GazdaságSzerző: economx 4 napja 2 percnyi olvasás
Ahogy a NER kifarol az Orbán-kormányok idején politikailag megtámogatott cégek és magánszemélyek mögül, úgy olvadhat el a lakosság hivatalos statisztikákban megjelenő, vagyoni részesedése az egyes vállalatokban – figyelmeztet a szakértő.
A tehetősebbek szakértőjének számító Blochamps Capital szerint felmerülhet a kérdés több, az Orbán-rendszer idején politikai hátszéllel felépült közép- és nagyvállalatnál, de személyeknél is, hogy félrevezetőek a lakossági céges részesedésekre vonatkozó mostani statisztikák. A könyvekben még megvan a vagyon, a piacon már lehet, hogy nincs – erről ír Azenpenzem.hu, amely a Bayer Construct körül kialakult helyzetet hozza fel példaként.
Megírtuk: Balázs Attila tulajdonos, Tiborcz István üzlettársa bejelentette, csődeljárást kezdeményezett maga ellen a Bayer Construct Zrt., miután a kormány elállt a Zuglói Irodakomplexum megvásárlásától.
Itt jönnek a képbe a Magyar Nemzeti Bank június végi adatai, ami szerint a magyar háztartások nem pénzügyi vállalatokban lévő tulajdonosi részesedései közel 37 ezer milliárd forintot érnek. Ez a lakosság teljes kimutatott pénzügyi vagyonának nagyjából 30 százaléka.
A Blochamps Capital felhívta a figyelmet:
a következő időszakban a NER-hez kötődő vállalati vagyon piaci átértékelése viszont jelentősen átírhatja ezt a statisztikát,
ahogy arra utal a Bayer Construct esete is.
Például a Forbes vagyonbecslése Balázs Attila Bayer Constructban lévő érdekeltségét 70,8 milliárd forintra értékelte, ami az üzletember körülbelül 74,3 milliárd forintos vagyonának több mint 95 százalékát jelenti. A 2025-ös beszámoló alapján készült számításban ugyanakkor a Bayer Construct eszközalapú cégértéke 118,3 milliárd forintra nőtt, 67 százalékkal meghaladva az előző évit. A Bayer Construct augusztus végén maga ellen kezdeményezett csődeljárása után viszont a zuglói fejlesztést végző ZVK Development is csődeljárás alá került.
Ismert, válaszul a kormány állami vagyonfelügyelővel stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette az eljárásokat, miközben Magyar Péter miniszterelnök figyelmeztette Tiborc üzlettársát: csődbűncselekménynek számít a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő cégek vagyonának elvonása, a színlelt ügyletek megkötése.
A Blochamps ügyvezetője rámutat: egy cég annyit ér, amennyit a jövőbeni profitjáért, eszközeiért, ügyfélállományáért és üzleti lehetőségeiért egy vevő hajlandó megfizetni. Karagich István szerint ha pedig ezek a kilátások hirtelen megváltoznak, a cég értéke is radikálisan átalakul.
Felveti: már a választás előtt tudtuk, hogy az elkövetkező idők egyik fő gazdasági kérdése az lesz, meddig működnek azok a vállalkozások, amelyek a NER folyamatosan áradó pénzforrásai nélkül, vagyis piaci feltételek mellett nem igazán életképesek. Úgy fogalmazott,
az elmúlt tíz évünk a gazdaságban nagyon sok Vajna Timi-féle fánkozóra hajazó üzletet, vállalkozást hozott létre. A könyvekben még megvan a vagyon, a piacon már lehet, hogy nincs.
Vagyis, a politikai hátszéllel felépült közép- és nagyvállalatok viszonylatában a „NER-hatás” kivezetése akár jelentősen leértékelheti papíron a most még közel 37 ezer milliárdra becsült "civil" részesedési vagyont – ami mögött egyébként sem bankókban számolható pontos összeg áll, hanem a tulajdonrészek a már említett potenciálokkal érhetnek ennyit.
Napi