Az uniós agrárminiszterek találkozójára kritikus időszakban kerül sor, hiszen Európa történetének egyik legmelegebb és legszárazabb nyara után a döntéshozók a 2027 utáni hétéves uniós költségvetésről, valamint az új Közös Agrárpolitika kereteiről tárgyalnak.

Magyarországon az idei aszálykárok mértéke már most vetekszik a rendkívül száraz 2022-es év adataival, sőt meg is haladja azokat. Augusztus végéig a gazdák több mint 1,4 millió hektárra jelentettek be aszálykárt. Sok térségben a terméskiesés mértéke a 80 százalékot is meghaladja, de számos termelőnek a teljes évi termése odalett. A klímaváltozás hatására a korábban csak 30–40 évente tapasztalt rendkívüli szárazság mára mindennapossá vált, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a jelenlegi védekezési és kártalanítási rendszerek működését.

Nincs az a mennyiségű uniós és nemzeti forrás, amivel a gazdák kártalanítását évről évre fedezni lehetne

– mutatott rá a miniszter. Hozzátette, hogy a folyamatos kárpótlás helyett a hosszú távú megoldást a termelési struktúra alapvető átalakítása jelenti.

Ez a szerkezetátalakítás viszont rendkívül idő- és tőkeigényes folyamat, így a megvalósítása döntően függ a 2027 utáni KAP-források nagyságától. A miniszter szerint a jelenleg asztalra tett pénzügyi javaslatok messze elmaradnak a szükséges szinttől. "A javasolt források nem elegendőek a célok eléréséhez" – hangsúlyozta a tárcavezető, jelezve, hogy ezt az álláspontot a dublini egyeztetéseken is határozottan képviseli.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.