Az ingatlanfejlesztési szektorban jelenleg két alapvető kérdés határozza meg a fenntartható anyaghasználatot. Az egyik, hogy mit szabad beépíteni, amire egyértelmű válaszok léteznek a kötelező határértékek, a különböző direktívák és az Európai Zöld Megállapodás (EU Green Deal) építőiparra vonatkozó szabályozásai révén. Arra kérdésre azonban, hogy a megengedett anyagok közül melyeket érdemes beépíteni, lényegesen nehezebb választ adni.

Miközben pontosan szabályozva van, hogy milyen anyagokat szabad beépíteni, az Európai Unióban jelenleg nincs olyan egységes döntéstámogató adatbázis vagy jogi iránymutatás, amely megmutatná, hogy fenntarthatósági szempontból melyeket érdemes valójában választani

– mondta előadásában Orosz Tibor, a BAM Group társtulajdonosa.

Az ingatlanfejlesztési piacon jelenleg éles különbség mutatkozik az irodai és kereskedelmi célú épületek, valamint a lakóingatlanok zöldítése között. Az irodapiacon az olyan nemzetközi minősítési rendszerek, mint a BREEAM, a LEED vagy a DGNB követelményeinek való megfelelés mára alapelvvé vált. A piac ezeket a tanúsításokat és a megszerzésükkel járó költségeket beárazza az ingatlanok értékesítése során, így a vállalatok ESG-stratégiájának részeként az üzleti megfontolás és a zöldítési szándék egybeesik.

A lakáspiacon ugyanakkor ez a mechanizmus még nem működik. A BAM Group saját fejlesztési gyakorlatában a lakóépületeit is a nemzetközi standardok szerint minősítteti, ami jelenleg még egyedinek számít a piacon. Az egyik lakóprojektjük esetében a zöld tanúsítványt akkor kapták kézhez, amikor a lakások 100 százalékát már értékesítették. Az adatok összehasonlítása azt mutatta, hogy a beszállítói lánc zöldítésével járó többletráfordítások a lakások eladásánál nem hoztak számszerűsíthető, matematikai alapon kimutatható üzleti előnyt vagy megtérülést.

A lakáspiacon jelenleg még elválik egymástól a környezeti elkötelezettség és az üzleti racionalitás, mert a vásárlók a hőszigetelésen túlmutató zöldítési törekvéseket, például a beszállítói lánc fenntarthatóságát még nem árazzák be.

A lakossági fogyasztók jelenleg elsősorban a reklámokból ismert és könnyen értelmezhető paramétereket – például a hőtechnikai tulajdonságokat és az épület éghajlati alkalmazkodóképességét – veszik figyelembe a vásárláskor. A beszerzési láncok fenntarthatósága és az anyagfelhasználás környezeti hatásai még kívül esnek a fogyasztói döntési körön, jóllehet az irodaházak és a lakóépületek anyagfelhasználása 85-90 százalékban megegyezik, és a felhasználók ugyanazok az emberek, akik mindkét környezetben jelentős időt töltenek el.

Az áttörést a lakáspiacon az hozhatja el, ha a piac formálódása révén a lakóingatlanok szegmensében is kialakul az az összhang a fejlesztői tér, az üzleti érdek és a fenntarthatósági törekvések között, amely a kereskedelmi és irodai ingatlanok piacán már létrejött.

A klímaváltozás közvetlen hatásai már a mindennapi működésben is jelentkeznek

A nehézipar zöldítése, a szigorodó ESG-előírásoknak való megfelelés és a tudományos kutatások ipari hasznosítása volt a fókuszban a Sustainable World 2026 konferencia délutáni panelbeszélgetésén, ahol a BorsodChem, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), valamint az egyetemi kutatásokból kinőtt deep-tech startup képviselői vitatták meg a szektor előtt álló legfontosabb gyakorlati kihívásokat és technológiai megoldásokat.

A BorsodChem ipari vízellátását biztosító Sajó folyó vízhozama idén augusztusban kritikus szintre csökkent. Bár a tervezett nyári karbantartási leállás miatt ez nem okozott azonnali termeléskiesést, a vállalat hosszú távú megoldást dolgozott ki a kockázatok kezelésére. Egy 2,5 millió eurós barnamezős beruházás keretében egy régi, 200 ezer köbméteres medencét alakítanak át, amely alkalmas lesz az esővíz és az ipari tisztított vizek gyűjtésére, valamint magas folyóvízállás esetén tartalékképzésre. A jövő nyáron üzembe lépő rendszer segítségével a gyáron belül keringtetett vízzel oldják meg a hűtést, így minimalizálják a Sajó vízszintjétől való függőséget.

A BorsodChem az elmúlt években jelentős lépéseket tett az importkitettség és a szállítási emisszió csökkentése érdekében is. „Korábban Ázsiából, 8-9 ezer kilométeres tengeri és szárazföldi úton szállítottunk kulcsfontosságú alapanyagokat, amelyet egy 167 millió eurós beruházással megvalósult, közvetlen csővezetékes összeköttetéssel rendelkező új üzem váltott ki. Az alapanyagként szükséges benzolt jelenleg kizárólag vasúton, Európából szerezzük be” – mondta Lehotainé Takács Zsuzsanna, a BorsodChem fenntarthatósági vezetője.

Emellett a körforgásos gazdaság jegyében sólepárlót építettek, amely a korábban zagytározókban tartott sós technológiai vizet tisztítja meg és vezeti vissza az elektrolízis folyamatába. A használaton kívüli negyedik sós medencét az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködésben madárvédelmi területté alakították át, amely egyedülálló fészkelőhelyet biztosít egy speciális madárfaj számára.

A nehézipari transzformációt az egyetemi kutatás-fejlesztés is támogatja. A Szegedi Tudományegyetem nemcsak a környezetmérnöki vagy a környezetvédelmi jogi képzéseken keresztül képez szakembereket, hanem egy interdiszciplináris kutatás-fejlesztési és innovációs központon keresztül támogatja az ígéretes ötleteket. Az egyetem Virtus Programja hallgatói és kutatói életpályaprogramot működtet, amely Proof of Concept pályázatokkal segíti a prototípusok fejlesztését és a piaci hasznosítást – mondta Mátyás Dénes, a Szegedi Tudományegyetem, Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóságának fenntarthatóságért felelős igazgatóhelyettese.

Egy ilyen egyetemi alapkutatásból (szén-dioxid-elektrolízis) nőtt ki az a deep-tech startup is, amely alacsony hőmérsékletű elektrolizáló technológiát fejlesztett ki. A berendezés a felfogott szén-dioxidot szén-monoxiddá alakítja, amely fontos platformvegyületként szolgál a gyógyszeriparban, a vegyiparban és az acélgyártásban. A startup idén nyáron sikeresen tesztelte berendezését ipari körülmények között egy osztrák acélműben. A kritikus komponenseket egy hollandiai gyártópartner állítja elő, a konténeres modulok sorozatgyártása és értékesítése pedig jövőre indul el. Ez a megoldás lehetővé teszi a nagyvállalatok számára, hogy kisebb beruházási kockázattal teszteljék a technológiát saját telephelyükön, mielőtt több tízmillió eurós rendszerek kiépítése mellett döntenének.

"Egy technológia önmagában attól, hogy környezetbarát, még nem lesz nyereséges; a valódi értéket az jelenti, ha képes ellátásbiztonságot és piaci versenyelőnyt nyújtani a szigorodó szabályozási környezetben" – fogalmazott Engel Gábor, az eChemicals Business Development and Marketing Senior Directora, utalva arra, hogy a szén-dioxid-visszaforgatás az Európai Unió importáru-karbonizációs mechanizmusa (CBAM) miatt komoly gazdasági előnyt jelenthet a vállalatoknak.

A startup elsősorban az európai uniós és a távol-keleti piacokat célozza meg, ahol kiemelkedő az érdeklődés a technológia iránt, míg az Egyesült Államokban a jelenlegi politikai klíma kevésbé támogató, bár a hosszú távú trendek ott is az átállást vetítik előre.

Címlapkép forrása: Portfolio