KultúraSzerző: magyarnemzet 4 napja 3 percnyi olvasás
Koncertek, előadások és zenés felvonulás a Hagyományok Háza új összművészeti fesztiválján.
A fecskehajtás a szeptemberi évkörhöz kapcsolódik: ilyenkor a fecskék útra kelnek Afrika felé, miközben a paraszti gazdálkodásban is fontos időszak következik. A nyár vége a betakarítás, a szüret ideje, Kisasszony napja pedig a régi ünnepi rendben is fordulópontnak számított. A búcsúzás és a hála egyszerre jelenik meg benne: elengedni azt, ami elmúlt, és számba venni azt, ami megtermett. A Hagyományok Háza erre a gondolatra építette fel új fesztiválját, amelyet
a tervek szerint ezentúl minden évben megrendeznek.
Az idei alkalomnak külön súlyt ad, hogy több évforduló is kapcsolódik hozzá: a Hagyományok Háza fennállásának 25., a Magyar Állami Népi Együttes megalakulásának 75. és a Budai Vigadó épületének 125. évfordulóját is ünneplik. A programok szeptember 25-én és 26-án a Budai Vigadóban, a Corvin téren, a Szilágyi Dezső téren, a Fő utcán és a környező utcákban zajlanak.
A Kisasszony napjához kapcsolódó történetet a Magyar Állami Népi Együttes Rítusszínháza dolgozza fel. Az előadásban egymás mellé kerülnek a régebbi, kereszténység előtti rétegek és a keresztény hagyomány elemei, köztük a Mária-énekek. Az előadás különlegessége, hogy nem marad meg a színpadon: a Budai Vigadó homlokzatára fényfestés kerül, amelyben a fecskék útja is megjelenik. A fesztivál egyik érdekes vonulata éppen ez: a régi történeteket nem feltétlenül ugyanabban a formában kell megőrizni ahhoz, hogy érthetőek maradjanak. A szervezők több programban is azt keresik, hogyan lehet egy-egy tárgy, dallam vagy szokás mögötti történetet közelebb hozni azokhoz, akik már nem feltétlenül ismerik a hozzájuk tartozó eredeti közeget.
A Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban például a Virágok vetélkedése című vezetés kapcsolódik a Tulipán & zsálya kiállításhoz. A matyó, kalotaszegi, kalocsai és más vidékek virágmotívumai ezúttal nem pusztán díszítőelemként kerülnek szóba: a hozzájuk kapcsolódó formákat és ritmusokat a Magyar Állami Népi Együttes táncosai is megjelenítik. Ugyanitt kap helyet a Mesélő kertek – folklór és élőszó program, amelyben virágokhoz, gyógynövényekhez és kertekhez kötődő mondák, népmesék és eredettörténetek hangzanak el. A növényeknek a népi kultúrában betöltött szerepe így nem egy vitrinen keresztül, hanem történeteken és élőszón keresztül válik érzékelhetővé.
A tárgyaknak külön szerep jut a fesztiválon. A Mesélő tárgyak című bemutatóban 36 tárgyhoz 36 történet társul. A digitális kiállítási asztalon nem egyszerűen meg lehet nézni az egyes darabokat, hanem a hozzájuk kapcsolódó tudás és történetek is előhívhatók. Ez azért is fontos, mert a népi tárgykultúra sok esetben éppen a használati környezetével együtt érthető meg. Egy edény, textil vagy munkaeszköz önmagában keveset mond arról, hogyan éltek vele, ki készítette, milyen alkalomra használták, és mit jelentett annak, aki birtokolta. A tárgyak mögött ott vannak a készítők, a használók és azok a szokások is, amelyek között egykor helyük volt.
A fesztiválon a kézművesség is ezt az élő kapcsolatot erősíti. A vásár, a mesterek bemutatói, a gyerekeknek szóló foglalkozások és a közös alkotás mellett több olyan program is lesz, ahol nem kész tárgyakat lehet csak szemlélni, hanem a készítés folyamatába is be lehet kapcsolódni.
A rendezvény egyik különleges szakmai és zenei programja a ROOT_ED – Urban Roma Music / Városi cigányzene projekt lesz. A Hagyományok Háza nyilvános gyűjtést és műhelymunkát szervez neves roma zenészek részvételével, ahol
a városi roma zenei örökség eddig nem dokumentált dallamai és hozzájuk kapcsolódó történetek kerülnek felszínre.
Ezt követően pedig bemutató és kerekasztal-beszélgetés várja az érdeklődőket.
Ez a munka arra is rávilágít, hogy a népzenei gyűjtés nem lezárt történet. Bár a 20. században hatalmas mennyiségű anyag került archívumokba, ma is vannak olyan közösségek és zenei gyakorlatok, amelyekről kevés dokumentáció áll rendelkezésre. A városi roma zene különösen érdekes ebből a szempontból, hiszen olyan közegben alakult, amelyet a hagyományos néprajzi gyűjtés sokáig kevésbé követett.
Hasonlóan a kutatás kulisszái mögé enged betekintést a Kutatók Éjszakája programja. Előadások és beszámolók mellett régi, a népzenei és néptáncgyűjtések során használt technikai eszközöket is meg lehet ismerni az Eszközsimogató programon. A ma természetesnek tűnő hang- és képrögzítés mögött ugyanis hosszú évtizedek technikai története is ott van.
A zene közben végig jelen marad a fesztiválon. A Bére Banda, a Pengetős Trió, a Magyar Banda és a Palatkai Banda koncertjei mellett a Magyar Állami Népi Együttes zenészei is több helyszínen játszanak. A Szilágyi Dezső téri református templomban Istvánfi Balázs és Németh András dudával és tekerőlanttal idézi fel a régi hangszeres hagyományt.
Szombaton a fesztivál egyik leglátványosabb része a felvonulás lesz: a menet a Batthyány térről indul, és a Fő utcán keresztül érkezik a Corvin térre. Táncosok, zenészek, lovasok, gólyalábasok és a Katasztrófavédelem Központi Zenekara is részt vesz benne, útközben pedig több alkalommal tánctérré alakul az utca. A felvonulást követően a Corvin téren folytatódnak a programok. A Fecskehajtó mesesátor mellett verbunkos műsor és
Sebő Ferenc emlékére rendezett koncert is lesz.
A nemrég elhunyt zenész, zenepedagógus és népzenekutató a Hagyományok Háza történetének is fontos alakja volt, az emlékkoncertet Gryllus Dániel állította össze.
Este ismét a Magyar Állami Népi Együttes kerül középpontba: a Rítusszínház előadása és a Budai Vigadó homlokzatára vetített fényfestés után a Martin György Néptáncszövetség Össztánca következik, amelyben mintegy háromszáz táncos és zenész vesz részt. A napot táncház és további előadások zárják.
Napi