„Virális pártként kormányon, egy digitális párt felemelkedése és az AI” című  előadáson beszélgetett a Tisza Párt kommunikációjáról Radnai Márk, a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos Murányi Andrással, az Index felelős szerkesztőjével a Magyar Zene Házában, a budapesti AI Summiton.

Radnai a beszélgetést azzal kezdte, hogy visszaemlékezett a Tisza Párt indulására. Mint mondta, a párt története nem a rendes kampányidőszaktól, hanem még 2024 márciusában indult az első nagyobb rendezvénnyel, és már a kezdetektől fogva teljesen másképp akartak hozzáállni a politikához, valamint ennek kommunikálásához.

Azt kellett megérteni, hogy teljes paradigmaváltásra van szükség. Nemcsak egy politikai ellenféllel álltunk szemben, hanem egy olyan világgal, amit ez a politikai ellenfél kreált

– mondta Radnai, aki kifejtette, hogy pénz, média és erő nélkül kellett szembenézniük egy olyan politikai erővel, amely egy olyan világot kreált, amiben ők legyőzhetetlenek.

Emiatt a Tiszának egy teljesen új megközelítésre volt szüksége, amelyhez olyan emberek kellettek, akik nem a régi politikai világ szerint működtek – így kerültek IT-sek, grafikusok, szoftverfejlesztők a csapathoz, akikkel a közös pont elmondása szerint az volt, hogy mindannyian a dobozon kívül gondolkodtak.

Azt a Tisza Párt alelnöke elismerte, hogy Magyar Péter személyében a mozgalomnak egy olyan vezetője volt, aki jól ismerte az ellenfél gondolkodását, azonban azt, hogy hogyan kell teljesen másképp kommunikálni, menet közben közben tanulták meg.

A kampány során a Tisza a Fidesszel ellentétben nem vetett be generatív AI-jal készített videókat, a mesterséges intelligenciát kizárólag adatfeldolgozásra használták. Konkrét példaként a Tisza Világ applikációt hozta fel, aminek kidolgozása előtt több konferenciára is eljártak, hogy végül egy olyan platformot hozzanak létre, ami nemcsak kommunikálni lehessen a közösségük felé, hanem összetartani, valamint aktivizálni is – ennek adatfeldolgozása során használtak mesterséges intelligenciát.

„A közigazgatás nem az innovációhoz van felépítve”

Radnai Márk kitért kormánybiztosi megbízatására is, aminek célja, hogy a döntésekbe aktívan becsatornázzák a társadalmat. Szerinte az előző kormány konzultációival ahhoz szoktunk hozzá, hogy olyan jellegű kérdéseket tesznek fel, amire egyértelműen igennel vagy nemmel válaszol mindenki, és nincs benne lehetőség összetett kérdésekre és válaszokra.

A deliberatív demokrácia és a részvételiség ennek az ellentéte. A választókat edukálni kell, megmutatni nekik a nemzetközi példákat, és ennek van egy útja

– véli a kormánybiztos, aki szerint nemcsak eldöntendő kérdéseket kell közzétenni, hanem kérdőíveket is. A választó ezek során tanul, kialakul egy saját véleménye, ami alapján válaszokat ad, és a jó részvételiséghez szerinte hozzátartozik, hogy később látja azt is, hogy a válaszai miként járultak hozzá a döntéshozatalhoz, vagy hogy épp miért maradtak ki.

Ezt ugyanakkor nem úgy kell elképzelni, hogy az AI készítsen a válaszokból egy tanulmányt, hanem hogy egy olyan dashboard-rendszert kell felépíteni vele, amiben könnyen követhetőek az adatok. Ugyanis szerinte az nem járható út, hogy a több ezer választ papíralapon őrzik egy minisztérium szobájában, és majd a döntéshozók ott lapozgatják ezeket.

A kormánybiztos emiatt első számú céljának a részvételiség jó megoldásának kialakítását tekinti, amihez azért kell hibrid modell, mert az állam így nem tudja befolyásolni a válaszadókat, valamint a résztvevők adataival sem tud visszaélni – szerinte a jó megoldás, ha kutatóintézetek delegáltjai írják a kérdéseket.

Konkrét példaként elmondta, hogy a közmédia megújítása kapcsán is használtak AI-t: a különböző szakmai szervezetekkel folytatott beszélgetések nyomán keletkezett egy tudás, valamint sok adat, amiket összefésülve készítettek egy 10 fejezetből és összesen 80 kérdésből álló kérdőívet, amikből különböző dashboard-rendszereket lehet létrehozni. Egy 15 fős kutatási csapat készítette a kérdőíveket, míg a feldolgozásukat egy 20 fős stáb folytatja.

Arra a kérdésre, hogy mennyire nehéz mindezt bevezetni, Radnai elmondta, hogy minden váltás nehéz.

Amikor azt mondom, hogy paradigmaváltásra van szükség, ahhoz erős akarat is kell, hogy megvalósuljon. Bízom benne, hogy amíg engedik, hogy csináljam, el fogok jutni egy olyan szintre, hogy ez nem visszafordítható

– mondta a kormánybiztos, aki hozzátette, hogy ez már csak amiatt is nehéz, mert a közigazgatás nem épp az innovációhoz van felépítve, hanem épp ellenkezőleg.

Elmondta, hogy sok minisztériumban a gépek, az internet sebessége és más eszközök is elmaradottak, emiatt szerinte a kőkorszakból indulnak.

Egyébként ennek ellenére a legtöbb minisztertől óriási nyitottságot lát erre a megoldásra – konkrét példaként Vitézy Dávid közlekedésért és beruházásért felelős minisztert említette, aki elsőként akarta ilyen módon lefolytatni a KRESZ-szel és az e-rollerekkel kapcsolatos társadalmi egyeztetést.

Radnai szakmai vitákat szeretne a parlamentben

A beszélgetés végén a politikára térve Radnai kifejtette, miért úgy fogalmazott, hogy „amíg engedik”, addig dolgozna valamin. Mint mondta, mindig így fogalmaz, alapvetően nem politikus, és a korábbi karrierpolitikusokkal ellentétben ebből nem meggazdagodni szeretne, nem akar hatalmat, hanem addig dolgozni, amíg annak van értelme és segíti a társadalmat.

Emiatt a „régi politika” eszközeit és gondolkodásmódját rendkívül toxikusnak tartja, és elszomorítja, ami a parlamentben zajlik. Felsorolta, hogy amióta a politikába lépett, próbálták már mindennel lejáratni, és gyakran hazudoztak róla, de ő addig fog a politikában dolgozni, amíg van értelme, és azzal valóban fejlesztheti az országot.

Nagyon nem erre számítottam. Azt gondoltam, hogy lehet szakmai szempontból haladni és vitatkozni, de ehelyett minden a politikai narratívaépítésről, a politikai csatározásokról és a politikai kommunikációról szól

– fogalmazott Radnai, aki szerint például a Művelődési Bizottságban a Független Közmédia Testület tagjainak kiválasztásánál még szakbizottsági szinten is narratívaépítésre kívánta azt felhasználni Szentkirályi Alexandra.

Visszaemlékezett, hogy amikor telefonon egyeztetett a bizottság fideszes és mi hazánkos tagjaival, hogy a szándékos politikai csapda helyett szakmai szempontok szerint menjenek tovább, akkor szerinte nem is értették, hogy egyáltalán miről beszél.

A narratívák harca élvezetes, amíg az egy jó show-műsor, de én mégis azt a pillanatot várom, amikor arról lehet beszélni, hogyan lehet fejleszteni az országot, és szakmai kérdésekkel foglalkozunk

– mondta Radnai.

A 2029-es EP- és önkormányzati, valamint a 2030-as országgyűlési választásokra rátérve elmondta, hogy nem arra akarja az energiát pazarolni, hogy ezekben a kampányokban miként lehet győzni. Az foglalkoztatja, miként lehet egy olyan államot visszaépíteni, ami nem az emberek ellen, hanem értük dolgozik, és az embereknek segítene, hogy jobb jövőjük lehessen.

Végezetül elmondta, abban bízik, hogy az idei választással ellentétben 2029-ben és 2030-ban is tisztességes, fair versenyek lesznek, és majd az győz, aki a legjobb, és aki legtöbbet tenne az országért.

Inkább az állam fejlesztésével kell foglalkozni

– foglalta össze röviden Radnai Márk.

(Borítókép: Radnai Márk 2026. szeptember 8-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)