Nem eszik olyan forrón: leállna Varga Mihály és az MNB? – beütött a kételkedés, a forint meg csak kóvályog

A szakemberek nem nagyon hiszik a kiszivárgott történet egyik, vagy másik részét.

Mint akit fejbevertek, úgy dülöngél erre-arra a forint a kedd reggel közzétett inflációs adat óta. Először zuhant az árfolyama, auztán hirtelen magához tért, majd megint visszarántották. az érkező elemzői kommentárokból kiderül: hatalmas a zavarodottság a múlt heti kiszivárgás miatt az MNB szeptember 22-i kamatdöntő üléséről.

Varga Mihály és az MNB aligha áll le a szakemberek szerint, miközben a magyar infláció álmélkodtató pályára került Fotó: Havran Zoltán / Világgazdaság

Igaz, a forint járhatott volna rosszabbul is, a nemzetközi hangulat ugyanis borús, kedden pedig a KSK újabb elképesztően alacsony magyar inflációs adatot tett közzé.

Ez szinte hihetetlen: újabb meglepetés az inflációban, megint tévedtek az elemzők
Sorozatosan becsülik felül az inflációt az elemzők Magyarországon, és ezúttal augusztus sem volt kivétel: a KSH friss adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan éves alapon 1,3 százalékkal, míg havi bázison 0,2 százalékkal emelkedtek. Azaz immár második egymást követő hónapban is tíz éves mélypont közelében van az infláció Magyarországon.

Ha szinte nincs drágulás, azt szeretni szoktuk, a forint árfolyama számára azonban azért rizikós, mert tért hagyhat a Magyar Nemzeti Banknak a kamatok csökkentésére.

Az egyre alacsonyabb kamat pedig kevéssé vonzóbbá teheti a forintot, azaz az árfolyama gyengülhet, különösöen rázós nemzetközi körülmények mellett – márpedig az MNB idén már 6,5-ről 5,5 százalékra vitte le az alapkamatot négy lépésben.

Varga Mihály és az MNB nem megy tovább szembe a világgal, ez szivárgott ki

Csakhogy a múlt csütörtökön a Bloomberg jól értesült, név nélkül nyilatkozó forrásra hivatkozva azt írta: ebben a hónapban az MNB leáll a világtrenddel szembe haladó kamatcsökkentésekkel, miközben arra készül, hogy 3 százalékról 2,5 százalékra mérsékelje inflációs célját, ahol a lengyel és román cél is van (és a még mindig fél százalékponttal több, mint a cseh, illetve az euróövezeté, ahova Magyarország belépni igyekszik).

A kiszivárgás és az új inflációs adat megjelenését követően elemzők kételyüket fejezték ki a történet egyik, vagy másik elemét illetően.

"Nem zörög a haraszt", ezt senki nem tagadja, különösen az újabb alacsony magyar inflációs adat láttán. Abban konszenzus van, hogy Varga Mihályék a kamatok csökkentéséről végleg biztosan nem mondanak le, ha szeptemberben szünetet tartanának is.

Álmélkodtató helyzet állt elő: mindenhol magasabb az infláció

Az a történelmileg furcsa új helyzet állt elő ugyanis, hogy az euróövezetben mindenhol magasabb az infláció jelenleg (kivéve Észtországot, ahol ugyanennyi), az átlag 3,3 százalék.

Sőt, ha a régióban nézünk körül, a környéken is mindenhol magasabb az infláció: Ausztriában 3,2 százalék, a horvátoknál 4,1, a szlovénoknál 3, a nem EU-tag szerbeknél 1,9, a románoknál nem kevesebb mint 8,2 a szlovákoknál 3,3, a lengyeleknél 3,4. Még a hagyományosan alacsony inflációjú csehek rátája is 1,9 százalék.
Eközben a jegybanki irányadó kamat szinte mindenhol jóval alacsonyabb: a cseheknél és lengyeleknél 3,75 százalék, az euróövezetben 2,25, egyedül a román 6,5 a magasabb, de náluk már egy éve 10 százalék körüli az infláció.

Sokkal alacsonyabb infláció és sokkal magasabb kamat Magyarországon, mint másutt:

Ebből az elemzőknek továbbra is az jön ki, hogy az MNB nem szakít végleg a kamatcsökkentésekkel. Még akkor sem, ha tényleg alacsonyabb lesz az inflációs cél, illetve annak tudatában, hogy a forint a többi európai devizánál érzékenyebb a nemzetközi bizonytalanságra, az energiaárak emelkedésére és a dollár esetleges erősödésére.