Európa mesterséges intelligencia-problémája nem elsősorban az, hogy a vállalkozások ne használnák az új technológiát, hanem hogy a legfontosabb modelleket, chipeket és infrastruktúrát mások fejlesztik, miközben az Európai Unió jelentős energiát fordított a piac szabályozására – erről beszélt Orbán Balázs az AI Summit Budapest 2026-on. Orbán szerint az AI-versenyt nem lehet leválasztani Európa drága energiájáról, gyenge gazdasági növekedéséről és geopolitikai stratégiájáról sem.

Úgy látja, a kontinensnek a konfrontáció helyett az Egyesült Államokkal, Kínával és más technológiai központokkal kialakított együttműködésre kellene építenie.

„A mesterséges intelligencia az egyik legfontosabb kitörési pont globálisan, gazdaságszerkezeti szempontból” – fogalmazott Orbán Balázs a Siklós András által moderált pódiumbeszélgetésen.

Orbán szerint az alaphelyzet az, hogy Európa gazdaságilag egyre inkább lemarad az Egyesült Államoktól és Kínától, miközben éppen azok az ágazatok hiányoznak a kontinensről, amelyek jelenleg a globális beruházási hullámot hajtják. Ezt az AI különösen látványossá teszi.

Orbán Balázs az európai versenyképességi problémát az energiaárakkal kötötte össze, illetve arról beszélt, hogy szerint Európa lényegében úgy szabályozta a mesterséges intelligenciát, hogy közben nincs megfelelő technológiai súlya a globális versenyben.

Arról is beszélt, hogy különbséget kell tenni a technológia használata és birtoklása között. Szerinte az európai vállalatok AI-használata nem marad el drámaian az amerikaitól, a nagy különbség inkább abban van, hogy ki fejleszti az alapmodelleket, ki gyártja a hardvert és kinél koncentrálódik az ebből létrejövő gazdasági érték.

Nem csak az a kérdés, mire költ Európa, hanem honnan lesz rá pénze

Orbán Balázs szerint az EU egyszerre szeretne többet költeni védelemre, Ukrajnára, zöld átmenetre, technológiai versenyképességre és számos szociális célra, miközben a gazdasági növekedése alacsony.

„Honnan lesz pénz?” – tette fel a kérdést.

Úgy érvelt, hogy Európa az elmúlt években egy konfrontációra épülő geopolitikai stratégiát választott, amelyben egyre több erőforrás jut fegyverkezésre és Ukrajna támogatására. Szerinte ez az AI-hoz hasonló produktív technológiai beruházásoktól von el forrásokat.

Siklós András ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai fegyverkezés egyik elsődleges oka éppen az volt, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása megmutatta: az EU katonailag túlzottan az Egyesült Államokra támaszkodott. Védelmi képességet pedig nem azért kell építeni, hogy a fegyvereket feltétlenül használják, hanem azért is, hogy elrettentsenek egy lehetséges támadót.

Kínával nem konfrontációt, hanem együttműködést akar

Orbán Balázs innen jutott el Magyarország külgazdasági pozíciójához. Szerinte egy tízmilliós, energiaimportra szoruló, komoly nyersanyagkészletekkel nem rendelkező ország számára különösen fontos, hogy minél több technológiai központtal legyen működő kapcsolata.

Orbán szerint egy olyan korszakban, amikor Kína maga is az AI és az elektromobilitás egyik globális technológiai központja, Magyarországnak gazdasági érdeke fenntartani a kapcsolatokat.

Orbán Balázs egy Oroszországgal kialakuló „diplomáciai háborúról” is beszélt. A magyar kormány éppen szeptember 8-án jelentette be, hogy tíz orosz diplomatát utasít ki, mert a külügyminisztérium szerint a bécsi egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységet végeztek. Moszkva kemény válaszlépést ígért. A magyar külügy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány nem kívánja megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal.

Orbán Balázs ezt a külpolitikai irányváltást is gazdasági kockázatnak látja, különösen az energiaellátás miatt.

A Patrióták programját vinné tovább

A beszélgetés második felében Orbán Balázs saját politikai jövőjéről és a Fidesz nemzetközi kapcsolatrendszeréről is beszélt.

Szerinte meg kell őrizni és részben újra kell építeni azokat a nemzetközi kutatóintézeti, think tank és politikai kapcsolatokat, amelyeket az előző kormányzati időszakban alakítottak ki. Orbán szerint a felhalmozott nemzetközi kapcsolati és szakmai tudást nem szabad elveszíteni.

Azt is jelezte, hogy új elemző- és kutatóintézetek létrehozásában gondolkodnak, amelyek nem kizárólag magyar közönségnek dolgoznának, hanem angol nyelven, nemzetközi kutatói közösséggel próbálnák „magyar szemüvegen keresztül” értelmezni a globális folyamatokat. Politikailag ezt a Patrióták Európáért irányvonalához kötötte, amelynek Orbán szerint az az alapállítása, hogy az EU jelenlegi geopolitikai és gazdaságpolitikai iránya nem szolgálja megfelelően a tagállamok érdekeit, ezért jelentős irányváltásra lenne szükség.

Magyarország egyetlen igazi ütőkártyája a tudás lehet

Orbán Balázs a beszélgetés végén visszakanyarodott Magyarországhoz. Szerinte egy külföldi befektető számára első látásra nem feltétlenül magától értetődő, miért éppen egy tízmilliós, nyersanyagokban szegény, energiaimportra szoruló közép-európai országot válasszon. Magyarországnak ezért olyan „selling pointot” kell felépítenie, amely tudásra, innovációra, emberi tőkére és nemzetközi kapcsolatépítésre épül. Ebben pedig Orbán szerint politika és gazdaság nem választható szét teljesen.

A politika egyik feladata az lenne, hogy olyan kapcsolatokat építsen Kínában, az Egyesült Államokban, az arab világban vagy más technológiai központokban, amelyekből magyar vállalkozások és kutatóhelyek is profitálhatnak.