Hatósági ellenőrzést indít a Gondosóra program kapcsán a tudományos és technológiai miniszter bejelentése nyomán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) - közölte Péterfalvi Attila, a szervezet elnöke kedden az MTI megkeresésére.

A Magyar Péter vezette kormány a kaszinó- és dohánykoncessziók teljes felülvizsgálatát rendelte el, amely akár a jelenlegi szerződések felmondásához is vezethet. A vizsgálat kiterjed a koncessziós jogok odaítélésének körülményeire, a szerződéses kötelezettségek teljesítésére és az állami bevételek megfelelőségére is. Különösen érzékeny kérdés a dohány-nagykereskedelmi monopólium, amelyet az Országos Dohányboltellátó Kft. működtet: a cég tavaly 1143 milliárd forintos árbevétel mellett mindössze 3,5 milliárd forint koncessziós díjat fizetett az államnak, miközben tíz év alatt 67,6 milliárd forint nyereséget termelt. A miniszterelnök a magasabb koncessziós bevételeket az egészségügy finanszírozására fordítaná, és felidézte a 2013-as trafikpályázatok kiosztása körüli botrányokat is.

Az idei nyári hőhullámok sok cégnél már jóval többet jelentettek a magasabb villanyszámlánál. A Portfolio felmérésében részt vevő 345 hazai vállalkozás több mint kétharmada valamilyen működési hatást is érzékelt, minden negyedik pedig legalább 6 százalékos éves többletköltséggel számol. Közben közel felük úgy látja, hogy a további energiamegtakarítás már csak a működés érdemi korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nincs több lehetőség a fogyasztás csökkentésére. A legnagyobb kockázatot ugyanakkor továbbra is az energiaárak újbóli megugrásában látják, miközben egyre több cégnél a beruházás marad az egyetlen válasz.

Hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Miniszterelnökség a 2026 júliusában megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) kommunikációs költéseivel kapcsolatban. A tárca vizsgálata szerint a szervezet mintegy 3,67 milliárd forintot – a teljes költségvetésének több mint negyedét – fordította indokolatlanul külső cégeknél kommunikációra és rendezvényekre, holott a feladatok ellátására kiterjedt saját stábbal is rendelkezett - tudósított a Magyarország Kormánya.

A Tisza-kormány módosította a 2026. évi költségvetést, amelyben a korábban tervezett 3,7 százalékos hiánycélt 7,5 százalékra emelte. Kármán András pénzügyminiszter parlamenti vitát megnyitó felszólalásában az előző kabinet felelőtlen gazdálkodásával, rejtett adósságokkal és irreális gazdasági pályával indokolta a döntést. A valós helyzethez igazított tervezet célzott kiadáscsökkentéseket, egy új veszélyhelyzeti alap létrehozását, valamint egy 63 milliárd forintos szociális csomagot is tartalmaz. A tárcavezető azt is elmondta, hogy a vészhelyzetekre való felkészülés miatt marad idén 7,5 százalékos a deficit, de jövőre masszív hiánycsökkentés várható.

Nyilvánosságra kerültek a 2025-ös PISA vizsgálat eredményei, amelyek súlyos teljesítményromlást mutatnak a magyar diákok körében. A 15 évesek szövegértési eredményei 21 ponttal, matematikai eredményei 14 ponttal zuhantak, és míg 2022-ben a diákok negyede, addig 2025-ben már harmada bizonyult funkcionális analfabétának. Radó Péter oktatáskutató szerint a katasztrofális számok nem magyarázhatók pusztán világtrendekkel, az oktatásirányítók felelőssége egyértelmű. Az oktatáskutató hangsúlyozta: az új oktatási kormányzat ezek után nem teheti meg, hogy hallgat a szükséges lépésekről.

Első ránézésre a kedvezőtlen demográfiai mutatók a pályakezdő huszonéveseknek kedveznének a magyar munkaerőpiacon, a valóságban azonban az automatizáció, a mesterséges intelligencia terjedése és a lassuló gazdaság egyre nehezebb helyzetbe hozza a fiatalokat. Miközben az adminisztratív belépő szintű állások gyorsan szorulnak ki a piaci kínálatból, az elvándorlás és a strukturális szakemberhiány továbbra is súlyos kihívás elé állítja az országot. Milyen karrierutak nyújtanak mégis biztos megélhetést a megváltozott gazdasági környezetben, és miként küzdhet meg a legfiatalabb generáció a munkaerőpiac átalakulásával?

Hosszú évekig tartotta magát az elképzelés, hogy különféle hadiipari gyártó-és összeszerelő bázisok létesítésével megalapozhatók Magyarországon az önellátás bizonyos szintű képességei. Ezzel párhuzamosan érdemben sem koncepció, sem erőforrás nem támogatta a kkv-ékra építő védelmi innovációt és kutatás-fejlesztést. Mindezek eredményeként organikusan fejlődő, hazai tulajdonú, exportképes védelmi iparral továbbra sem rendelkezünk.   Magyarország lehetséges részvétele a SAFE programban az egyetlen és utolsó esély, hogy a védelmi innováció és az abban érdekelt kkv-k rövid- és középtávon érdemi fejlődésnek indulhassanak. Amennyiben a kormány elkötelezi magát a hitelprogram mellett, és kérelmét az Európai Bizottság is jóváhagyja, a Gazdasági és Energetikai Minisztériumnak, illetve az N7 Holding Zrt-nek  ipari együttműködési megállapodásokat kellene kialkudnia azoknál az OEM-eknél, amelyekkel a Honvédelmi Minisztérium szerződéseket köt a szükséges haditechnikai eszközök beszerzésére. Amennyiben 100 millió euró nagyságrendben sikerülne K+F együttműködési lehetőségeket biztosítani hazai kkv-k részére, akkor lehetőség nyílna megalapozni és fejlődési pályára állítani a hazai tulajdonú, innovációra épülő védelmi ipart.

Kemény és fájdalmas diplomáciai válaszlépést ígér Oroszország, miután a magyar kormány tíz orosz diplomatát utasított ki az országból. A lépést Orbán Anita külügyminiszter és Magyar Péter miniszterelnök is Magyarország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta, hangsúlyozva, hogy a diplomáciai kapcsolatok nem szakadnak meg a két ország között - tudósított a Telex.

Új részletek derültek ki Lázár János korábbi kancelláriaminiszter több mint egy évtizede titkolt svájci útjáról és a magyar kormány Klaus Mangold német lobbistával fenntartott kapcsolatáról. A most nyilvánosságra került dokumentumok a Paks II. előkészítésétől a Magyar Telekommal folytatott háttértárgyalásokig több olyan ügybe is betekintést engednek, amelyekben Mangold közvetítőként segítette a kormányt.

Lemondott tisztségéről Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke. A szakember, aki 2020 óta állt a szervezet élén, október 1-jei hatállyal távozik a hivatal éléről és a közigazgatásból is. Döntését fizikai és mentális kimerültséggel indokolta, egyúttal cáfolta, hogy politikai okok vagy egy közelmúltbeli sajtóügy állna a háttérben - írta meg az Oktatási Hivatal.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) ismételten aggodalmát fejezte ki a menedékjoghoz való hozzáférés tartós magyarországi korlátozása miatt, ugyanakkor üdvözölte a kormány elkötelezettségét a menekültügyi szabályozás felülvizsgálata iránt - tudósított az ENSZ közleménye.

Augusztusban a központi alrendszer hiánya 2311,2 milliárd forint volt - közölte előzetes államháztartási tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium. A rendelkezésünkre álló adatok szerint ez a valaha volt legmagasabb havi hiányadat, ám ez nem okoz meglepetést és nem is azt üzeni, hogy fejre állt teljesen a költségvetés. Ezzel az első 8 havi egyenleg -5169,1 milliárd forinton alakult.

Magyarország kiutasít tíz orosz diplomatát, miután a hazai hatóságok értékelése szerint a bécsi egyezménnyel ellentétes tevékenységet folytattak az országban – jelentette be Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter keddi Facebook-bejegyzésében.

Magyarország kiutasít tíz orosz diplomatát, miután a hazai hatóságok értékelése szerint a bécsi egyezménnyel ellentétes tevékenységet folytattak az országban – jelentette be Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter keddi Facebook-bejegyzésében.

Egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik a magyar kormányra a paksi fenékküszöb előzetes engedélyek nélküli, gyorsított megépítése miatt. Míg Magyar Péter miniszterelnök elkerülhetetlen veszélyhelyzeti beavatkozásként hivatkozik a beruházásra, az osztrák kormány megerősítette, hogy az Európai Bizottság, a Duna Bizottság és a Duna menti országok is vizsgálják a megszokott engedélyeztetést megkerülő építkezést - tudósított a Világgazdaság.

A 2028–2034-es uniós költségvetési időszakra való felkészülés nem egyszerűen arról szól, hogy Magyarország mennyi forráshoz férhet majd hozzá, hanem arról is, hogy képes-e olyan intézményi és tervezési rendszert kialakítani, amely ezeket a pénzeket valódi gazdasági felzárkózássá, versenyképességgé és területi fejlődéssé alakítja – lényegében erre épül Baráth Etele fejlesztéspolitikai koncepciója. A korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter által felvázolt modell jóval nagyobb szerepet adna a területfejlesztésnek, a hosszú távú stratégiai tervezésnek és a társadalmi-gazdasági partnerségnek, miközben az uniós és hazai forrásokat is egységesebb rendszerben kezelné. A terv egyik legerősebb állítása ugyanakkor túlmutat az intézményrendszer átalakításán: Baráth értelmezésében a magyar gazdaság tartós növekedési problémái részben abból fakadnak, hogy a fejlesztéspolitika évtizedek óta nem kezeli kellő súllyal azt, hogy a gazdasági teljesítmény konkrét térségekben, eltérő infrastrukturális, társadalmi és környezeti feltételek között jön létre.

„Van egy globális válság az oktatásban” – így értékelte Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a legfrissebb PISA-mérés eredményeit. A tárcavezető szerint Magyarország nagyjából ugyanazt a romló pályát követi, mint az OECD-országok többsége, a negatív tendenciának azonban beavatkozások sorával vetne véget. A miniszter felülvizsgálná a tehetséggondozást, másfél éven belül megújítaná a Nemzeti Alaptantervet, és külön programokkal motiválná az olvasást, a szülők bevonását, valamint a mesterséges intelligencia tudatos használatát is.

Magyar Péter a megyei önkormányzati rendszer megszüntetésére utalt egy Facebook posztjában.

Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés keddi ülésén bejelentette a Szent István vidékfejlesztési programot, amelynek célja a vidéki térségek gazdasági, energetikai és infrastrukturális felzárkóztatása. A kísérleti program tíz vidéki mikrokistérségben, közel százezer ember bevonásával indul, az érintett települések szabadon határozhatják meg fejlesztési igényeiket. A kormányfő emellett bejelentette, hogy a kormány a megyei közgyűlések megszüntetésén dolgozik, amely szerinte teljesen kiüresedett, az így felszabaduló több tízmilliárd forintot pedig a vidékfejlesztésre fordítanák. A program országos bevezetése a kísérleti szakasz kiértékelése után, 2027 augusztusától kezdődhet, és összesen 2174 települést, közel kétmillió embert érinthet.

Közzétették az augusztusi inflációs adatot, ami alapján már kiszámolhatók a 2027-es autópálya-matrica árak: az 1,3 százalékos fogyasztói árindexnek megfelelően emelkednek a díjak. Az éves országos D1-es matrica így 62 560 forintba kerül majd, míg a D2-es kategóriában 88 790 forintot kell fizetni. Az e-matricás rendszer a motorkerékpárokra, személygépkocsikra, lakóautókra és a legfeljebb 3,5 tonnás tehergépjárművekre vonatkozik.

Augusztusban 1,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szinthez képest – derül ki a KSH kedd reggel közölt adataiból. Az elemzők előzetesen ennél egy hajszállal magasabb drágulási ütemre számítottak. Az inflációs alapfolyamatok továbbra is nagyon visszafogottak, ez pedig akár az MNB kamatdöntéseire is hatással lehet ősszel.

Megemlékezéssel és miniszterelnöki felszólalással kezdődik kedden az Országgyűlés ülése. A parlament megválaszthatja a Független Közmédia Testület tagjait és elnökét, valamint elkezdi az idei költségvetés módosításának vitáját.

A magyar egészségügy nem összeomlott, hanem annál rosszabb történt: hozzászoktunk az elfogadhatatlan működéséhez. Miközben háromszor annyi kórházi ágyat tartunk fenn, mint a legjobb európai rendszerek, azok kihasználtsága alig 60 százalékos, évente 45 ezer magyar hal meg potenciálisan elkerülhető okból, a prevencióra pedig szégyenletesen keveset költünk. Most először áll fenn egyszerre a kétharmados politikai felhatalmazás, az önálló egészségügyi minisztérium és a hozzáértő szakmai vezetés, ezért tizennyolc hónapon belül el kell indítani a kórházi kapacitások átalakítását, az alapellátás megerősítését és a megelőzés-központú rendszerre való átállást. Tíz éves, több mint 10 ezer milliárd forintos forrástervet vázolok fel, amelyet kötelező vállalati egészségbiztosításból, uniós pénzekből, GDP-arányos többletforrásból és célzott adóintézkedésekből lehetne finanszírozni.