GazdaságSzerző: economx 4 napja 6 percnyi olvasás
Magyarország hagyományos növekedési tartalékai egyre szűkösebbek, ezért a következő gazdasági ugrást már nem...
A mesterséges intelligencia terjedése már nem olyan technológiai változás, amelyre a magyar vállalkozások éveken át várhatnak: aki nem kezdi el időben megtanulni és beépíteni az új eszközöket, egyre nagyobb versenyhátrányba kerülhet.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az AI Summit Budapest 2026-on arról beszélt, hogy Magyarországnak a következő fejlődési szakaszban egyre kevésbé újabb munkaerőből vagy természeti erőforrásokból, és egyre inkább tudásból kell növekednie.
A kamara ezért nem pusztán beszélni akar az AI-ról: év végéig tízezer magyar vállalkozáshoz szeretné eljuttatni a mesterséges intelligencia gyakorlati használatához szükséges tudást.
„Ma már nem az a kérdés, hogy jön-e a mesterséges intelligencia” – fogalmazott Nagy Elek. Szerinte a valódi kérdés az, hogy a magyar vállalkozások képesek-e lépést tartani azzal a fejlődési sebességgel, amelyet az AI diktál. A technológiai ciklusok egyre rövidülnek, ami korábban éveken, majd hónapokon keresztül számított újdonságnak, abból lassan heti vagy akár napi változás lehet. Egy kis- vagy középvállalkozás számára ezért nem reális stratégia arra várni, hogy előbb stabilizálódjon a technológia, majd évekkel később kiválassza a számára megfelelő megoldást.
Nagy Elek szerint proaktívnak kell lenni: nem elméleteket kell gyártani, hanem megkeresni azokat a már ma működő alkalmazásokat, amelyekkel egy vállalkozás gyorsabbá, olcsóbbá vagy versenyképesebbé teheti a működését.
A tét nagyságát a globális beruházások mutatják a legjobban, több százmilliárd dolláros amerikai technológiai beruházási tervek vannak az asztalon. Ez nem kizárólag modellek fejlesztésére elköltött pénz: adatközpontok, chipek, hálózatok, energiaellátás és egyéb infrastruktúra is beletartozik. A beruházási hullám azonban jól mutatja, milyen tőkeintenzívvé vált a globális AI-verseny.
Az Egyesült Államok ráadásul szabályozási oldalon is tudatosan próbált nagyobb mozgásteret biztosítani saját vállalatainak. Donald Trump 2025 januárjában visszavonta Joe Biden 2023-ban kiadott, a mesterséges intelligencia biztonsági kockázatainak kezelésére irányuló elnöki rendeletét. A Trump-adminisztráció kifejezetten azzal indokolta a lépést, hogy csökkenteni kívánja az amerikai AI-fejlesztést szerinte akadályozó korlátokat.
Európának ebben a helyzetben különösen gyorsan kell reagálnia. Az Egyesült Államok technológiai cégei hatalmas tőkével, Kína pedig saját iparpolitikai háttérrel versenyez, miközben az európai cégeknek egy erősen szabályozott környezetben kell megtalálniuk saját helyüket. A magyar vállalkozások szempontjából azonban szerinte nem az a legfontosabb kérdés, hogy Magyarország képes-e saját OpenAI-t vagy Google-t építeni. Sokkal inkább az, hogy a már elérhető technológiát ki tudja gyorsabban és okosabban használni.
A technológia egyre olcsóbban és egyre kisebb vállalkozások számára válik hozzáférhetővé. Egy kkv-nak nem kell saját nagy nyelvi modellt fejlesztenie vagy adatközpontot építenie ahhoz, hogy automatizálja az adminisztráció egy részét, segítséget kapjon a könyveléshez, marketinganyagokat készítsen, dokumentumokat dolgozzon fel vagy hatékonyabban szervezze a gyártását. Ez a korábbi technológiai korszakokhoz képest különösen fontos változás lehet.
Egy kisvállalkozásnak korábban nem volt reális lehetősége arra, hogy ugyanolyan fejlett vállalatirányítási, elemzési vagy automatizációs képességekkel rendelkezzen, mint egy multinacionális cég. A generatív AI bizonyos területeken csökkentheti ezt a méretből következő különbséget. Nagy Elek szerint éppen ezért a vállalkozás mérete önmagában már nem feltétlenül akadály: egy viszonylag kis cég is képes lehet komoly AI-megoldásokat bevezetni, ha rendelkezik a szükséges tudással.
Magyarország olyan fejlődési szakaszba került, ahol a korábban rendelkezésre álló növekedési erőforrások egy része lényegében kimerült. A 2010-es évek elején még jelentős munkaerő-tartalék állt rendelkezésre, miközben mára jóval feszesebbé vált a munkaerőpiac. Magyarország jelentős saját nyersanyagforrásokra sem tudja hosszú távú növekedését építeni.
„Nem marad más hátra, mint a tudás” – fogalmazott.
Ezt a közepes jövedelmi csapda problémájához kapcsolta: azok az országok, amelyek az olcsóbb munkaerőre, tőkeimportálásra és felzárkóztató beruházásokra épített növekedési modelljük határait elérik, csak akkor képesek tovább közeledni a legfejlettebb gazdaságokhoz, ha innovációval és magasabb termelékenységgel lépnek tovább.
A mesterséges intelligencia azért lehet különösen fontos Magyarországnak, mert bizonyos fejlődési lépcsők átugrását teszi lehetővé. A technológiai felzárkózás hagyományosan hosszadalmas folyamat: beruházás, szakemberképzés, saját informatikai rendszerek fejlesztése, majd azok folyamatos korszerűsítése szükséges hozzá. Az AI-alapú szolgáltatások ezzel szemben sokszor már készen érkeznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanaz a megoldás minden vállalkozásra ráhúzható lenne. Egy könyvelőiroda, egy gyártócég, egy logisztikai vállalkozás vagy egy kereskedő teljesen eltérő problémákra keres választ, ezért Nagy szerint a valódi versenyképességi előny abból származik majd, hogy egy vállalkozás saját munkafolyamataira képes-e adaptálni a technológiát. Ebben szán aktívabb szerepet magának a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is.
Az MKIK tavaly indította el Digitális Ébresztő programját, amelynek keretében gyakorlati AI-workshopokat szerveznek mikro-, kis- és középvállalkozásoknak.
A rendezvények nem elsősorban technológiai előadások: a résztvevők saját telefonjukkal vagy más eszközükkel próbálhatják ki a mesterséges intelligenciát, és azt tanulják meg, hogyan lehet az eszközöket konkrét üzleti feladatokra használni. A program szakmai irányításában Kerek István AI-szakértő is részt vesz.
A meghirdetett cél az, hogy tízezer magyar vállalkozás számára tegye elérhetővé a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásához szükséges tudást. A programot az országos kamarai hálózaton keresztül terjesztik, és az MKIK saját oktatási anyagokat is készít hozzá. Nagy Elek szerint ezt a tízezres célt még az év végéig szeretnék teljesíteni.
A kamara emellett hackathonokat is szervez, ahol fiatalok és vállalkozások konkrét problémákra kereshetnek működő AI-megoldásokat. Nagy szerint ezeknek nem csupán az elkészült prototípus az értéke: az ilyen rendezvényeken olyan fejlesztői és vállalkozói csapatok is kialakulhatnak, amelyek később önálló projektekben folytathatják a munkát.
Az MKIK saját szervezetén belül is AI-képzéseket indított, mivel a kamara csak úgy tud hitelesen tudást továbbadni a vállalkozásoknak, ha maga is elkezdi használni az új eszközöket.
A kamarai elnök ugyanakkor óvott attól, hogy a mesterséges intelligenciára tévedhetetlen tudásforrásként tekintsünk. Szerinte éppen az AI terjedése teszi még fontosabbá a valódi szakértelmet. Ha valaki egy jogi, könyvelési, gyártástechnológiai vagy más szakmai problémára kér választ egy modelltől, akkor annyira értenie kell az adott területhez, hogy felismerje, amikor a rendszer rossz következtetésre jut.
Az előadás végén az internet és az okostelefonok példáján keresztül arra emlékeztetett, hogy egy technológia tömeges terjedése nem automatikusan teszi jobbá az emberi életet. A digitális eszközök megváltoztatták a kommunikációt és az emberi kapcsolatokat is, miközben olyan társadalmi problémákat hoztak létre, amelyekkel még ma is küzdünk. Az AI-nál ugyanez a kérdés nagyságrendekkel gyorsabban érkezhet meg. Ezt a folyamatot azonban már nem lehet megállítani.
„Ha nem tudsz valamit megakadályozni, állj az élére” – foglalta össze a kamara hozzáállását.
Ezért az MKIK célja nem az, hogy eldöntse a vállalkozók helyett, hogy melyik modell vagy szolgáltatás fog nyerni, hanem hogy minél több cég rendelkezzen azzal a tudással, amelynek segítségével saját maga képes döntést hozni.
Végül Neumann János szellemiségét idézte fel, és arra emlékeztetett, hogy a számítástechnika egyik legfontosabb magyar alakja saját munkáját sem egyszerűen üzleti tulajdonként kezelte, hanem olyan tudásként, amelynek szélesebb társadalmi haszna lehet. A kamarai elnök szerint a mesterséges intelligencia korszakában ugyanez lehet Magyarország egyik legfontosabb kérdése. A globális AI-verseny infrastruktúráját valószínűleg nem magyar vállalkozások fogják uralni, és több százmilliárd dolláros beruházási versenyben sem Magyarország fogja legyőzni az amerikai technológiai óriásokat. Abban viszont még egyáltalán nincs lefutva a verseny, hogy a rendelkezésre álló tudást ki képes gyorsabban átültetni a saját gazdaságába.
Napi