Az építőipar, ezen belül pedig az új lakások építése az egyik leginkább ciklusérzékeny gazdasági ágazat. A 2007-es pénzügyi válság idején az új lakásépítések száma szinte megfeleződött, de a közelmúltban, a 2022 és 2024 közötti negatív kínálati sokk hatására is jelentős, 17 százalékos visszaesést könyvelhetett el a szektor. Mivel a lakásépítési kedv hűen tükrözi egy-egy ország gazdasági helyzetét és a jövőbe vetett bizalmat, az elemzők hajlamosak csupán a kamatokat, az inflációt, a bérdinamikát vagy az építési költségeket vizsgálni. Ezek a tényezők ugyan megmagyarázzák az évről évre jelentkező ingadozásokat, ám elfedik a mélyebb, strukturális okokat.

Martin Kyed, az Euroconstruct elemzője szerint

hiba lenne figyelmen kívül hagyni a demográfiai adatokat:

a 2022 és 2025 közötti népességváltozások egyértelműen lecsapódnak a 2026-os európai építési adatokban. Csehországban például a dinamikusabb népességnövekedésnek köszönhetően az egy főre jutó új lakások száma jelenleg két és félszerese a magyarországinak, ami jócskán meghaladja a régiós átlagot. Hasonló demográfiai okokra vezethető vissza az is, hogy Spanyolországban idén 140 százalékkal magasabb az egy főre jutó lakásépítési teljesítmény, mint Franciaországban.

Miért marad ki a demográfia?

Az elemzők és előrejelzők jellemzően azért hagyják figyelmen kívül a népesség alakulását, mert az egy lassú folyamat:

• a születési és halálozási mutatók, de rövid távon még a munkaerő-migráció is viszonylag stabil képet mutat, így nem adnak magyarázatot a piaci szereplők azonnali kérdéseire a kereslet hirtelen megugrásával vagy beszakadásával kapcsolatban.
• A váratlan demográfiai sokkok – mint például egy háború kiváltotta hirtelen menekülthullám – pedig kiszámíthatatlanok, ezért bekövetkezésükig lehetetlen őket beépíteni a prognózismodellekbe.

Az építőipari vállalatoknak és a gazdaságpolitikai döntéshozóknak azonban hosszabb távon mindenképpen számolniuk kell a demográfiai tényezőkkel. A lakásépítések volumenét közvetlenül befolyásolják

• a gyermekvállalást ösztönző családtámogatások, valamint
• a várható élettartamot növelő egészségügyi intézkedések.
• Ugyanilyen meghatározó a migráció szerepe is: a túlzottan szigorú munkaerőpiaci szabályozás elriasztja a külföldi munkavállalókat, ami nemcsak a lakáskeresletet fogja vissza, hanem a szektorban amúgy is jelen lévő munkaerőhiányt is tovább mélyíti.

A 2020-as évek migrációs és demográfiai vitáinak tükrében nem véletlen, hogy az iparág szereplői azokat a politikai intézkedéseket támogatják, amelyek a népességnövekedést és ezzel a fenntartható építőipari keresletet ösztönzik. 

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.