GazdaságSzerző: vg 4 napja 2 percnyi olvasás
A kormány a választási kampányban alaposan elígérte magát, ezért most a korábban vállalt ígéretek csökkentett tartalmú megvalósítására készül – mutatott rá Bencsik János. a költségvetési bizottság elnöke szerint veszélybe került Magyarország pénzügyi függetlensége
A 2026-os költségvetés módosításának tervezetéből valamint a 2027-es büdzsé előzetes kommunikációjából egy liberálisabb költségvetés- és társadalompolitika irányába történő elmozdulás rajzolódik ki. Erről Bencsik János, az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottságának fideszes elnöke a pénzügyminiszter expozéjára reagálva beszélt a parlamentben.
Az ellenzéki politikus úgy látja, a kormány a választási kampányban alaposan elígérte magát, ezért most a korábban vállalt ígéretek csökkentett tartalmú megvalósítására készül. Bencsik szerint ennek finanszírozásában jelentős szerepet kap az államadósság növelése, amire a pénzügyminiszteri expozé is utalt. A bizottsági elnök azt mondta,
az elmúlt hónapokban meggyengítették a költségvetés stabilitását szolgáló törvényi garanciákat, valamint felpuhították az államadósság számítására vonatkozó szabályokat.
Értékelése szerint ezek a változtatások készítették elő a 2026-os költségvetés mostani módosítását. Bencsik állítása szerint erre a nemzetközi hitelminősítők is felfigyeltek, mellyel összefüggésben kiemelte: a Tisza-kormány lazított azon a belföldi adósságszabályon, amely az 50 százalék feletti GDP-arányos államadósság esetén annak éves csökkentését írta elő. Hozzátette, a Fitch is kitért erre, külön megemlítve a kivételi szabály módosítását, illetve felpuhítását. A fideszes politikus úgy értékelte, hogy a Költségvetési Tanács vétójogának elvétele jelentette az első lépést Magyarország pénzügyi függetlenségének meggyengítése felé.
A benyújtott költségvetési módosításban már növekvő államadóssággal számolnak, az ország működését pedig szerinte átmenetileg hitelekből és kötvénykibocsátásokból kívánják finanszírozni. Ez növeli az államadósság-rátát, és Bencsik szerint a magyar költségvetési politikát a lengyel mintához teszi hasonlóvá.
A pénzügyminiszter által többször említett költségvetési fordulatról azt mondta, nagyvonalú megközelítéssel a május és július közötti javulás a tudatos állami spórolás, a kormányzati átvilágítás miatt lelassult kifizetések, valamint az előző kormány gazdaságfejlesztési munkájából származó nyári adóbevételek szerencsés találkozásának tekinthető.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Költségvetési Tanács véleménye és a beterjesztett javaslat alapján a jelentős megtakarítások ellenére a költségvetési egyenleg javulása a 2026. júniusi állapothoz képest mindössze 0,04 százalék, vagyis 36 milliárd forint.
Bencsik szerint egyre világosabban kirajzolódik a kormány stratégiája a lakossági juttatásoknál is. Értékelése szerint a már intézményesített járandóságokat, köztük a 14. havi nyugdíjat, illetve a már leszerződött lakásfelújításokat jogilag ugyan továbbra is teljesítik, ám az új igénylések feltételeit olyan szigorúra szabhatják, hogy természetes módon csökkenjen az érdeklődés. Ezt Bencsik János a megszorítás egyik formájának nevezte.
Az ellenzéki képviselő kitért arra is, hogy Magyarország állami kamatkiadásai 2026-ban nominálisan elérhetik a GDP 4–4,5 százalékát, ami nagyságrendileg 4000 milliárd forintos költségvetési kiadást jelenthet.
Ebben a helyzetben kezdte meg az Államadósság Kezelő Központ az államadósság finanszírozási szerkezetének átalakítását:
Bencsik szerint ennek célja a finanszírozás olcsóbbá tétele lehet, a változás ugyanakkor komoly kockázatokat hordoz, amelyek között az árfolyamkitettséget emelte ki.
Úgy véli, jelenleg a nyár elejinél már kedvezőtlenebb, illetve stagnáló árfolyam-időszak látható, a geopolitikai vagy világgazdasági környezet jelentős romlása pedig nagyobb megingást is okozhat, tehát a külföldi kötvények és hitelek arányának emelésével Magyarország külső pénzügyi kitettsége is növekszik.
Napi