Kritikus pillanatban kezdődött meg az uniós agrárminiszterek informális találkozója Dublinban. Európa az egyik legforróbb és legszárazabb nyara után próbál választ találni arra, miként lehet felkészíteni a mezőgazdaságot az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekre. Eközben már zajlanak a 2027 utáni uniós költségvetésről és az új Közös Agrárpolitika átalakításáról szóló tárgyalások is.

Bóna Szabolcs agrárminiszter a tanácskozás előtt közzétett bejegyzésében azt írta: az augusztus végéig bejelentett magyarországi aszálykárok területe meghaladta az 1,4 millió hektárt, vagyis már a 2022-es történelmi aszály idején rögzített adatokat is felülmúlta.

A tárcavezető szerint sok gazdaságban 80 százaléknál is nagyobb a terméskiesés, és olyan termelők is vannak, akiknek a teljes termése odalett. Úgy fogalmazott, hogy a korábban harminc-negyven évente előforduló rendkívüli időjárási helyzetek a klímaváltozás következtében mindennapossá váltak.

Bóna Szabolcs szerint elfogyott a hagyományos válságkezelés mozgástere

Az agrárminiszter ebből azt a következtetést vonta le, hogy a károk utólagos megtérítésére épülő rendszer hosszabb távon finanszírozhatatlan.

– írta Bóna Szabolcs.

A megoldást szerinte a termelési szerkezet átalakítása, az időjárási kockázatokhoz jobban alkalmazkodó növények, technológiák és gazdálkodási rendszerek elterjesztése jelentheti. Ehhez azonban hosszú idő és rendkívül sok beruházási forrás szükséges. A miniszter ezért Dublinban világossá kívánja tenni, hogy az Európai Bizottság által a következő KAP-időszakra javasolt keret nem elegendő a kitűzött célok megvalósításához.

A bizottsági tervezet legalább 300 milliárd eurót különítene el a termelői jövedelmek és a válságkezelés támogatására, ebből 293,7 milliárd euró jutna jövedelemtámogatásra, 6,3 milliárd euró pedig az új uniós biztonsági tartalékra. A gazdaszervezetek azonban attól tartanak, hogy az inflációt és a mezőgazdaságra háruló új feladatokat figyelembe véve a gazdák ténylegesen kevesebb pénzből gazdálkodhatnak majd.

A Magosz nem várna 2027-ig – azonnali intézkedéseket követel

Miközben az agrárminiszter a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodását és az ehhez szükséges uniós forrásokat helyezte előtérbe, a Magosz szerint a gazdaságok egy részének most nincs ideje kivárni a szerkezetátalakítást.

A szervezet úgy látja, hogy a fagykárok, az aszály, az öt évvel korábbinál is alacsonyabb terményárak, valamint a drága gázolaj együttesen már a jelentősebb pénzügyi tartalékokkal rendelkező vállalkozásokat is veszélyeztetik. Ezért több azonnali intézkedést sürgetnek:

• a kárenyhítési alap feltöltését;
• az útdíjmentesség visszaállítását;
• az uniós válságtámogatás mielőbbi tagállami igénylését;
• a támogatási, pályázati és kárenyhítési előlegek kifizetését;
• a nemzeti parkokban található legelők és gyepek bérleti díjának csökkentését;
• a zöldségek és gyümölcsök származási országának jól látható bolti feltüntetését;
• valamint a korábban beígért 5 százalékos áfa bevezetését.

A nyugati országok már százmilliárdokat mozgósítottak

A magyar gazdák helyzetét különösen nehézzé teszi, hogy az uniós tagállamok között támogatási verseny bontakozott ki. A Világgazdaság összefoglalója szerint Franciaország és Németország egyaránt egymilliárd eurós, mintegy 370 milliárd forintos nemzeti mentőprogramot jelentett be. Görögország 160 millió eurót, Portugália húszmillió eurót mozgósít, Olaszországban pedig egy 500 millió eurós támogatási programot hagytak jóvá.

Magyarországon ezzel szemben eddig nem jelentettek be új, átfogó költségvetési mentőcsomagot. A gazdák számára elérhető 10,8 millió eurós – mintegy négymilliárd forintos – uniós támogatás még a 2025-ös aszályban legalább 30 százalékos hozamveszteséget elszenvedő kukoricatermelőket segíti, vagyis nem az idei károkat kezeli. A támogatások legfeljebb 75 százalékos előlegezése és a tőketörlesztési moratórium javíthatja a gazdaságok rövid távú likviditását, de nem jelent új forrást, a kamatokat pedig továbbra is fizetni kell.

A válság már az állattartókat is közvetlenül érinti. A hőség Európa több térségében kiégette a legelőket, visszavetette a szálastakarmány-termést és megdrágította az állatok etetését, ezért egyes gazdaságok az állomány csökkentésére kényszerülnek. Magyarországon ehhez társulnak az alacsony tej- és sertésárak, valamint az energia, az üzemanyag és a finanszírozás magas költségei.

A Magosz szerint ezért a válság már nem csupán a termelők jövedelméről szól. Mint írták, amennyiben a magyar gazdaságok tömegesen csökkentik a termelést vagy végleg felhagynak vele, nő az ország importfüggősége. Az olcsóbb élelmiszer rövid távon kedvező lehet a fogyasztóknak, a hazai kínálat tartós leépülése azonban később kiszolgáltatottabbá és drágábbá teheti az élelmiszer-ellátást.