A kormányfő keddi parlamenti felszólalásában a megyei önkormányzatok jelenlegi rendszerének felszámolását helyezte kilátásba, mivel szerinte a Fidesz "teljesen kiüresítette" ezeket az intézményeket, amelyek mára a "szétesett ellenzék" kifizetőhelyeivé váltak, ezért a rendszer jelenlegi formájában felesleges és okafogyott.

A megyei önkormányzatokról valószínűleg nem sokan hallottak – tekintve, hogy 14 éve a korábbi jelentőségük a töredékére csökkent –, így cikkünkben megnézzük, hogy milyen testületekről van szó, és mit hozhat a miniszterelnök bejelentése.

Valaha kórházakat és iskolákat működtettek – aztán jött az orbáni reform

A rendszerváltás után kialakított önkormányzati rendszerben a megye jóval több volt egy közgyűlésnél és az azt kiszolgáló hivatalnál. Az 1990-es önkormányzati törvény szerint a megye feladata volt többek között azoknak a körzeti jellegű közszolgáltatásoknak a biztosítása, amelyek egy-egy településnél nagyobb térséget szolgáltak ki, illetve amelyek ellátására egy települési önkormányzatot önmagában nem lehetett kötelezni.

Így a megyék fokozatosan jelentős fenntartói szerepre tettek szert: hozzájuk tartoztak többek között középiskolák, szakképző és speciális oktatási intézmények, kórházak és egyéb egészségügyi szolgáltatók, szociális és gyermekvédelmi ellátóhelyek, valamint múzeumok, könyvtárak és más kulturális létesítmények.

Ennek a rendszernek 2011 végén lett vége. Az Orbán-kormány az önkormányzati rendszer központosításának részeként úgy döntött, hogy 2012. január 1-jétől az állam átveszi a megyei önkormányzatok intézményeit, az azokhoz kapcsolódó vagyont és fenntartói jogokat, egyúttal átvállalja a megyék adósságát is.

Az akkori kormányzati összesítés szerint 475 oktatási, 132 szociális és ifjúságvédelmi, 74 közművelődési és további 25 más intézmény, gazdasági társaság vagy alapítvány került állami kézbe; az állam mintegy 187 milliárd forintnyi adósságot is átvállalt.

Az átvétel az egészségügyi intézményekre is kiterjedt. Ekkor történt az is, hogy a közigazgatási feladatok jelentős része nem a választott megyei vezetéshez, hanem a kormány alá rendelt kormányhivatalokhoz került.

Mi maradt akkor a megyei önkormányzatoknál?

A jelenlegi önkormányzati törvény meglehetősen tömören fogalmaz: a vármegyei önkormányzat "területi önkormányzat", amely területfejlesztési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatokat lát el.

Hogy ez pontosan mit jelent?

• A vármegyei önkormányzat készíti és fogadja el a megye területfejlesztési koncepcióját és programját,
• részt vesz az országos és uniós operatív programok tervezésében,
• elkészíti az Integrált Területi Programot, figyelemmel kíséri a fejlesztések végrehajtását,
• összehangolja a különböző települések és térségi szereplők fejlesztési elképzeléseit, továbbá
• a vármegyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról.
• Emellett területrendezési feladata is van: véleményezi az országos terveket, és az érintett települések bevonásával elfogadja a vármegye területrendezési tervét.

Tehát ugyan a korábbiakhoz képest csökkent a megyei önkormányzatok súlya, a területfejlesztésben azonban megmaradt egy kapuőri, tervező és részben pénzelosztó szerepük. Ez a szerep pedig kiváló lehetőséget biztosított a megyei vezetőknek a politikai nyomásgyakorlásra.

Politikai bunkósbot

Ennek belátására elég végiggondolni, hogy egy polgármester számára az újraválasztása szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy megépülhet-e egy út vagy fel lehet-e újítani egy óvodát. E projektek jelentős részét a megyei területfejlesztési rendszeren keresztül lehetett megvalósítani, ezért a települési vezetők számára korántsem volt közömbös, milyen kapcsolatot ápolnak a (vár)megye irányítóival. Ez pedig jellemzően a Fideszt jelentette: a párt 2010 óta dominálja a megyei önkormányzatokat; a legutóbbi, 2024-es önkormányzati választáson pedig a Fidesz–KDNP mind a 19 vármegyében győzött.

A jó kapcsolat jelentőségét mutatja például az a vita, ami 2021-ben alakult ki Csongrád-Csanádban arról, hogyan osztják fel a 2021-2027-es TOP Plusz fejlesztési keretet. A megyei közgyűlés döntése szerint a 22 ezres, fideszes vezetésű Makó számára 10 milliárd forintos keret jutott, miközben a 161 ezres, emberemlékezet óta szocialista vezetésű Szeged 8,5 milliárd, a Márki-Zay Péter vezette, 43 ezres Hódmezővásárhely pedig 6 milliárd forintos kerettel számolhatott.

A megyei önkormányzatok politikai felhasználásának talán legtisztább példáját azonban nem is egy uniós pályázat, hanem a különleges gazdasági övezetek rendszere szolgáltatta. Amikor Gödön 2019-ben ellenzéki vezetést választottak, a kormány 2020-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung akkumulátorgyárának területét. Emiatt a gyár helyi adóbevételei és az ezek fölötti rendelkezés joga elkerült Göd önkormányzatától, és a fideszes többségű Pest Megyei Önkormányzathoz került. Az elvonás nagyobb összeget érintett, mint amennyi egy év alatt a város büdzséjébe összesen befolyt: a Samsung csak 2023-ban mintegy 6,8 milliárd forint helyi adót fizetett a vármegyének, míg Göd teljes éves bevétele körülbelül ötmilliárd forint körül alakult.

A vármegye aztán maga dönthetett a pénz jelentős részének felhasználásáról. A később nyilvánosságra került adatok szerint a négy év alatt a Pest megyei önkormányzathoz mintegy 14 milliárd forint folyt be a gödi különleges gazdasági övezetből, és ebből több százmillió forint került olyan civil szervezetekhez is, amelyeknek fideszes politikusokhoz vagy kormánypárti kommunikációhoz volt kötődésük. Azóta a különleges gazdasági övezetek rendszerét 2025-től végül megszüntették, így ez a konkrét mechanizmus ma már nem működik.

Tovább centralizál a Tisza-kormány?

Mindennek fényében nem meglepő, hogy Magyar Péter a megyei közgyűlések beszántását jelentette be. Arról azonban még a jelek szerint nem született döntés, hogy a fenti feladatok sorsa mi lesz. A miniszterelnök felszólalásában csupán annyit mondott erről, hogy ezt meg kell vizsgálni. Hozzátette, hogy a fejlesztésekről a jövőben jobban az önkormányzatokra támaszkodva szeretnének dönteni, lehetőleg a szintén frissen bejelentett Szent István Vidékfejlesztési Programhoz hasonló mechanizmussal.

A jelenlegi körülmények közt azonban nehéz látni, hogy ha megszüntetik a megyei önkormányzatokat, akkor az hogyan eredményezhetne mást, mint hogy a feladataikat a kormány veszi át, és így még központosítottabban fog eldőlni a források elosztása.

A települések jelentős részének ugyanis – méreténél fogva – nincs kapacitása és szaktudása olyan típusú tervezésre, mint ami jelenleg megyei szinten zajlik; ráadásul ha volt is, az utóbbi években az uniós pénzek befagyasztása miatt az is leépült. Így könnyen lehet, hogy a mostani döntés végül nemcsak "fideszes kifizetőhelyeket" számol majd fel, hanem az önkormányzati rendszert is tovább központosítja.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Illyés Tibor