A körforgásos gazdaságra való átállást tovább nehezíti a szűkös időkeret, mivel egy korszerű feldolgozóüzem engedélyezése és felépítése akár négy-öt évet is igénybe vehet.

Nem az a kérdés, hogy lesz-e hulladék, hanem az, hogy mikor érünk oda, hogy ezeket feldolgozzuk, és ne árasszanak el bennünket

– világított rá a helyzet súlyosságára a Sustainable World 2026 konferencián tartott előadásában Simon Anita, az ALTEO Csoport fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese. A jövőbeli katasztrófa elkerüléséhez elengedhetetlen a termékek élettartamának növelése, a szigorú uniós újrahasznosítási célok teljesítése és a domináns ázsiai szereplőkkel való stratégiai együttműködés.

A probléma kiterjedtségét jól mutatja, hogy az Európai Unióban egy átlagos háztartásban 74 elektronikai és okoseszköz található. Ezek közül 61-et aktívan használnak, miközben kilenc teljesen kihasználatlanul hever a fiókokban.

A 2023-as adatok szerint a hazai e-hulladék-begyűjtés 6 kilogramm/fő, ami jelentősen elmarad a 11,6 kilogrammos uniós átlagtól.

Ugyanakkor 2015 és 2023 között a begyűjtött mennyiség folyamatosan és jelentősen nőtt. A gazdasági fejlődés és a környezeti terhelés kapcsolatát leíró Környezeti Kuznets-görbe hagyományos értelmezése az elektronikai eszközök rendkívül gyors cserélődése miatt ma már megkérdőjeleződik. A gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti terhelés csökkenését.

A körforgásos gazdaságra való sikeres átálláshoz és a fenntartható növekedéshez elengedhetetlen a termékek élettartamának növelése, az újrahasználat és a javíthatóság erősítése. Ugyancsak kulcsfontosságú a már meglévő, magas fejlettségi szintű kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és visszaváltási (DRS) rendszerek tudatos társadalmi beágyazása és szigorú szabályozási környezetbe illesztése.

Akadozik a körforgásos gazdasági modell

A globális gazdaság körforgásos modellje az elmúlt másfél évtizedben nemhogy javult volna, de romlott, miközben a szelektíven gyűjtött hulladék jelentős része még az Európai Unióban is a hulladékégetőkben köt ki. A Sustainable World 2026 konferencián rendezett panelbeszélgetés résztvevői szerint a valódi áttöréshez az anyagában történő hasznosításra, a szigorúbb iparági együttműködésekre és a fogyasztói edukációra van szükség.

Míg az Európai Unióban a körforgásos anyaghasználati ráta 13,2 százalék, addig globálisan ez a mutató mindössze 6,9 százalékot ér el. Ez ráadásul komoly visszaesést jelent a 2008-ban mért első, 9,1 százalékos értékhez képest.

A szelektív hulladékgyűjtés önmagában nem garantálja az újrahasznosítást: a becslések szerint a szelektíven begyűjtött anyagok 40-50 százalékát végül elégetik vagy külföldre exportálják. Ferencz Kornél, a VERTIKAL Group meghatározó tulajdonosa kiemelte, hogy az égetéssel az alapanyagok végleg elvesznek a gazdaságból. Bár a hazai begyűjtési infrastruktúra és a szakmai tudás rendelkezésre áll, a feldolgozókapacitások terén még jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a gyártási folyamatok és a hulladékgazdálkodás összehangolásával teljesíteni lehessen az uniós célszámokat.

Juhász András, a Bibo alapítója, ügyvezetője rámutatott, hogy a kőolaj alapú, szintetikus műanyagok nem bomlanak le, csupán egyre kisebb mikroműanyag-részecskékre töredeznek, amelyek a vízen keresztül bejutnak a termőföldekbe és az élő szervezetekbe. Ezzel szemben a mezőgazdasági hulladék keményítőjéből előállított, polimerizált bioplasztikok az elejétől a végéig teljesen szerves anyagok maradnak.

A szakember hangsúlyozta a műanyaghasználat egészségügyi kockázatait, különösen a mikrohullámú sütőben melegített műanyag dobozokból kioldódó vegyületek hatását a hormonháztartásra, a termékenységi rátára, valamint a daganatos megbetegedések valószínűségére. Bár a bioműanyagok előállítása jelenleg még mintegy 40 százalékkal drágább a hagyományos kőolaj alapú termékeknél, a termelési volumen növekedésével és a piaci kereslet bővülésével egy tízéves időtávon belül várható az árak kiegyenlítődése.

Az értéknövelő újrahasznosítás (upcycling) lehetőségeit Pinczés Marianna, a Virgin Oil Press ügyvezetője mutatta be: a vállalkozás más iparágak – elsősorban a borászatok és pálinkafőzdék – melléktermékeit használja fel élelmiszeripari alapanyagként. A borászatok szőlőtörkölyéből kinyert szőlőmagból szőlőmagolajat és gluténmentes lisztet állítanak elő, a visszamaradt szőlőhéjból pedig antioxidáns-kivonatokat készítenek a gyógyszeripar számára, sőt Olaszországban ebből már növényi bőrt is gyártanak.  

A körforgásos gazdaság termékei nem lesznek maguktól olcsóbbak, hiszen a hulladék alapanyaggá alakítása komoly logisztikai és szervezési költséggel jár; a cél az, hogy elérjük az általuk kiváltott hagyományos áruk árszintjét.

Pinczés kifejtette, hogy a beszállítói lánc kialakítása komoly edukációs és logisztikai befektetést igényel, mivel a partnereket meg kell tanítani arra, hogy a keletkező hulladékot ne szemétként, hanem értékes, megfelelően kezelt és tárolt melléktermékként kezeljék.

A körforgásos üzleti modellek nagyvállalati működését Bálint Attila, az IKEA magyar piacért felelős fenntarthatósági vezetője mutatta be. Piackutatásaik szerint a bútorok leselejtezésének hátterében az esetek 30 százalékában nem a fizikai elhasználódás, hanem költözés, életmódváltás vagy esztétikai igények megváltozása áll. Erre reagálva a vállalat 2021-ben elindította bútor-visszavásárlási szolgáltatását Magyarországon. A program azóta éves szinten 40-60 százalék közötti forgalomnövekedést mutat.  

Címlapkép forrása: Portfolio