Az egyeztetéseket az iráni háború keserű tapasztalatai váltották ki, az elmúlt hónapokban ugyanis Irán sorozatos drón- és rakétatámadásokat intézett a Bahreinben, Katarban, Szaúd-Arábiában és Kuvaitban található amerikai bázisok ellen. A csapásokban 18 amerikai katona vesztette életét, a CIA rijádi állomását gyakorlatilag megsemmisítették, és számos katonai létesítményben keletkeztek jelentős károk.

A Pentagon hivatalosan igyekszik tompítani a veszteségek súlyát, a CNN forrásai szerint azonban a pusztítás mértéke tetemes.

A haderő több lehetséges forgatókönyvet is kidolgozott az erőstruktúra átalakítására, amelyet akár már jövőre megkezdhetnének. Emellett a térségben maradó csapatok védelmét is igyekeznek megerősíteni, így egyes létesítményeket a föld alá telepítenének, hogy jobban ellenálljanak a rakéta- és dróncsapásoknak. Ez a terv ugyan nem új keletű, de a háború első heteiben tapasztalt sebezhetőség nyomán mostanra váratlanul sürgőssé vált.

A CIA és a katonai különleges műveleti parancsnokság egyes tisztviselői azt mérlegelik, hogy a kényes feladatokat állandó bázisok nélkül is el lehet-e látni úgy, hogy a személyzetet és a felszerelést az Egyesült Államokban állomásoztatják, és csak egyedi bevetésekre küldik a térségbe.

Az iráni támadásokban súlyosan megrongálódott létesítmények egy részét – részben költségmegtakarítási okokból – nem feltétlenül építenék újjá.

Magas rangú védelmi tisztviselők egyértelművé tették, hogy csökkenteni kívánják az amerikai katonai jelenlétet több öböl menti országban, és a védelmi terhek nagyobb részét a regionális partnerekre hárítanák.

A megmaradó, nagy állandó bázisok újjáépítése emellett azon is múlhat, hogy a fogadó országok mennyiben hajlandóak hozzájárulni a több milliárd dolláros költségekhez.

Hivatalos erőstruktúra-felülvizsgálatot senki nem rendelt el, a katonai és hírszerzési szervek munkatársai inkább saját kezdeményezésükre próbálják előre kiszámítani, mi felelhet meg a kiszámíthatatlan Trump elnök elképzeléseinek. Az elnök ugyan nem fogalmazott meg egyértelmű háború utáni stratégiát, ám politikai identitásának sarokköve a nemzetközi amerikai katonai jelenlét csökkentése. Mindeközben az iráni háború vége továbbra sincs elérhető közelségben.

Címlapkép forrása: John Moore/Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.