Fontos figyelmeztetés érkezett a Meteorológiai Világszervezettől (WMO), amelynek legfrissebb adatai szerint az El Nino jelenség ebben az évben lehet a legerősebb, és akár 2027 februárjáig is eltarthat. Egyes elemzők már azt is felvetették, hogy az elmúlt ezer év legerőteljesebb jelensége következhet be.

Az El Nino a kelet-csendes-óceáni tengerfelszíni hőmérsékletnek a passzátszelek gyengülésével összefüggő, időszakosan jelentkező felmelegedése. Természetes éghajlati jelenség, amely rendszerint két-hét évente alakul ki, és általában legfeljebb egy évig tart. Jelentősen módosíthatja a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat világszerte, és növelheti az árvizek, az aszály, a szélsőséges hőség, valamint más szélsőséges időjárási események kockázatát.

Az El Nino a szemünk láttára válik egyre erőteljesebbé. A tudomány nem hagy kétséget: a bolygó ismeretlen vizeken hajózik, és ezek a vizek egyre forróbbak

− mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára, majd hozzátette, a világ a szélsőséges időjárás veszélyzónájában van, és a cél az, hogy a növekvő kockázatokkal szemben győzedelmeskedjen a klímavédelmi elkötelezettség.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint az El Nino „hatalmas csapást mérhet a világ közösségeire és gazdaságaira”. Elmondása szerint a szervezet a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatokkal együtt fokozza a felkészülési és korai előrejelzési erőfeszítéseket a rendkívüli eseményre. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) új jelentése pedig hangsúlyozta, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés várhatóan meghaladja az 1,5 fokot, valószínűleg már a következő néhány évben.

Rekordgyorsasággal emelkedik az óceánok vizének hőmérséklete

A Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségében az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett a tengerfelszíni hőmérséklet – ez egyértelmű jele az erősödő El Ninónak. A megfigyelési övezetben a felszíni hőmérséklet az elmúlt hetekben több mint 2 fokkal haladta meg az átlagot, ami alapján a jelenséget hamarosan „nagyon erős” eseménynek minősíthetik.

A legfrissebb, hétfői adatok szerint az El Nino központjában mért hőmérséklet 2,6 fokkal haladja meg a 30 éves átlagot – ez már megközelíti a műholdas adatgyűjtés korában valaha mért legmagasabb eltérést, a 2015-ös 3,1 fokot, jóllehet a csúcspontig még hónapok vannak hátra. A modellek szerint a hőmérséklet-eltérés novemberre elérheti a 4 fokot is, ami 14 különböző modell átlagából adódik. Zeke Hausfather klímaelemző szerint a korallok, fatörzsek és történelmi feljegyzések elemzése alapján az elmúlt ezer évben egyetlen El Nino sem érte el ezt a szintet.

A felszín alatt azonban még ennél is szélsőségesebbek az értékek: egyes helyeken a víz hőmérséklete akár 8 fokkal is meghaladja az átlagot. A kutatások szerint aggasztó, hogy a globális felmelegedés mára felerősíti az El Nino-ciklusokat, amelyek viszont cserébe tovább fokozzák a klímaválság hatásait.

Az átlag feletti tengerhőmérséklet a világ más részein is jelentkezik, így az Indiai-óceánon, a Atlanti-óceán trópusi részén és Ausztrália partjainak egyes szakaszain is. Az óceán felmelegedése különösen aggasztó Ausztrália tengeri élővilágának, amelyet az utóbbi években a klímaváltozás által gerjesztett tengeri hőhullámok sújtottak.

Alistair Hobday, az ausztrál tudományos ügynökség vezető kutatója szerint bár az El Nino természetes jelenség, hajlamos olyan szélsőséges hőséget hozni, amely ezeket a katasztrófákat is táplálja. 2026-ban az előrejelzések szerint a Nagy-korallzátonyt megkíméli a legrosszabb forgatókönyv, így a korallok több időt kapnak a regenerálódásra – ezzel szemben Dél-Ausztráliát keményen sújtja majd a jelenség.

A korábbi tengeri hőhullám idején Ausztrália déli részén és Tasmániában pusztult a halállomány és elszaporodtak a medúzák. Az ország ezért korai előrejelző rendszereket vezetett be a tengeri válsághelyzetekre, amelyek időt biztosítanak a halászoknak nyújtott pénzügyi támogatás megszervezésére, a veszélyeztetett fajok áttelepítésére és a korallmegfigyelés fokozására. Hobday elismerte, hogy a mostani esemény minden eddiginél nagyobbnak ígérkezik, és ez komoly aggodalommal tölti el.

Súlyos következményekkel jár a világkereskedelemben is

Bár a globális időjárási hatások várhatóan egészen 2027-ig érezhetők lesznek, a WMO már a következő hónapokban jelentős csapadékmintázat-változásokra számít. Az átlagosnál szárazabb időjárás várható Délkelet-Ázsia nagy részén, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi térségében, ami növeli az aszály és az erdőtüzek kockázatát.

Csütörtökön a várható csapadékhiány miatt több mint 10 százalékkal csökkenti a Panama-csatornán áthaladó hajók számát. A mesterséges vízi úton évente mintegy 14 ezer hajó közlekedik; a csatorna nemcsak a globális kereskedelem kulcsfontosságú útvonala, hanem Panama számára is jelentős bevételi forrás, évi mintegy 3 milliárd dollár értékben.

Indonéziát különösen sújtotta a száraz évszak, ahol országszerte már több mint 107 ezer hektárnyi területet perzseltek fel az erdőtüzek. Délkelet-Ázsia más részeihez hasonlóan itt is jóval hosszabb ideig küzdenek ezek megfékezésével. A hatóságok ezért olyan repülőgépeket vetettek be, amelyek elősegítik az esőfelhők kialakulását, a kormány pedig forrásokat ígért a tűz megállítására.

Pánik helyett a felkészülés válik a legfontosabbá

Kína 2026 hátralevő részében hét tájfun érkezésére számít, amelyet a szakértők az El Nino hatásával hoznak összefüggésbe. Csak júliusban három tájfun csapott le az országra, amely több tucat halálos áldozatot követelt, augusztusban pedig a Delfin tájfun érkezésekor több mint egymillió embert kellett kitelepíteni a heves esőzések és az erős szél miatt.

Ázsián kívül Afrika keleti, Brazília és az Egyesült Államok déli részén is az átlagosnál csapadékosabb időjárásra lehet számítani, amely növeli az áradások kockázatát. „Már most is látjuk az aszályok és áradások okozta fennakadásokat és pusztítást, és arra számítunk, hogy ezek a hatások az El Nino erősödésével tovább fokozódnak” – mondta Celeste Saulo.

Peru különösen kiszolgáltatott az El Ninónak, mivel partvidéke a Csendes-óceán keleti részén helyezkedik el. Az ország egyes részein már jóval több csapadék hullt, amely villámárvizeket és földcsuszamlásokat okozott, főleg a városközpontokban, ahol a víz nehezebben tud elfolyni.

Miguel Aréstegui, a szélsőséges időjárásra való felkészülést segítő Practical Action szervezet egyik vezetője szerint nem pánikolni kell, hanem felkészülni a helyzetre. Elmondása szerint szervezete az elmúlt években azon dolgozott, hogy a lakosság időben értesüljön a folyók vízállásának változásáról és az árvízkockázatról.

Július végén az Egyesült Államok bejelentette, hogy a USNS Comfort hajót Peru partjaihoz vezényli, hogy további orvosi segítséget és technikai felszerelést biztosítson az El Nino várható csúcspontjára. Aréstegui ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenség „nem légüres térbe érkezik” – olyan strukturális problémák súlyosbítják a helyzetet, amelyek megoldása sokkal hosszabb időt vesz igénybe, mint amilyenek a felsorolt területeken lévő lakhatás, a törékeny víz- és szennyvízrendszerek, valamint a gyenge egészségügyi ellátórendszer.

A klímaválság már most is felerősíti a szélsőséges időjárást és számos emberéletet követel: a valaha mért legszélsőségesebb hőhullám sújtotta nyáron Európát, legalább 35 ezer halálos áldozatot követelve. Az El Nino ezeket a hatásokat tovább fokozza majd, ezért egyes elemzők szerint a 2027-es év még rosszabb lehet.

(Borítókép: Földcsuszamlás a Vasquez Canyon Roadon, Santa Claritában. A mozgást feltehetően a térségben az előző hónapban lehullott heves esőzések okozhatták, amelyek teljesen átáztatták a domboldalt. Dél-Kaliforniában az El Niño jelenség miatt további heves esőzések várhatók a kaliforniai partok közelében 2015. november 22-én. Fotó: Ted Soqui / Getty Images)