GazdaságSzerző: economx 4 napja 4 percnyi olvasás
Megdöbbentette az ország egyik felét, és Moszkvát is, hogy kedden egy huszárvágással utasított ki tíz orosz diplomatát Orbán Anita külügyminiszter, válaszul máris fagyos fuvallat érkezett a Kremlből. Pedig még nincs vége: titkosszolgálati értesülések szerint hamarosan újabb küldötteknek köthetnek útilaput a lábára. Úgy néz ki, a nyugati szövetségesek védelmét is szolgáló lépések árát a magyar adófizetőknek kell majd megfizetni.
Magyarország kémkedés miatt kedden tíz orosz diplomatát utasított ki az országból, amire válaszul Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte, Oroszország „kemény és a budapesti ruszofób lobbi számára fájdalmas” választ fog adni, amelynek idejét "meg fogjuk tudni".
Erről Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház elnökhelyettese a RIA Novoszti hírügynökségnek azt mondta: a többszörösen barátságtalan lépés nyílt kihívás, ami mögött Brüsszel és a NATO áll, megkövetelték a „posztorbáni” Magyarországtól. Közölte:
a számlát mindenesetre a magyar adófizetőknek kell majd kifizetniük.
Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország budapesti nagykövete pedig úgy nyilatkozott, az új magyar kormány "ideologizált oroszellenes fóbiák fogságába került", a pragmatikus együttműködés folytatására vonatkozó kijelentései egyáltalán nem érnek semmit – idézi az Index.
Túl sokat kellett várni a kormány ezen lépésére Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint, aki rámutat: Orbán Anita a bejelentésben úgy fogalmaz, hogy az orosz képviselet emberei olyan tevékenységet folytattak, amely „a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható” – ez pedig a kémkedés eufemisztikus megnevezése. A döntés viszont szerinte egyáltalán nem meglepő.
Felidézi, az Orbán-kormány idején az úgynevezett csendes kiutasítás vált a magyarországi kémelhárítási műveletek védjegyéve. Vagyis, ha egyáltalán hazaküldtek orosz kémeket, azt mindig titokban tartották, nehogy még jobban felbőszítsék a Kremlt. Ez a gyakorlat változik Magyar Péterékkel, aki az első napokban már be is kérette az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért orosz dróntámadás miatt.
Ám mindez még csak a kezdet – jelezte. Hazai biztonsági és kémelhárítási források alapján ugyanis Panyi Szabolcs úgy tudja, a Tisza-kormány hamarosan szélesebb retorziós lehetőségekhez juthat:
egy több mint egy tucat azonosított, diplomáciai fedésben működő orosz kémet tartalmazó hosszú, frissített listához.
Így pedig hozzáfoghatnak az EU/NATO védőpajzsán keletkezett kémelhárítási rés befoltozásához, amely rést Orbán Viktorék szándékosan hagytak nyitva – jelezte.
A listázás ugyanis nem újdonság: információi szerint közvetlenül Ukrajna megtámadása után, 2022 februárjában
a magyar kémelhárítás pont ugyanilyen, kiutasítandó diplomatákat felsoroló listát adott át az Orbán-kormánynak, ám erre a válasz a részükről egy határozott „nem” volt.
Ezzel Magyarország szinte az egyetlen EU- és NATO-tagállam maradt, amely Ukrajna lerohanása után nem tette meg a szükséges lépéseket – állapítja meg. Így történhetett, hogy az orosz hírszerző szolgálatok – az SZVR és a GRU – rezidentúrái a Bajza utcai orosz nagykövetségen szinte teljesen érintetlenek maradtak.
A csendes kiutasítások egyik érintettje Panyi szerint Artur Szuskov SZVR hírszerzőtiszt volt, akit idén május 4-én utasítottak ki – Szuskov a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Magyar Külügyi Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem környékén végzett kémtevékenységet.
A másik csendes kiutasítás két éve, június 20-án történt, amikor is Andrej Tarakanov harmadtitkárt, diplomáciai fedésében tevékenykedő GRU-tisztet hazaküldték Moszkvába. Tarakanov 2023 augusztusától alig töltött el egy évet Magyarországon, de valójában más EU-tagállamok ellen irányuló orosz befolyásolási műveletekben vett részt – állítja.
Ez megerősíti azt, amire nemzetbiztonsági szakértők régóta figyelmeztetnek:
Budapest a tágabb schengeni térség elleni orosz kémtevékenység egyfajta ugródeszkájává, logisztikai bázisává vált.
A Magyar Külügyi Intézet kutatási és tudományos ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese megerősítette az MTI-nek, hogy a kiutasított diplomaták hírszerzői tevékenységet folytattak Budapestről, ezt jelenti a tárcavezető által használt megfogalmazás.
Rácz András jelezte, pontosan nem tudja, miért most született ez a döntés, de a tágabb kontextus az, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta az EU tagállamaiból több mint 600, diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzőt küldtek haza. Most Magyarország gyakorlatilag csatlakozik az európai uniós szövetségesekhez abban a tevékenységben, hogy csökkentse az Oroszországi Föderáció hírszerző kapacitásait az Európai Unió és a NATO tagországainak területén – mondta.
A Külügyminisztérium hivatalos listája szerint Magyarországon jelenleg 47 orosz diplomata dolgozik, vagy 47 orosz diplomata van akkreditálva, akiket további 41 házastárs kísér, nekik jellemzően szintén van diplomáciai útlevelük. Az érintetteknek a teljes családjukkal kell elköltözniük, amihez kell némi idő: a gyerekeket ki kell venni az iskolából, az ingóságaikat össze kell csomagolniuk.
„Korábban a szövetségeseink biztonságának is ártottunk, hogy nem küldtünk haza ilyen figurákat, akik a szövetséges országokban is hajthattak végre műveleteket” – fogalmazott, kifejtve, hogy az orosz hírszerzők nagyon aktívan használják a schengeni zónát. Korábban például Prágát használták kémközpontnak, ahonnan rendszeresen hajtottak végre műveleteket Szlovákiában, Ausztriában, Németországban és más tagországban. A szakértő szerint szinte biztos, hogy Oroszország arányos válaszként haza fog küldeni magyar diplomatákat.
Dull Szabolcs elemző szerint az eddigi legerősebb üzenet Moszkva felé annyiban nem meglepő, hogy már a kampányban ígérték: szakítanak az Orbán-féle, oroszbarát politikával, és a Tisza-kormány az EU felé fordul jobban. Ez már kezdettől látszik szimbolikus és érdemi lépésekben: például felkerült az EU-zászló az Országházra, míg Magyar Péter látogatása Berlinben, Párizsban és Brüsszelben már konkrét lépéseket jelentett.
Az új magyar külügyi stratégia pedig egyértelművé tette, hogy a háborúban az orosz félt agresszornak tekintik és így is kezelik – idézi fel.
Az elemző szerint a két ország viszonya a kiutasítással nyilván sokkal fagyosabb lesz, mint az elmúlt 16 évben. Az orosz kormány máris "kemény és fájdalmas válaszlépést" ígért, bár még nem tudni, milyen területeken fog ez fájni. Hozzátette:
A magyar-orosz viszony geopolitikai és gazdasági következményei viszont egyelőre felmérhetetlenek.
Egy Romániában letelepedett orosz állampolgár által tervezett szabotázsakció megakadályozásáról számolt be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A férfit 2026 februárja óta figyelték, mivel a NATO-tagországok által használt kommunikációs központokról és katonai támaszpontokról, a nemzeti védelmi, közrendvédelmi és nemzetbiztonsági rendszer intézményeiről, valamint kiemelten fontos infrastruktúráról készített fénykép- és videofelvételeket – számolt be az MTI. A 40 éves gyanúsítottal szemben felforgató tevékenység kísérlete miatt folyik eljárás, és kezdeményezték az előzetes letartóztatásba helyezését a bukaresti táblabíróságnál. A hatóság szerint az alkalmazott módszerek hasonlítanak azokhoz, amelyeket az Oroszországhoz köthető szervezetek használtak más európai szabotázshálózatok működtetésénél. Eszerint egy közvetítő utasítására készültek a felvételek stratégiai katonai jelentőségű célpontokról, például ukrán Antonov teherszállító repülőgépekről. A SRI szerint Oroszország továbbra is kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket vesz igénybe ilyen illegális tevékenységek végrehajtására.
Napi