéseket kapnak. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke szerint azonban már ez az állítás is félrevezető képet ad a testületek működéséről.
A Médiacentrum Debrecen megkeresésére Pajna Zoltán azt mondta: Magyar Péter nincs tisztában a vármegyei közgyűlések működési költségeivel. Szerinte ezt egyértelműen megmutatják a számok.
2012-ben a 19 vármegyei önkormányzat összesen 5,3 milliárd forint állami támogatást kapott. 2024-ben ez az összeg 5,5 milliárd forint volt, vagyis tizenkét év alatt mindössze 200 millió forinttal nőtt.
Itt nem több tízmilliárd forint van
– hangsúlyozta Pajna, hozzátéve, hogy egy-egy vármegye működése évente 400 millió forint alatt marad. Szerinte ráadásul a munkatársak bérének egy része uniós forrásból is elszámolható, ezért a közgyűlések készek arra is, hogy működésüket teljes körűen megvizsgálják.
Pajna azt is visszautasította, hogy a közgyűlések munkája lényegében havi egy ülés megtartásából állna. Példaként a humánfejlesztési programokat említette, amelyekben mintegy 70 ezer hátrányos helyzetű embert kellett elérniük.
Emellett uniós gazdaságfejlesztési és határ menti programokban is részt vesznek: a vármegyei önkormányzatokkal együtt mintegy 20 milliárd forint értékű fejlesztések megvalósításán dolgoznak.
A közgyűlés elnöke szerint a valódi munka jelentős része ráadásul nem a nyilvános üléseken zajlik. Egy-egy település vezetésével évente legalább 10-15 alkalommal egyeztetnek, jellemzően helyben.
A vita így nem pusztán arról szól, hogy szükség van-e a vármegyei közgyűlésekre, hanem arról is, hogy mekkora megtakarítást jelentene a megszüntetésük. Míg Magyar Péter több tízmilliárdos lehetőséget lát, Pajna Zoltán szerint a 19 vármegye teljes állami támogatása is csak 5,5 milliárd forint volt 2024-ben. A két állítás közötti különbség pedig alapjaiban kérdőjelezi meg, hogy mekkora pénzügyi előnnyel járhatna a rendszer felszámolása.
Magyar Péter a vármegyék szanálása után már a megyei közgyűléseket támadja: állítása szerint tízmilliárdokat lehetne spórolni az átalakítással
A Tisza Párt elnöke szerint a jelenlegi formájukban kiüresedtek a megyei közgyűlések, ezért teljesen átalakítaná, illetve megszüntetné ezeket az intézményeket. Magyar Péter szerint a változtatással évente több tízmilliárd forintot lehetne megtakarítani. A többek között a megyei közgyűlések kapcsán tett miniszterelnöki bejelentésre Dúró Dóra élesen reagált, és abban bocsánatkérésre szólította fel a Tisza Párt elnökét egy korábbi kijelentése miatt.
Napi