GazdaságSzerző: portfolio 4 napja 3 percnyi olvasás
Az Egyesült Államok újabb támogatási csomagokkal és diplomáciai jelenlétének bővítésével igyekszik megerősíteni pozícióit a Dél-csendes-óceán térségében, miközben a Kínával folytatott rivalizálása egyre intenzívebbé válik. A szigetállamok azonban nem kívánnak elköteleződni a két nagyhatalom egyike mellett sem, így folytatják a megszokott egyensúlyozó politikájukat - jelentette a South China Morning Post.
A múlt héten Palauban rendezett 55. Csendes-óceáni Szigetek Fórumán az Egyesült Államok és Ausztrália összesen 580 millió dolláros támogatási csomagot jelentett be a régió számára. Washington 150 millió dolláros hozzájárulásából 60 milliót az energiaválság enyhítésére, vagyis az üzemanyag-tárolók bővítésére és a villamosenergia-hálózatok fejlesztésére fordítanak. Az ausztrál támogatási rész elsősorban a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet szolgálja légi felderítéssel és rendészeti képzésekkel. Emellett Washington 50 millió dollárt, Wellington pedig 17,5 millió új-zélandi dollárt szán egy második világháborús kikötő felújítására a Cook-szigeteken. Peking válaszreakciójában hangsúlyozta, hogy
a nemzetközi együttműködéseknek a térség békéjét és stabilitását kell szolgálniuk.
Az Egyesült Államok az utóbbi években jelentősen bővítette diplomáciai jelenlétét a régióban. Washington 2023 februárjában újranyitotta nagykövetségét a Salamon-szigeteken, még ugyanabban az évben Tongán is képviseletet nyitott, 2024 júliusában pedig Vanuatun létesített missziót, miközben Kiribatin is diplomáciai központ megnyitását tervezi. Ezzel párhuzamosan Kína is folyamatosan mélyíti infrastrukturális és biztonsági együttműködését a térségben.
A washingtoni elköteleződés hitelességét ugyanakkor alaposan megtépázta, hogy a Trump-kormányzat drasztikusan csökkentette a USAID globális költségvetését, és a programok akár 83 százalékát is törölte. A megszorítások a csendes-óceáni régióban az egészségügyi, klímavédelmi és katasztrófavédelmi kezdeményezéseket is érintették, vagyis pontosan azokat a területeket, amelyeket a szigetállamok vezetői létkérdésnek tekintenek. Szun Csenghao, a pekingi Csinghua Egyetem kutatója szerint a USAID forrásainak megvágása rövid távon valóban rontotta az Egyesült Államok megítélését, és a bizalom helyreállítása nem egyszerűen pénzkérdés, mivel a szigetállamok elsősorban a segélypolitika kiszámíthatóságát és folytonosságát értékelik.
A csendes-óceáni szigetállamok ugyanakkor következetesen elutasítják, hogy külpolitikájukat a Washington és Peking közötti egyszerű választásra szűkítsék le. Graeme Smith, az Ausztrál Nemzeti Egyetem szakértője rámutatott, hogy a térség országai – a kifejezetten amerikabarát Palautól a Kínához közelebb álló Kiribatiig és Nauruig – továbbra is a bevált egyensúlyozó politikát követik. Véleménye szerint nem áll érdekükben elköteleződni az egyik fél mellett, mivel
sem az Egyesült Államok, sem Kína nem képes önmagában minden szükséges támogatást biztosítani a világ legelzártabb államainak.
Címlapkép forrása: Benjamin Lowy/Getty Images
Napi