GazdaságSzerző: portfolio 4 napja 6 percnyi olvasás
Az idei nyári hőhullámok sok cégnél már jóval többet jelentettek a magasabb villanyszámlánál. A Portfolio felmérésében részt vevő 345 hazai vállalkozás több mint kétharmada valamilyen működési hatást is érzékelt, minden negyedik pedig legalább 6 százalékos éves többletköltséggel számol. Közben közel felük úgy látja, hogy a további energiamegtakarítás már csak a működés érdemi korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nincs több lehetőség a fogyasztás csökkentésére. A legnagyobb kockázatot ugyanakkor továbbra is az energiaárak újbóli megugrásában látják, miközben egyre több cégnél a beruházás marad az egyetlen válasz.
A 2026-os nyár tapasztalatai alapján a hőség már messze nem csak energetikai kérdés a cégek számára, a költségek emelkedése mellett egyre több helyen a napi működés feltételeit is befolyásolja. Ezt mutatja a Portfolio augusztus 7. és 17. között végzett felmérése is, amelyet 345 vállalati szereplő töltött ki a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A válaszadók között tulajdonosok, ügyvezetők, felső- és középvezetők, valamint energetikai és pénzügyi szakemberek is voltak.
A válaszadók 59 százaléka érzékelt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben tapasztalt kedvezőtlen hatást. A cégek kisebb részénél a következmények már közvetlenül a termelést vagy a szolgáltatási kapacitást is elérték.
A költségek emelkedése sem minden céget érint ugyanúgy. Miközben több vállalatnál még kezelhető többletről van szó, 13 százalékuk már 10 százaléknál is nagyobb éves költségnövekedéssel számol a tartós meleg miatt, viszont minden negyedik cég egyelőre még nem tudja megbecsülni a hőség teljes éves költséghatását.
A hőség egészen más üzleti problémát okozott az egyes ágazatokban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek különösen erősen érintettek voltak, közel kétharmaduknál a tartós meleg jelentősen nehezítette a működést, vagy egyes munkafolyamatokat is korlátozott. Ebben a körben a termelési kapacitás visszaesése és a vízellátási problémák is jóval gyakrabban jelentkeztek, mint a teljes mintában.
Az ipari és feldolgozóipari vállalatoknál elsősorban a hűtés és a villamosenergia magasabb költsége okozott gondot.
Tízből csaknem hét cég emelte ki ezt a hatást, miközben több mint felük a dolgozók teljesítményében és a munkakörülményekben is érzékelte a hőség következményeit.
Az építőiparban elsősorban a kánikula munkavégzésre gyakorolt hatása jelentett problémát, itt a cégek közel kétharmada a dolgozói teljesítményt és a munkakörülményeket emelte ki. A pénzügyi és üzleti szolgáltatások ezzel szemben jóval kevésbé voltak érintettek, ebben a körben a komolyabb működési nehézségek is ritkábban jelentkeztek, és az éves költséghatás is kisebbnek látszik.
Területi bontásban is jelentős eltérések látszanak abban, mennyire viselte meg a cégeket a nyári hőség. A Közép-Dunántúlon a válaszadók 41 százaléka számolt be komolyabb működési nehézségről vagy egyes munkafolyamatok korlátozásáról. Az Észak-Alföldön 35 százalék, Észak-Magyarországon 32 százalék volt ez az arány, Budapesten viszont csak 20 százalék.
Még nagyobbak a különbségek abban, mennyi lehetőség maradt az energiafogyasztás további csökkentésére. A Közép-Dunántúlon a vállalatok háromnegyede szerint újabb megtakarítást már csak a működés jelentős visszafogásával lehetne elérni, vagy egyáltalán nem tudnák tovább csökkenteni a fogyasztásukat. Észak-Magyarországon a cégek 63 százaléka, Pest vármegyében valamivel több mint fele van hasonló helyzetben, Budapesten viszont csak 37 százalékuk.
Ahol az energia a működési költségek kevesebb mint 5 százalékát teszi ki, a cégek csaknem fele egyáltalán nem tapasztalt működési problémát a hőség miatt. Azoknál a vállalatoknál viszont, ahol az energiaköltség aránya már legalább 11 százalék, csak minden hatodik cég mondhatta el ugyanezt, miközben több mint harmaduk komolyabb működési nehézséggel szembesült.
A különbség a további megtakarítás lehetőségeinél még jobban látszik. Az 5 százalék alatti energiaköltség-aránnyal működő cégek 38 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak jelentős működési korlátozással lenne elérhető, vagy egyáltalán nincs rá lehetőség. A legalább 11 százalékos energiaköltség-aránnyal működő vállalatoknál ugyanez az arány 58 százalék. Az energiaintenzívebb vállalatoknál tehát jóval gyakrabban jön el az a pont, amikor a következő megtakarítás már a napi működést is érintheti.
A vállalatok háromnegyede vezetett be valamilyen rendkívüli intézkedést a hőség, a szárazság vagy az energiaellátási helyzet miatt. A klímaberendezések és más fogyasztók korlátozása mellett
sok helyen változtattak a munkarenden, növelték az otthoni munkavégzés szerepét, vagy más időpontra tették az energiaigényes folyamatokat.
Egyes cégeknél ezek a lépések még kisebb szervezési nehézséggel jártak, más vállalatoknál viszont már romlott a munkavégzés hatékonysága, vagy csökkent a termelési kapacitás. A teljes mintában a cégek 45 százaléka úgy látja, hogy további megtakarításra már csak a működés jelentős korlátozásával lenne lehetősége, vagy egyáltalán nem tudná tovább csökkenteni a fogyasztását. Különösen kevés lehetőség maradt azoknál a vállalatoknál, ahol az eddigi intézkedések már a termelési kapacitást is csökkentették. Ebben a csoportban közel kétharmad szerint a következő fogyasztáscsökkentés már csak jelentős működési korlátozással lenne elérhető.
Pásztor Roxána, a Portfolio Csoport fenntarthatósági projektvezetője szerint ezen a ponton már a hosszabb távú megoldások kerülnek elő.
„A fogyasztáscsökkentésnek nyilvánvalóan vannak könnyebben mozgósítható tartalékai, de ezek nem korlátlanok. Egy ponton túl már nem arról beszélünk, hogy lekapcsolunk néhány fogyasztót vagy átszervezünk bizonyos folyamatokat, mert a további megtakarítás hatással lehet a termelékenységre vagy akár az alaptevékenységre is.”
A nyáron bevezetett intézkedések egy része hosszabb távon is megmaradhat. A cégek leginkább a klíma- és hűtési rendszerek tudatosabb használatát, valamint az energiafogyasztás szorosabb követését tartanák meg. A válaszadók 30 százaléka ugyanakkor egyik mostani intézkedést sem vinné tovább, vagyis náluk ezek kifejezetten rendkívüli helyzetre adott válaszok maradnának.
A hosszabb távú fejlesztések közül a vállalatok a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés iránti igény különösen erős azoknál a cégeknél, amelyek működését már komolyabban érintette a 40 fok körüli hőmérséklet. Azok között, akik egyáltalán nem tapasztaltak működési problémát, 15 százalék választotta ezt a legfontosabb fejlesztésnek, a jelentős nehézséget érzékelő vállalatoknál viszont 41 százalék.
A válaszokból az látszik, hogy sok vállalat hosszabb távon próbálná mérsékelni az energiafelhasználással járó költségeket és kockázatokat. A saját termelés és a tárolás ebből a szempontból nagyobb kontrollt adhat az energiaellátás és a költségek felett.
A beruházások megvalósítását ugyanakkor elsősorban pénzügyi akadályok nehezítik. A leggyakrabban a magas beruházási költséget említették, ezt a finanszírozási források hiánya és a bizonytalan megtérülés követte.
A vállalatok támogatási preferenciái egyértelműen a beruházási ösztönzők felé mutatnak.
A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő energiahatékonysági támogatást tartana hasznosnak. Közel harmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert szeretne, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak.
Ehhez képest az energiaköltségek átmeneti kompenzációját mindössze 9 százalék választotta. A különbség jól mutatja, hogy a cégek inkább a beruházások feltételeinek javítását és a hosszabb távú kiszámíthatóságot várják, mint a jelenlegi költségek közvetlen átvállalását.
Pásztor Roxána szerint ez egybe is vág a beruházások előtt álló legfontosabb akadályokkal.
„Sok vállalat pontosan látja, milyen fejlesztésre lenne szüksége, a megvalósításnál azonban a beruházási költség, a megtérülés vagy a finanszírozási lehetőségek jelenthetik a szűk keresztmetszetet. Ezért fontos, hogy a fenntarthatóságról ne csak célok és vállalások szintjén beszéljünk, hanem arról is, milyen banki, piaci vagy uniós forrásokkal lehet ezeket a fejlesztéseket finanszírozhatóvá tenni.”
Az idei hőhullámok ellenére a cégek a következő három év legnagyobb energetikai kockázatát továbbra is az árakban látják. Közel harmaduk
az energiaárak újbóli jelentős emelkedésétől tart leginkább, ezt az ellátási korlátozások és a hálózati infrastruktúra problémái követik.
A kutatásból az is látszik, hogy a szélsőséges hőség főként azoknál a vállalatoknál okoz komolyabb gondot, ahol az energia eleve jelentős költségtétel, és kevés lehetőség maradt a fogyasztás további csökkentésére. Ezeknél a cégeknél egy újabb hőhullám vagy energiapiaci sokk gyorsan megjelenhet a költségekben és a napi működésben is.
Ez már olyan kockázat, amellyel az üzleti tervezésben is számolni kell. A következő években egyre fontosabb lehet, hogy a vállalatok előre tervezzék meg, mekkora energiaár-emelkedést, fogyasztási csúcsot vagy átmeneti ellátási problémát tudnak még kezelni, és mely ponton válik szükségessé beruházás, technológiai fejlesztés vagy a működés átszervezése.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi