A depresszió, a szorongás és a stressz világszerte jelentős közegészségügyi problémát jelent, több százmillió embert érintve. A kutatás célja az volt, hogy tisztázza, milyen hatással vannak az alkoholmentes italok ezekre a mentális egészségügyi problémákra, és hogy alapot nyújtson a közegészségügyi stratégiák kidolgozásához.

A kutatók 59 tanulmányt elemeztek, amelyek 22 országban, több kontinensen készültek, és összesen több mint kétmillió résztvevőt érintettek. Az eredmények szerint az alkoholmentes italok általános fogyasztása pozitív összefüggést mutatott a depresszióval és a szorongással, különösen a cukorral édesített italok, szénsavas üdítők és buborékos teák esetében. A kávé ezzel szemben fordított összefüggést mutatott a depresszióval, ami a benne található gyulladáscsökkentő és antioxidáns vegyületek hatásával magyarázható – írja a News Medical.

A kutatás különösen érdekes megállapításokat tett a különböző demográfiai csoportok között. A gyermekek és serdülők körében az italfogyasztás és a mentális egészség közötti kapcsolat erősebbnek bizonyult, mint a felnőttek esetében. Ez részben a fejlődő agy érzékenységével magyarázható, amelyet az italok összetevői, például a cukor és a koffein, különösen befolyásolhatnak. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban végzett tanulmányok szintén magasabb kockázatot mutattak, ami a táplálkozási szokások és a mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés közötti összefüggésekre utal. A stressz esetében az összefüggések kevésbé voltak egyértelműek, de a nők körében valamivel magasabb kockázatot figyeltek meg, mint a férfiaknál.

A kutatás rávilágított arra is, hogy a cukorral édesített italok fogyasztása hogyan befolyásolhatja a mentális egészséget. A magas cukortartalmú étrend például megzavarhatja a szervezet stresszreakciós rendszerét, és hozzájárulhat a depresszió és a szorongás kialakulásához. A cukor vércukorszint-ingadozást és inzulinrezisztenciát okozhat, ami károsíthatja az agy neuroplaszticitását, és gyulladásos folyamatokat indíthat el. Ezek a mechanizmusok részben magyarázhatják a megfigyelt összefüggéseket, bár a kutatás módszertani korlátai miatt ezek a hatások további vizsgálatot igényelnek.

A kutatás egyik legnagyobb erőssége, hogy a világ különböző régióiból származó adatokat vizsgált, ami növeli az eredmények általánosíthatóságát. Ugyanakkor a tanulmányok többsége keresztmetszeti jellegű volt, ami korlátozza az ok-okozati összefüggések bizonyosságát. Az italfogyasztásra vonatkozó adatok önbevalláson alapultak, ami emlékezési torzítást okozhatott, és a társadalmi-gazdasági tényezők, az életmód és az étrend hatásait sem lehetett teljes mértékben kizárni. A kutatók szerint további, hosszú távú és beavatkozásos tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk az alkoholmentes italok mentális egészségre gyakorolt hatásáról.